Ferencz Zoltán: Hogyha elfogadjuk a teremtettségünket, akkor az abortusz kérdése fel sem merülhet
A Váci Egyházmegye teremtésvédelmi referensével készült interjúnk második része.
Fogadjuk el azt, hogy teremtett lények vagyunk! Nem mi irányítjuk a világot, bármennyire is akarjuk és bármennyire is hangoztatjuk ezt. Ezt a természet viszonyaiban is látnunk kell, és az emberi élet viszonyaiban is látnunk kell! – nyilatkozta a Vasárnap.hu-nak Ferencz Zoltán állandó diakónus, a Váci Egyházmegye teremtésvédelmi referense.
Az interjú első részében Ferencz Zoltán beszélt a teremtésvédelem egyetemes és hazai szárba szökkenéséről, s arról, hogyan lett ő a Váci Egyházmegye teremtésvédelmi referense. Szólt az ökológia megtérés jelentőségéről, illetve kérdésünkre kitért arra is, hogy mi a teremtésvédelem viszonya a zöld mozgalmakhoz, a természetvédelemhez, vagy éppen a klímaszorongáshoz.
– Melyek azok a teremtésvédelemmel kapcsolatos programok a Váci Egyházmegyében, amelyeket sikeresnek ítél meg az elmúlt évekből?
– A Magyarországi Katolikus Egyházon belül a teremtésvédelem intézményesített megjelenése a Covid utáni időszakban indult el. Korábban voltak már előzményei: Ferenc pápa 2015-ben kiadott Laudato si’ kezdetű enciklikáját megelőzően, 2008-ban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) kiadott egy körlevelet, ami tulajdonképpen egy tanulmánykötet volt a teremtett világ védelméről, a katolikus társadalmi felelősségvállalásról, de ez akkor még nem került be intézményesen sem az MKPK, sem az egyházmegyék működésébe.
2021-ben Székely János püspök atya vállalta fel az MKPK-n belül a teremtésvédelem koordinálását. Ő kezdeményezte először azt, hogy minden egyházmegyében legyen egy teremtésvédelmi referens, s kezdje el megismerni az egyházmegyéjét ebből a szempontból.
Azóta minden évben ősszel találkoznak az egyházmegyei teremtésvédelmi referensek, és beszámolunk egymásnak az elvégzett tevékenységről. A Váci Egyházmegyében is 2021-ben indult el ez a folyamat, ezért mondom, hogy az elején tartunk, a helyzetfelmérés kezdődött el a plébániákon. Hála Istennek, országosan is és a Váci Egyházmegyében is igaz, hogy jó a kapcsolat a katolikus iskolák főhatóságával. Rajtuk keresztül két évvel ezelőtt elkészítettünk egy kérdőíves felmérést az egyes iskolák és intézmények állapotáról a teremtésvédelem szempontjából. Az egyházmegyén belül az egyes esperesi kerületek is foglalkoztak ezzel a kérdéskörrel. Nem túl jó a helyzet összességében, noha nagyon sok fontos és izgalmas kezdeményezés van, de ezek szigetszerűen működnek, működtek eddig. Az az egyik legfontosabb cél, hogy egymásról információkkal bírjunk, tudomást szerezzünk, megismerjük egymás tevékenységét és segítensünk egymásnak. Az elmúlt két évben megvalósítottunk egy-egy egyházmegyei teremtésvédelmi konferenciát kifejezetten azzal a céllal, hogy megmutassuk magunkat kifelé, az egyházmegye közösségeinek. Ezeken a konferenciákon megjelentek jó gyakorlatok teremtésvédelmi körökről, arról, hogy iskolákba hogyan került be ez a képzésbe, és miként jelenik meg a hitoktatásban. A tavaszi konferencia egyik előadója arról beszélt, hogy a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán hogyan indult el egy teremtésvédelmi kurzus. A teremtésvédelmi kezdeményezésekben résztvevők kreativitásán múlik az, hogy mit lehet tenni akár az ismeretbővítés, a figyelemfelhívás, illetve a konkrét cselekvések tekintetében.
– Melyek a nehézségek?
– Nehéz az egyházközségeken belüli aktivitás előmozdítása. Az iskolákban azért könnyebb, mert adott az intézményeket felügyelő hierarchikus szervezet, amely segítségével információt, tananyagot, módszereket továbbíthatunk. Minden iskolában vannak természettudományos tárgyakat oktató pedagógusok, hogyha egy iskolában akár csak egy-két olyen ember van, akinek szívügye ez a kérdést – nem baj, ha nem mindenkinek – már akkor nagyon sok mindent lehet tenni. Ugyanez az egyházközségben teljesen esetleges. Van-e ott olyan lelkes ember, van-e érdeklődő közönség? Az egyházmegyén belül is nagyon különböző adottságú területek vannak. Egy Nógrád vármegyei aprófalvas, elöregedő lakossággal bíró kistelepülésen ez a kérdés nagyon sokadrangú. Egy agglomerációs településen – most itt beszélhetnék Veresegyházról, Vácról, Dunakesziről – teljesen más demográfiai tulajdonságok láthatók, ezek bővülő, fejlődő települések, rengeteg fiatallal, gyerekekkel, iskolákkal, köztül katolikus iskolákkal is, tehát könnyebben kerülhet be a teremtésvédelem témája nemcsak az oktatási rendszerbe, hanem a közösség mindennapjaiba is. Nagyon sok lehetőség van, terjednek is a példák, egyre több településen jönnek létre teremtésvédelmi körök, egyre több helyen szerveznek olyan helyi programokat, amelyek összekapcsolják a hitéletet a teremtésvédelemmel.
Teremtésvédelmi keresztutakat, zöld böjtöt, autómentes napokat szerveznek; menjünk tömegközlekedéssel, vagy gyalog a vasárnapi misére jeligére.
Nagyon sok jó gyakorlat van, amelyeket most már meg lehet ismerni. A Naphimnusz Egyesület országos szinten tartja kézben ezeket a kérdéseket. Két évvel ezelőtt elindult a Laudato si’ animátor képzés. A Váci Egyházmegyében is legalább egy tucatnyian elvégezték ezt a kurzust: egy szemléletformáló online tanfolyamról van szó, ami nagyon sokat adott át a résztvevőknek arról, hogyan fogjanak hozzá a saját közösségeik megmozdításához a teremtésvédelem irányába.
– Mint mondta, az elmúlt két tavaszon egyaránt szervezett teremtésvédelmi konferenciát a Váci Egyházmegye. Szeptemberben ismét lesz egy. Mire számíthatott a közönség? Mi az, amit ismét egy konferencián kívánnak átadni?
– A következő konferenciát a szeptember 19-21. közötti Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) részeként szervezik meg Vácon, ennek is az első napján. Három téma kerül fókuszba, ebből kettő nagyon szorosan összekapcsolódva, ez a teremtésvédelem és az életvédelem. A harmadik nagy témakör pedig a mesterséges intelligencia lesz. A teremtésvédelem kapcsán Székely János püspök atya tart egy előadást arról, hogyan jelent meg ez a téma a különböző pápai tanításokban, dokumentumokban az elmúlt fél évszázadban. Utána Nobilis Márió atya beszél arról, hogyan fordítható le a teremtésvédelem teológiai tartalma a hétköznapi cselekvésekre, majd egy kerekasztal-beszélgetéssel folytatjuk, amelyben Zlinszky János professzor és jómagam is részt veszünk, és ugyancsak a teremtésvédelem hétköznapi vetületeivel foglalkozunk. Ami érdekesség, hogy a teremtésvédelem és az életvédelem kérdését kapcsolták össze a szervezők. Az életvédelemről az egyház tanítása sokkal jobban, egzaktabbul, radikálisabban ismerhető a világ számára. Leegyszerűsítve ez az abortusz és az eutanázia kérdése. Ebben az egyháznak nagyon határozott álláspontja van, éppen ezért nagyon határozott vitákat képes kiváltani. A közös a teremtésvédelemmel kapcsolatban egyrészt az, hogy itt is a teremtettségünkről van szó, és tulajdonképpen ezeknek a nagyon látványos vitáknak az egyik lehetséges feloldása az egyház szempontjából éppen az,
hogyha elfogadjuk a teremtettségünket, akkor az abortusz kérdése fel sem merülhet,
ahogy az a kérdés sem, hogy hol kezdődik az emberi élet. A passzív és aktív eutanázia kérdése is teljesen más módon merülhet fel, hogyha a teremtettségünket elfogadjuk. Fogadjuk el azt, hogy teremtett lények vagyunk! Nem mi irányítjuk a világot, bármennyire is akarjuk és bármennyire is hangoztatjuk ezt. Ezt a természet viszonyaiban is látnunk kell, és az emberi élet viszonyaiban is látnunk kell! Nagyon sok mindent megtanultunk, és mindent tudunk a világról, a természetről, az emberi életről, az orvostudomány fejlődése elképesztő, de megfigyelhető egy átbillenési pont, ami után az ember azt kezdte hinni, hogy ő az Isten, hogy teremthet, rendelkezhet az életről, az élet kialakulásáról és megtartásáról, de ez nincs így. Alapvetően ezen a ponton kapcsolódik össze a teremtésvédelem és az életvédelem.
– Az interjúnk elején (amelyet két részben adtunk át olvasóinknak) kérdeztem, hogy mi a különbség a zöld mozgalmak és a teremtésvédelem között. Hogyha egyetért, ez is egy nagyon fontos különbség, hogy az életvédelemmel ennyire szoros kapcsolatban tárgyalja az egyház a teremtett világ védelmét, miközben ezek a nagyon fontos kérdések a nem egyházi világban éppenséggel egészen más relációban állnak egymással. Vannak olyan méregzöld, szélsőséges megnyilvánulások is, amelyek már arról beszélnek, hogy ne szüljenek az anyák, és hogy az ember rákos sejt a Földön.
– Az egyház tartózkodása ezektől a szervezetektől, vagy a zöld pártoktól ezért is érthető.
A politikában a hatvanas években, illetve a hetvenes évek elejétől jelent meg a zöld ideológia, amely egyrészről fókuszba helyezte a környezeti kérdéseket, viszont nagyon sok olyan állásfoglalást is tett, ami az egyház számára vállalhatatlan; mint amiket az előbb említett.
A zöld pártok és a liberalizmus nagyon erősen összekapcsolódtak, és az életvédelem kérdésében éppen a liberális tendenciák erősödtek meg. Miszerint a nő szabadon rendelkezhessen a testével, választhasson, hogy akarja-e a megfogant gyermeket, vagy sem, és hogy az egyén szabadon dönthessen arról, milyen méltóságban akar eltávozni ebből a világból. Ezeknek az ideológiáknak vannak olyan fontos sarokpontjai, amelyekkel az egyház nem tud azonosulni. Emiatt a zöld ideológia képviselői és az egyház soha nem fog egy platformra kerülni. Az egyház nem engedhet az életvédelemmel kapcsolatos tanításaiból.
Kapcsolódó:
Ferencz Zoltán: Isten megteremtette, majd ránk bízta a világot
Ferenc pápa Laudato si’ című enciklikája a teremtésvédelem igazodási pontjává vált
Vezetőkép: Ferencz Zoltán állandó diakónus, a Váci Egyházmegye teremtésvédelmi referense. Fotó: Vasárnap.hu/Kricskovics Antal
