A hollywoodi filmek tele vannak bibliai utalásokkal
Egy nemrég megjelent művében Pierre Joncquez építész és író az evangéliumok hatását vizsgálja a 20. század végi amerikai filmművészetben. Az esszéista szerint a hollywoodi filmek, még ha nem is utalnak kifejezetten a keresztény vallásra, mégis tele vannak bibliai eseményekkel.
Pierre Joncquez szerint a Terminátor (1984) című tudományos-fantasztikus film utalás a Megváltó születésére, a Drágán add az életed! (1988) című akciófilm a passióra, míg az Idétlen időkig (1993) című vígjáték a purgatóriumban történő lélektisztításra.
A Salvator kiadónál megjelent Les Évangiles d’Hollywood (Hollywood evangéliumai) című művében Pierre Joncquez egy sor filmet egy különleges szemszögből elemez: az Újszövetség eseményeinek tükrében. Így elemzi
„azokat a szimbólumokat, amelyeket a rendezők használnak, hogy a néző számára életre keltsék a legalapvetőbb történetet: az ember felemelkedését és az üdvösség felé vezető útját”
– magyarázza a kiadó.
Az író azonban nem a bibliai eseményekhez közvetlenül kapcsolódó filmeket elemzi, mint például Mel Gibson 2004-es A Passió című alkotását, hanem olyan filmeket, amelyek témája első ránézésre nagyon távolinak tűnik a Bibliától. Pierre Joncquez mesteri módon bizonyítja, hogy a forgatókönyvek nagyon gyakran az evangéliumok történeteiből merítenek ihletet.
A szekuláris, de a keresztény hit által erősen befolyásolt Amerikában, ahol az elnök a Bibliára esküszik, mielőtt hivatalba lép, Hollywood a 20. század végén sem szakadt el a vallásos környezettől.
Egy példa erre az egyetlen nem amerikai film, amelyet a könyv elemzi, a Káposztaleves (1981) Louis de Funès főszereplésével, amely Pierre Joncquez szerint
„az eucharisztia átalakító erejének példázata”:
„Glaude és Bombé vidéki világa az ízek és az idő világa. Van bor, friss víz, szalonna, káposzta, és mindezt megkoronázza a barátság. De az időtlen falucskájuk körül a modernitás egyre gyorsabban halad: jövedelmezőnek és hatékonynak kell lenni, szórakozásra és nyüzsgésre van szükség, utak és parkolók kellenek. Glaude és Bombé nem akarnak meghátrálni a világ és a dolgok nagy sterilizálása előtt. Tudják a titkot, hogyan lehet életben tartani a világot, és ez a titok a híres káposztalevesben testesül meg. A barátságnak van tartalma, ebben rejlik ennek a történetnek az eucharisztiát tartalmazó dimenziója.”
Vezetőkép forrása: Freepik
