Szuverenitásvédelmi Hivatal: Magyarország ellen nyomásgyakorló akciókat folytat az uniós elit, az ukrán állami szereplők és hazai politikai szövetségeseik
Dezinformációs kampány kíséri a magyar energiaellátás elleni támadásokat – közölte a Szuverenitásvédelmi Hivatal csütörtökön az MTI-vel.
Azt írták: „Magyarország ellen – az orosz-ukrán háborúval, illetve Ukrajna európai uniós csatlakozásával összefüggő, a brüsszeli fősodorral ellentétes döntései és álláspontja miatt – évek óta nyomásgyakorló akciókat folytat az uniós elit, az ukrán állami szereplők és titkosszolgálatok, valamint hazai politikai szövetségeseik”.
Hozzátették: ezeknek a beavatkozási kísérleteknek több formáját is koordináltan, egymásra épülve, kommunikációs, jogi, gazdasági és politikai eszközöket felhasználva alkalmazzák.
„A brüsszeli cél a háború kezdete óta nem változott: Magyarország igazodjon, rendelődjön alá az Európai Bizottság és az uniós elit által megszabott politikai iránynak, és mondjon le külpolitikai és energetikai szuverenitásáról”
– jegyezték meg.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal közölte: „az ukrán vezetés és maga az ukrán elnök is a Magyarországgal szembeni nyomásgyakorlás leghatékonyabb eszközének tekintette az Oroszországból érkező kőolajszállítás jogi, politikai és hadászati eszközökkel történő szabotálását”. Az ukrán fél részéről folyamatossá vált a kőolajtranzit akadályozásával, bénításával vagy az annak teljes megsemmisítésével való fenyegetés – írták.
Hozzátették, hogy „ukrajnai kötődésű politikai nyomásgyakorló szervezetek” is aktiválták magukat. „Az elmúlt években szisztematikusan lobbiztak Brüsszelben az Oroszországból származó fosszilis energiahordozók használatának betiltásáért, közben a tagállamokra is nyomást gyakoroltak, hogy elérjék céljukat. Befolyásuk az uniós döntéshozatalban az elmúlt években nőtt, követeléseiket az Európai Bizottság beépítette az Oroszország elleni szankciós csomagokba” – közölték.
Kitértek arra, hogy a Barátság-kőolajvezeték elleni augusztus 22-i támadás „tovább fokozta a nyilvánosságon, a médián keresztül zajló nyomásgyakorlást”.
„A transzatlanti pénzalapokból, támogatási keretekből és az Európai Bizottság programjaiból finanszírozott sajtóorgánumok és közéleti szereplők egységes, az ukrán álláspontot és a szabotázs-akciót legitimáló, a szuverén magyar döntéshozatalt, az érvényben lévő uniós és államközi szerződéseket figyelmen kívül hagyó politikai diktátumokat artikuláltak”
– fogalmaztak.
Közölték: a kőolajvezeték elleni támadás célja kettős volt, a tényleges károkozás a magyar és szlovák kőolajellátásban, továbbá „az ukrán vezetés narratívájának kontrollált, kontextualizált, a céljaiknak megfelelő megjelenés biztosítása a legkülönbözőbb, nagy hatású hálózati szereplőkön keresztül”.
„A közösségi platformokon közzétett tartalmakban megjelenő vélemények egyértelművé teszik: az ukrán háborús érdek mindent felülír. A külföldről finanszírozott szereplők egyeztetett módon, propagandisztikus céllal az ukrán álláspontot sulykolják a magyar nyilvánosságban. A Szuverenitásvédelmi Hivatal által bemutatott vélemények nem csak ezen személyek, hanem a teljes, Magyarországon aktív nyomásgyakorló média sajátjai, amelyeket különböző, akár burkolt formában is sugalmaznak”
– emelték ki.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal közleményében felhívta a figyelmet arra: a magyar energiapolitikával kapcsolatos kormányzati döntés „egyértelmű, érvényes és jogilag rendezett”.
„A magyar kormány döntésének megtámadása, valamint az erre épülő kampány célja, hogy Magyarország Ukrajna-politikájában változást kényszerítsen ki, továbbá a magyar szuverenitás védelmét és a nemzeti érdek érvényesítését a magyar nyilvánosság előtt morálisan igazolhatatlannak tüntesse fel. Ezáltal a magyar álláspontot és stratégiai döntést illegitimmé tegye, és így lépéseket tegyen arra vonatkozóan, hogy politikai előnyhöz juttassa a választási kampányban a Kijevvel és Brüsszellel szövetséges pártokat. Az ilyen jellegű beavatkozások az elmúlt években visszatérően ismétlődtek, tervezettségük és végrehajtásuk precizitása mögöttes műveleti logikát feltételez”
– írták.
Kapcsolódó:
Vezetőkép: A Barátság II. kõolajvezeték fogadópontja a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában 2022. május 24-én. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
