Közép-Európának tovább kell erősítenie a szerepét a Kelet és Nyugat közötti találkozási pontként

Közép-Európának ki kell használni földrajzi helyzetét, és tovább kellene erősítenie a szerepét a Kelet és Nyugat közötti találkozási pontként – fejtette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Pozsonyban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Nemzetközi Visegrádi Alap (IVF) fennállásának 25. évfordulója kapcsán megrendezett ünnepségen elítélte a világ ismételt blokkosodása felé mutató folyamatokat, és elmondta, hogy Közép-Európa mindig rajtavesztett Kelet és Nyugat konfliktusán. Kiemelte, hogy az IVF azzal járulhat hozzá a térség helyzetének erősítéséhez, hogy a tömbökre szakadás helyett az összeköttetéseket, a konnektivitást támogatja. Szijjártó Péter kifejtette, hogy Közép-Európának tovább kellene erősítenie a szerepét a Kelet és Nyugat közötti találkozási pontként a gazdaság, a kereskedelem, a tudomány, valamint az innováció területén. „Használjuk ki végre a földrajzi helyzetünk előnyeit!” – szólított fel. Példaként hozta fel Magyarországot, ahol továbbra is Németország a legnagyobb beruházó, az Egyesült Államok is dobogós, azonban az utóbbi években számos beruházás érkezett Japánból, Dél-Koreából és már Kínából is. „És ezek a keleti befektetők rendkívül fontos vonzerőnek tartják a németek, vagyis a nyugati befektetők erős jelenlétét, hogy ebbe a régióba jöjjenek” – mutatott rá. Majd előnyösnek nevezte a keletről érkező kutatás-fejlesztési és technológiai befektetéseket, továbbá a munkahelyek teremtését.

„Ebből a szempontból nagyszerűnek tartom, hogy az IVF partnerekre talált Izraelben, Japánban és Dél-Koreában. Csak arra szeretném önöket bátorítani, hogy folytassák ezt a tevékenységüket, és a földrajzi elhelyezkedésünkből adódó előnyök kihasználásának eszközévé váljanak az összekapcsolhatóság és a kelet-nyugati együttműködés előmozdításával a régióban” – mondta. A miniszter ezt követően kiemelte, hogy a visegrádi együttműködés soha nem volt igazán formalizálva, a résztvevő országok együttműködtek a kölcsönösen előnyös területeken, a vitás ügyeket pedig inkább félretették.

„Az elmúlt időszakban ez jól láthatóan nem megy annyira, ugyanis a cseh és a lengyel politikai vezetés szakított ezzel a régi hagyománnyal, s csak azért, mert nem értünk egyet háború vagy béke kérdésében, azokon a területeken is blokkolják az együttműködést, ahol az egyébként mindenkinek érdeke lenne” 

– vélekedett.

„Én pozitívan látom a jövőt, hiszen azok a politikai változások, amik végbementek vagy mennek Közép-Európában, azok mind a visegrádi együttműködés erősítésének irányába mutatnak. Tehát így a lengyel elnökválasztási eredmény vagy a soron következő cseh parlamenti választásra vonatkozó előrejelzések mind-mind jó reményekkel töltenek el minket, hogy a visegrádi együttműködés vissza tud térni arra a pályára, ami volt hosszú éveken keresztül”

– fűzte hozzá.

Vissza kéne térni a régi, bevált működési modellhez, hogy amiben együtt tudunk működni és érdekünk együttműködni, együttműködünk, amiben nem tudunk együttműködni, az meg nem akadályoz minket, hogy együttműködjünk a többi kérdésben

” – folytatta.

Továbbá a reményét fejezte ki, hogy a visegrádi együttműködés hosszú távon is fennmarad. „Szerintem hogyha a közép-európai országok józan ésszel végiggondolják a saját stratégiájukat, akkor világos kell legyen mindenkinek, hogy az erős közép-európai együttműködés erősíti a közép-európai országokat, a széthúzás meg gyengít minket” – összegzett. 

 

 

Forrás: MTI