Legendás látnivalók Magyarországon
Ha nem tudja, hol pihent meg a legenda szerint Szűz Mária, miután bánatában Jézus halála után világgá indult, vagy hol dobbantott Szent László lova, ahonnét gyógyító víz tört a felszínre, akkor mindenképpen olvassa el az alábbi összeállítást!
Szent László-hasadék és forrás
A Szentkúttól északnyugatra található Szent László-szurdokban, egy kis hasadék alján olyan kőzettömbökre lehetünk figyelmesek, amelyek felszínébe patkónyomhoz hasonló alakzatok mélyülnek. A népnyelv ezeket Szent László lovagkirályunk lópatkónyomainak tartja! A monda szerint 1091-92-ben Szent László királyunk Szentkúton vívott meg a moldvai kun sereggel, akik a völgyben körbekerítették őt és csapatát, így víz nélkül maradtak. A király elindult vizet keresni serege számára Szög nevű lovával. Amikor egy szakadékon átugrottak, a ló patkónyomából víz tört elő, ahogy a sziklafalból is, amelyet Szent László kardjával megérintett. 
A hasadékban a mai napig többen is felfedezni vélik a ló patkónyomát. Az 1960-as évek végéig csordogált itt a csodavíz, amiben a szembetegségekben szenvedők fürösztötték arcukat a gyógyulás reményében.
A szurdoktól nem messze található Magyarország legfontosabb kegyhelye, a Mátraverebély-Szenkút Nemzeti Kegyhely, ami a 11. század óta számos gyógyulásra vágyó zarándoknak adott úti célt és nem utolsó sorban reményt.
Bár a helyi legendák a 18. századra datálják az építményeket, ennek azonban ellentmond, hogy a remetei életforma addigra többnyire kiveszett a hazai szerzetesi közösségekből, és egyébként is, más források szerint az utolsó, aki elvonultan élt a fülkékben, a kegytemplomban eltemetett Dobát Jozafát, 1767-ben halt meg.
Több fülkét is kialakítottak, volt konyha, több hálóhely, étkezőhelyiség, kamra, és kápolnák. A helyiségek méretei különböztek, a legnagyobb a két kápolna és a konyha, melyek belmagassága 1,9 és 2,6 méter közötti.
Mindkét kápolnába oltárt, a jobboldaliban az oldalfalból előreugró karéjos végződésű keresztet faragtak ki a puha mészkőből.
Szerzetesek és menekültek óvóhelyén, nemzeti kegyhelyen – Szentkúti remetebarlangok
A bazilika melletti liturgikus tértől 400 méterre levő remetelakásokhoz a szabadtéri oltártól észak-északkeletre, viszonylag meredek ösvényen kell felkapaszkodni. A Szent László- szurdokát és a Szent forrásokat a szabadtéri oltártól észak-északnyugat felé, az országos kéktúra nyomvonalát követő erdészeti út mentén lehet elérni.
A Meszes-tető aljában megbúvó Szentkút egykoron a 16-14 millió évvel ezelőtti, Tari Dácittufa, Hasznosi Andezit és Nagyhársasi Andezit Formációkat képviselő vulkánokkal tarkított trópusi szigetvilág részét képezte, a lajtai Mészkő Formációhoz tartozó, változatos képződményei látványosan bukkannak felszínre.
A remetebarlangok elhelyezkedése sem lehet véletlen.
Ma is csak egy szűk ösvényen közelíthetőek meg, ami hangsúlyozza a világtól való elvonulást, ugyanakkor az előttük lévő teraszról jól szemmel tartható az egész környék.
Megközelítés, útvonal
3077 Mátraverebély, Dózsa György út 63.A bazilika melletti liturgikus tértől 400 méterre levő remetelakásokhoz a szabadtéri oltártól észak-északkeletre, viszonylag meredek ösvényen kell felkapaszkodni.
Boszorkány-kő
Talán nem meglepő, hogy léteznek olyan legendák is, melyek arról szólnak, hogy a boszorkánysággal vádolt nőket egy magasabb sziklaszirtről a mélybe dobták. Nálunk is van egy ilyen hely, amit nem nehéz kitalálni hogy hívnak… Boszorkány-kő!
Ez a bazaltvulkanizmus jelenségeit és a vulkáni tevékenység nyomait is rejtő 571 méter magas bazaltkő a Salgó várától nem messze található, amihez egy tanösvény is vezet. A Salgó várához és a Boszorkány-kőhöz navigáló túrát itt találja!
Bükkszentkereszti gyógyító kövek
Bükkszentkereszt az ország második legmagasabban fekvő települése, ahová lenyűgöző hegyeken átívelő, kanyargós utak vezetnek. Miskolctól csupán 20 kilométerre fekszik a község, amely környezetéről, friss levegőjéről, nyugalmáról és gyógynövényeiről is híres.
Misztikus ereje
Bükkszentkeresztnek van egy misztikus ereje, melyet szinte mindenki kutatott, ismer és elismer. Igazán egyedülálló a Bükk-hegység kőzettani és ásványtani szempontból is. Az energia-háromszög csúcsán fekszik a falu, melyet szubalpin gyógyhellyé is nyilvánítottak. A falu határában fekszenek a Gyógyító Kövek, melyekben ez az erő leginkább manifesztálódik. Ezeket a köveket Boldogasszony-kövének is nevezik. Az itt lakók úgy tartják azért Boldogasszony: „Mert boldog az az asszony, aki meddő volt, majd a kövek gyógyító erejének hála várandós lett.”
Legendák
Számos legenda szól a Gyógyító Kövekről. Az egyik szerint Mária Jézus halálát követően világgá indult szomorúságában. Mikor az Újhuta – Bükkszentkereszt régi neve – melletti erdőbe ért, egy kőre ülve pihent meg, amely megpuhult alatta, s mikor továbbindult újra megkeményedett. Azonban az ülése nyomát megőrizte.
Egy másik mítosz szerint, itt gyülekeztek a hívők a kácsi búcsúra menet, majd a rokonság itt várta őket vissza. A zarándokok 20 kilométert tettek meg oda-vissza, majd hazatérve a Boldogasszony-köve mellé pihentek le, ahol hihetetlenül gyorsan visszanyerték erejüket. Azonban nemcsak a kövek, hanem az itt lévő fák is gyógyító erővel bírnak. Egyesek úgy tartják, ha megölelünk egy-egy fát, akkor újra feltöltődünk energiával.
Úgy tartja a legenda, hogy Jézus halála után Szűz Mária zarándokútra indult a világban. Az út során eljutott hazánkba is. Mikor Bükkszentkeresztre ért, leült megpihenni egy, az erdő rengetegében található kőre, ami azon nyomban megpuhult, és ezzel megőrizte Szűz Mária ittlétének nyomait. A követ és körülötte lévő társait zarándokok százai keresik fel minden évben a gyógyulás reményében. Az ezotériával foglalkozók szerint létezik a Bükkben egy úgy nevezett energia háromszög.
Megközelítés, útvonal
Lillafüreden, az Egri Országút közelében több fizetős parkoló is rendelkezésre áll, melyek nyáron gyorsan betelnek.
Tömegközlekedés: Lillafüredre az MVK 5-ös és 15-ös számú buszjáratai közlekednek Felső-Majláth villamosvégállomás felől.
Volánbusszal Lillafüred és Bükkszentkereszt megközelíthető Miskolc, Répáshuta és Budapest irányából is (Lillafüred vasútállomás vagy 5-ös végállomás megállóhelyek).
Miskolc Dorottya utca irányából akár kisvasúton is megközelítheti a túra kiindulópontját.
Babás szerkövek
A Nyugat-Mecsekben lévő szerkövekhez a magyar Capulet és Montague viszály kicsit módosított története kapcsolódik. Egykor Pécsen élt két egymással örökösen versengő család. Egy napon egy szegény koldus meglátogatta őket, de mindkét család elzavarta őt, aki ezért cserébe megátkozta őket. Az átok így szólt: „Váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni!” Történt aztán egy szép napon, hogy a két család lánygyermekei ugyanazt a dátumot tűzték ki esküvőjük napjául. 
A templomi frigy a Jakab-hegy pálos kolostorában történt, ahol útközben összetalálkozott a két család, de egyik sem akart kitérni a másik elől, mondván inkább kővé válnak, minthogy félreálljanak. Végül így teljesedett be a koldus átka, hiszen a monda szerint a két család nászmenete azóta is ott strázsál. Hogy a monda igaz-e vagy sem, azt döntse el mindenki saját maga, de az biztos, hogy ezek a szerkövek egyedülállóak. A formációkat az alábbi 11 km hosszú túrán is megcsodálhatja!
