35 évvel ezelőtt a magyar történelemben először egy független ország parlamentje kezdte meg munkáját
A hit és a szabadság együtt alkotják azt az erőt, amely képes egy nemzetet felemelni és összetartani a legnehezebb időkben is.
Harmincöt évvel ezelőtt a magyar történelemben először egy független ország parlamentje kezdhette meg munkáját az első szabadon választott országgyűlés alakuló ülésével. A megelőző másfél évszázad magyar sorsfordulói világháborúk elvesztését, idegen hatalmak megszállását, szabadságküzdelmeink vérbe fojtását, de legjobb esetben is csak kompromisszum szülte részleges függetlenséget hoztak.
Az első szabadon választott Országgyűlés 1990. május 2-án alakult meg. Az alakuló ülésen a képviselők letették az esküt, elfogadták az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének törvénybe iktatását, október 23-án nemzeti ünneppé nyilvánították, és egy nyilatkozatot fogadtak el az Európa Tanácshoz való csatlakozási szándékról. A választások eredményeként a keresztény-nemzeti-polgári erők kerültek többségbe, és az MDF vezetésével, koalíciójában az FKGP-vel és a KDNP-vel alakult meg az új kormány 1990. május 23-án, Antall József miniszterelnök vezetésével.
1990 tavaszán Magyarország történelmében mérföldkőhöz érkezett
Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének.”
Egy nemzet életének kereteit alapvetően meghatározza az a politikai rendszer, amelyben polgárai élnek. Egy szabad ország politikai rendszere a keretek közötti értékválasztást a választókra és képviselőikre hagyja.
A hit és a szabadság találkozása – a vallási közösségek szerepe az első független országgyűlésben
1990-ben Magyarország nemcsak politikailag, de lelkileg is újjászületett. Az első szabad országgyűlés megalakulása egy új korszak hajnalát jelentette, amelyben a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok mellett a vallásszabadság is visszanyerte méltó helyét. Ebben a folyamatban a magyarországi vallási közösségek, bár közvetetten, mégis meghatározó szerepet játszottak.
A kommunizmus évtizedei alatt az egyházak és vallási csoportok sokszor háttérbe szorultak, működésüket korlátozták, hangjukat elnyomták. Ám a rendszerváltás idején újra felcsendült a hit ereje, amely nem csupán a templomok falai között, hanem a társadalom egészében megmutatkozott. Az első független országgyűlés egyik legfontosabb feladata volt, hogy ezt a megújuló lelki energiát jogi keretek közé helyezze: megszületett az állam és egyház szétválasztásának törvénye, amely biztosította a lelkiismereti és vallásszabadságot.
Ez a döntés nem csupán jogi aktus volt, hanem egy mély társadalmi elismerése annak, hogy a hit és a vallási közösségek nélkülözhetetlenek egy egészséges, pluralista társadalom számára. Az egyházak ekkor váltak ismét önálló szereplőkké, akik nemcsak lelki támaszt nyújtanak híveiknek, hanem hozzájárulnak a közösségek formálásához, az erkölcsi értékek megőrzéséhez és a társadalmi párbeszédhez is.
A vallási értékek – a szeretet, az igazságosság, a felelősség – olyan erkölcsi iránytűként szolgáltak, amelyek segítettek eligazodni a gyorsan változó világban. A politikai pártok is gyakran merítettek ezekből az értékekből, hiszen a hit és a szabadság összefonódása sokak számára a demokratikus átalakulás szívét jelentette.
Az első független országgyűlés tehát nemcsak a politikai rendszert újította meg, hanem lehetőséget adott a vallási közösségeknek, hogy méltó helyükre álljanak vissza a társadalomban. Ez a találkozás a hit és a szabadság között a magyar demokrácia egyik legszebb fejezete, amely máig ható üzenetet hordoz: a szabadság nem teljes a lelki szabadság nélkül, és a nemzet ereje a sokszínűségében és hitében rejlik.
Ma, amikor visszatekintünk erre az időszakra, érdemes megőriznünk ezt a páratlan összhangot, amely a múlt sebei után a remény és a közös értékek felé vezette Magyarországot. Mert a hit és a szabadság együtt alkotják azt az erőt, amely képes egy nemzetet felemelni és összetartani a legnehezebb időkben is
Hajtsunk fejet azok emléke előtt, akik az alakuló ülést megszólalásukkal és a szavaiknak súlyt adó életútjukkal emlékezetessé tették!
A magyar nemzet is bebizonyította, hogy azok, akik arról beszéltek, miszerint a huszadik században a világhatalmak korában a kis nemzetek elvesztették létjogosultságukat, végzetesen hibáztak, mert a kis, de összetartó népek korát éljük.”
ütött a nagy változás órája, hogy Magyarországon forradalom zajlott le, amely ha követel is még lemondást és türelmet, mégis mindnyájunk számára az emberi jogok teljes körű szabadságát hozza el. Az egyéni és nemzeti méltóság helyreállítását, a tehetség és a jobbra törekvés kibontakozását ígéri, és véget vet a kettős nyelv, a hazugság és az elhallgatott igazságok négy évtizedes országlásának.”
