Prőhle Gergely: Sok támogatója van a sorkatonaság visszaállításának Németországban
„Nem arról van szó, hogy mindenkit behívnak 18 éves korában katonának, hanem arról, hogy 18 éves kor után egy éven át mindenki kötelezően teljesítsen olyan szolgálatot – akár civil, polgári szolgálatot –, amivel közcélt szolgál” – mondta Prőhle Gergely volt németországi és svájci nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének igazgatója, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője a Vasárnap.hu-nak arról, hogy mivel járhat, ha Németországban valóban visszaállítják a sorkatonaságot.
– Frank-Walter Steinmeier német államfő a sorkatonaság visszaállítása mellett foglalt állást egy vasárnap megjelent interjúban. Lehetséges, hogy a közeljövőben valóban meglépi ezt Németország?
– Ez már egy régi terv, a jelenlegi kormánykoalíció tagjai már a koalíciós tárgyalások során is felhozták ezt a témát. Az elnök két okra hivatkozott: az egyik az orosz-ukrán háború, a másik pedig az Amerikai Egyesült Államok álláspontjának változása Európa biztonsági támogatásával kapcsolatban: vagyis, hogy az amerikai hadsereg kevésbé lesz jelen Európában.
– Most már jó ideje nincsen kötelező sorkatonaság Németországban. Lenne ehhez elég laktanyájuk, kiképzőtisztjük?
– Ez a probléma már a háború kitörésekor felszínre került, amikor az akkori kancellár, Olaf Scholz bejelentette a német hadsereg 100 milliárd eurós föltőkésítését. A legfőbb probléma a gyártókapacitások hiánya, másrészt pedig valóban: a laktanyák hiánya és főleg a személyi állomány hiánya. Ha vesznek is új fegyvereket, azokat valamilyen módon működtetni kell, és az épületek is szükségesek hozzá. Erről szól az a hitelfelvétel
is, amit már az új kormány tett meg, hogy rendelkezésre álljon a szükséges katonai infrastruktúra, illetve, hogy a megfelelő személyi állományt is össze lehessen állítani.
De a sorkatonaság visszaállítása nem csupán erről szól, nem arról van szó, hogy akkor most mindenkit behívnak 18 éves korában katonának, hanem arról, hogy 18 éves kor után egy éven át mindenki kötelezően teljesítsen olyan szolgálatot – akár civil, polgári szolgálatot –, amivel közcélt szolgál ellenszolgáltatás, fizetés nélkül.
Ez azért nem tűnik olyan riasztó dolognak. Emlékeztetnék arra, hogy nem olyan régen egy magyar titkárnő kezében robbant föl egy kézigránát egy olyan képzésen, ami éppen honvédelmi ismereteket volt hivatott terjeszteni. Azt gondolom tehát, hogy Németország nincs egyedül azon európai országok között, akik ilyesfajta polgári tudatosságot próbálnak ébreszteni.
– A több katona több fegyvert is igényel. Lehetséges, hogy a fegyvergyártás erősítése is ott van a kezdeményezés mögött?
– Ezzel kapcsolatban nem lehetnek kétségeink, mert ezt már korábban is mondták. Nem következménye egyik a másiknak, hanem természetes velejárója.
– A fegyvergyártóknak nyilván költséges fejlesztéseket kell végrehajtaniuk annak érdekében, hogy nagyobb kapacitással gyárthassanak. Az, hogy egy európai vezető országban esetleg visszaállna a sorkatonaság, vagy éppen az, hogy a NATO-ban GDP arányosan 5 százalékra emelték a védelmi kiadásokat, mindez növelni fogja a fegyvergyártók bizalmát abban az irányban, hogy megéri számukra fejlesztéseket végrehajtani, kapacitást bővíteni?
– A fegyvergyártók bizalmának a növelésében történetesen a magyar kormány jár élen, hiszen az európai uniós elnökségünknek volt az egyik fontos fókusza a védelmi ipar fejlesztése. Arról nem is beszélve, hogy
a német fegyveripar zászlóshajója, a Rheinmetall jelen pillanatban két magyarországi gyárat épít, az egyiket Várpalotán, a másikat pedig Zala vármegyében.
Tehát nem pusztán tervekről van szó, konkrét lépések is történnek.
– Mi lehet a társadalom válasza Németországban a sorkatonaság visszaállítását érintő kezdeményezésre?
– Tekintettel arra, hogy itt civil szolgálatról is szó van, vagyis szeretetotthonokban, diakóniai intézményekben, kórházakban is teljesíthető ez a szolgálat, ezért azt gondolom, ha nem is általánosan pozitív a kicsengése, mert nyilván a fiatalok nem feltétlenül lesznek mind lelkesek ettől, de azért nagyon sok támogatója van az ügynek, és nem azért, mert bárki örülne bármiféle fegyverkezésnek vagy fegyvercsörtetésnek.
Kapcsolódó:
Prőhle Gergely a Vasárnapnak: Pál apostol története izgalmasabb, mint a legújabb Netflix-sorozat
Vezetőkép: Prőhle Gergely, volt németországi és svájci nagykövet, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője. Fotó: Vasárnap.hu/Varga Ilona
