KDNP: Érdem- és nem ideológiai alapú uniós bővítésre van szükség (Videó!)
Juhász Hajnalka szerint a Voks 2025-nek azért van óriási jelentősége, mert ez adja meg a kormányoldalnak az erőt, hogy "a magyarok hangja ott legyen az Európai Unió döntéshozatalában"
Az MSZP szájzártörvényként, a DK pedig nagytakarítási törvényként hivatkozott és kritizálta a közélet átláthatóságáról szóló fideszes törvényjavaslatot hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben, míg a KDNP képviselője Ukrajna uniós csatlakozása ellen szólalt fel.
MSZP: a szájzártörvény bárkire ráhúzható
Komjáthi Imre (MSZP) azt mondta, a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat – amelyet „szájzártörvénynek” nevezett – nyílt beismerése a Fidesz-kormányzás kudarcának, ezért nem maradt más lehetőség, mint a támadás a sajtó, a kormánykritikus civil szervezetek, alapítványok, egyesületek, a magánszféra ellen.
Szerinte szájzártörvény bárkire ráhúzható, az nyílt beismerése annak is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szakít az EU-val, hiszen a javaslat minden egyes eleme ellentétes az EU szellemiségével. Az előterjesztésről folytatott parlamenti vita álvita, abban az MSZP nem vesz részt – mondta, arra szólítva fel az ellenzéki pártokat, ők se vegyenek részt a vitában. Szerinte a törvényjavaslat elfogadása egyet jelentene a 2026-os választás elcsalásával; azt az MSZP minden jogi fórumon meg fogja támadni.
A Harcosok Klubja vasárnapi rendezvényével kapcsolatban azt javasolta a kormánypártoknak, toborozzanak négyezer szociális munkást, ezer munkavédelmi ellenőrt.
Az igazi harcosok pedig azok, akik nap mint nap megküzdenek a létbizonytalansággal
– szögezte le.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára sajnálkozását fejezte ki, hogy az MSZP nem vesz részt a törvényjavaslat keddi parlamenti vitájában; az előterjesztés arról szól, hogy biztosítani kell a közélet átláthatóságát, ez a választások tisztaságának érdeke. Különös jelentősége van a törvényjavaslatnak most, amikor zajlik a Voks 2025 Ukrajna uniós csatlakozásáról – mondta, hozzátéve, a magyar kormány az egyedüli Európában, amely kikérte a választók véleményét Ukrajna – az Európai Bizottság és az uniós elit által – erőltetett, gyorsított csatlakozásáról.
Azt mondta, az átláthatóság nem öncélú, hanem a demokratikus részvétel és a közbizalom erősítését szolgálja, ahogy azt az EU alapítószerződése is rögzíti. Ezért az, hogy politikai, vagy közéleti tevékenységet végző szervezeteknek – különösen külföldi finanszírozás esetén – nyilvánosságra kell hozniuk forrásaikat, az nemcsak a magyar, hanem az uniós jogelvekkel is teljes összehangban van – rögzítette.
DK: a fideszes képviselők a szabad Magyarország gyilkosai
Sebián-Petrovszki László, a DK frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában a szabad Magyarország gyilkosainak nevezte a fideszes képviselőket, a közélet átláthatóságáról szóló fideszes törvényjavaslatra pedig orosz mintára készült „nagytakarítási törvényként” hivatkozott. Azzal vádolta a kormányoldalt, hogy az elmúlt 15 évben leépítette a jogállamot, most pedig a véleménynyilvánítás szabadságát venné el a saját hatalma biztosítása érdekében.
Szerinte a törvényjavaslat elfogadása esetén ellehetetlenítenék a kormánnyal egyet nem értő sajtóorgánumokat és civil szervezeteket. Azt mondta: a törvényjavaslat a baloldaliakat és a liberálisokat állítja a célkeresztbe, a DK és a baloldal azonban „egy tapodtat” sem fog hátra lépni. Nem megyünk sehová, nem engedünk az elveinkből, Magyarország vagy egy szabad és igazságos európai demokrácia lesz, vagy nem lesz – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a jövőre ilyenkor a kormányoldalt a változást akaró baloldaliak és a változást akaró jobboldaliak fogják közösen leváltani.
Répássy Róbert államtitkár összeesküvés-elméletnek nevezte a képviselő által elmondottakat, szerinte ugyanis ez a törvényjavaslat a „külföldről finanszírozott ukrán párti propaganda ellen lép fel”. Hozzátette: szabályozás alapja az a demokratikus elv, hogy a közéletben megjelenő vélemények mögött álló anyagi és szervezeti háttér a nyilvánosság számára is látható legyen.
A törvényjavaslat nem különböztet meg NGO-t, sajtóterméket vagy más entitást, mindenki esetében ugyanazt az alapelvet érvényesíti: ha valaki a közéleti diskurzusra kíván hatást gyakorolni, legyen világos, kinek a pénzéből teszi ezt
– fejtette ki.
Akinek nincs takargatni valója, annak nincs oka aggódni”
– fogalmazott.
KDNP: érdem- és nem ideológiai alapú uniós bővítésre van szükség
Juhász Hajnalka (KDNP) az érdemalapú uniós bővítés mellett érvelt, hangsúlyozva, hogy számos ország, így Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Albánia, Montenegró vagy Észak-Macedónia hosszú évek, akár évtizedek óta vár az uniós tagságra, míg Ukrajnát gyorsítósávon akarják felvenni az EU-ba. Szerinte ezt az Európai Néppárt és annak részeként a Tisza párt is támogatja.
Hangsúlyozta, a kormány által indított véleménynyilvánító szavazásnak, a Voks 2025-nek azért van óriási jelentősége, mert ez adja meg a kormányoldalnak az erőt, hogy
a magyarok hangja ott legyen az Európai Unió döntéshozatalában”.
Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne hozzuk be a háborút az Európai Unióba, és ne képviseljünk egy olyan bővítéspolitikát, amely nem geopolitikai, érdemalapú, hanem ideológiai alapú
– hangoztatta.
Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára úgy vélte: a háborús pszichózis után egyfajta „Ukrajna pszichózis” alakult ki az EU-ban, Ukrajnát 20230-ig fel akarják venni tagnak, holott a csatlakozás jogilag szabályozott folyamat, ahol a fejezeteket egyhangú döntéssel kell megnyitni és lezárni.
Szerinte Brüsszel és az Európai Bizottság is olyan magyar kormányt szeretne, amely gondolkodás nélkül végrehajtja a brüsszeli parancsokat.
Ezzel szemben a magyar kormány az emberekhez fordul, hogy mondják el véleményüket Ukrajna csatlakozásáról
– tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a kormány továbbra is a magyar emberek érdekeit képviseli Brüsszelben.
Forrás: MTI
