Szent István ereklyéje: A Szent Jobb visszatérésének ünnepe
A Szent Jobb megtalálásának évfordulója május 30-án van, amely a magyar katolikus egyház által külön ünnepelt emléknap. Ez a nap Szent László királyhoz kötődik, aki 1084. május 30-án szerezte vissza az ellopott ereklyét, amely feltételezhetően Szent István király mumifikálódott jobb keze.
A Szent Jobb nem más, mint egy magyar nemzeti és katolikus ereklye és feltételezhetően Szent István magyar király természetes úton mumifikálódott jobb keze. A katolikus legenda szerint Szent László magyar király, az időközben ellopott ereklyét 1084. május 30-án szerezte vissza. A jobb kéz azonosítási jele István király gyűrűje volt, amely a kezet díszítette. Az ereklyét a budapesti Szent István Bazilikában lévő Szent Jobb-kápolnában őrzik a mai napig – olvasható a Wikipédián. A Szent Jobb megtalálásának emléknapját, május 30-át egyébként már a XIII. század eleji hazai naptárak is említik
A Szent Jobb ereklye története rendkívül gazdag és viszontagságos. Szent István halála után a testét a fehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában helyezték el, ahol 1083-ban megkezdték szentté avatási eljárását. Ekkor emelték ki a jobb kezet, amelyet külön tisztelettel kezeltek, és amelyről csodás erőt tartottak fenn. Az ereklyét azonban egy Mercurius nevű szerzetes ellopta, majd Szent László király visszaszerezte és a szentjobbi apátságba helyeztette, amely a mai romániai Partium területén található.
Az évszázadok során a Szent Jobb több helyen járt: a török hódoltság idején először Fehérvárra menekítették, majd Boszniába, végül a raguzai (mai Dubrovnik) dominikánus kolostorba került, ahol keresztény kereskedők megvásárolták és megőrizték. Több száz év elteltével Mária Terézia császárné diplomáciai tárgyalások után 1771-ben visszaszerezte az ereklyét, amelyet előbb Schönbrunnban, majd Budán helyeztek el, és azóta is a budapesti Szent István-bazilikában, a Szent Jobb-kápolnában őrzik.
A Szent Jobb megtalálásának és visszaszerzésének emlékére május 30-án tartanak megemlékezéseket, amelyek során az ereklyét különleges tisztelettel ünneplik. A 20. században, például 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján, a Szent Jobbot országjáró körmeneteken vitték körbe, amelyet az „Aranyvonat” nevű díszes szerelvény szállított, és hajókörmenetet is rendeztek a Dunán Budapesten.
A Szent Jobb megtalálásának emléknapja így nemcsak a magyar nemzeti és vallási hagyományok egyik legfontosabb ünnepe, hanem a magyar államiság és keresztény hit szimbóluma is, amelyet az augusztus 20-i Szent István-napi ünnepségek keretében is rendszeresen megünnepelnek.
A Szent Jobb megtalálásához több legendás és történelmi anekdota kapcsolódik, amelyek a magyar nemzeti és vallási hagyományok szerves részét képezik
A legismertebb legenda szerint Szent István király mumifikálódott jobb kezét, amelyet csodás ereklyeként tiszteltek, egy Mercurius nevű szerzetes, aki az Örök Szűz kincstárának őre volt, ellopta és bihari birtokán elrejtette. Szent László király 1084. május 30-án személyesen kereste fel Mercuriust, megbocsátott neki, és visszaszerezte az ereklyét. Ez az esemény a Szent Jobb megtalálásának és visszaszerzésének ünnepnapja is egyben. A visszaszerzést követően Szent László a Szentjobb nevű településen apátságot alapított az ereklye őrzésére, amely a mai romániai Partium területén található15.
1083-ban, Szent István szentté avatásakor a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában felnyitották a király sírját, és csodálatos módon a test „balzsamillatú” vízben úszott, amely a természetes mumifikálódás egyik magyarázata lehet. A jobb kéz épségben maradt, és azonosító jele volt a rajta lévő gyűrű. A legenda szerint a sír feltárásakor a koporsóban lévő víz szinte olajjal kevertnek tűnt, és amikor megpróbálták kiönteni, a víz újra és újra megtöltötte a koporsót, ami csodának számított16.
Az évszázadok során az ereklye több helyen járt: a török hódoltság idején Fehérvárról Boszniába, majd a raguzai (mai Dubrovnik) domonkos kolostorba került, ahol a helyi kereskedők megvásárolták és őrizték. A Szent Jobb holléte Magyarországon hosszú ideig ismeretlen volt, mígnem magyar főurak rábukkantak, értesítették I. Lipót császárt, majd Mária Terézia császárnő hosszú diplomáciai tárgyalások után 1771-ben visszaszerezte az ereklyét. A visszaszerzés alkalmából Mária Terézia elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-nak a rendszeres ünneplését.
Az ereklye hitelességét időnként megkérdőjelezték, például azzal, hogy a Szent Jobb esetleg egy egyiptomi múmiadarab lehet, de a rajta lévő gyűrű és a történelmi források ezt nem támasztják alá egyértelműen. Hartvik püspök legendája szerint a jobb kéz azonosítását a gyűrű tette lehetővé, amely a kézen volt, bár az ereklyén ma az ökölbe szorult kézről hiányzik a gyűrű, ami vitákat szült.
A Szent Jobb megtalálásához fűződő legendák a magyar államiság és keresztény hit mély szimbólumai, amelyek a történelmi tényekkel és a népi hagyományokkal összefonódva élnek tovább a magyar kultúrában.
Vezetőkép: Erdõ Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldást oszt a Szent Jobb-ereklyével az államalapító Szent István király ünnepén tartott szentmisén a Szent István-bazilikában 2021. augusztus 20-án.
MTI/Kovács Attila
