Ferenc pápa kikövezte az utat egy megújuló egyház felé
Április 21-én, húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápa argentin jezsuita szerzetes, a 266. római pápa, az első latin-amerikai katolikus egyházfő.
A Vatikán Állam feje és a római katolikus egyház vezetője Jorge Mario Bergoglio néven született 1936. december 17-én Buenos Airesben, olasz bevándorló munkáscsalád első gyermekeként. Vegyésztechnikusként dolgozott, amikor egy templom mellett elhaladva betért gyónni, s elhivatott lett a papi pályára. Huszonegy évesen tüdőgyulladást kapott, életét csak tüdeje egy részének eltávolításával tudták megmenteni, s fel kellett adnia álmát, hogy Japánban legyen misszionárius.
A szeminárium elvégzése után, 1958 márciusában lett novícius a jezsuita rendben, első fogadalmát 1960-ban tette le. Az argentínai Córdobában egyik lelkivezetője a magyar Jálics Ferenc volt. Filozófiai és teológiai doktorátusának megszerzése után, 1969-ben szentelték pappá, s 1973-ban kötelezte el magát végképp, amikor letette a jezsuiták negyedik fogadalmát. 1973-tól hat évig a rend tartományfőnöke, 1980-tól annak a szemináriumnak a rektora volt, amelyben végzett, doktori értekezését Németországban készítette el. 1992-ben lett Buenos Aires segédpüspöke, majd 1998-ban érseke. A válságok sújtotta országban népszerűvé tette, hogy főpapként sem volt autója és nem költözött be a fényűző érseki rezidenciába, a politikai vezetés gyakran tekintette riválisának.
Szent II. János Pál pápa 2001-ben bíborossá nevezte ki, 2005-től az argentin püspöki konferencia elnöke volt. A lengyel pápa halála utáni konklávén, 2005-ben ő volt a német Joseph Ratzinger, a későbbi XVI. Benedek pápa legnagyobb vetélytársa. Miután Benedek 2013 februárjában előrehaladott korára hivatkozva váratlanul lemondott, a konklávé március 13-án már a második fordulóban az argentin bíborost választotta meg a katolikus egyház fejének.
Jezsuitaként egy nemzetek fölötti közösség tagja volt
Személyében olyan ember került Szent Péter trónjára, aki hidat jelentett a harmadik világhoz, ahol ma már a katolikusok többsége él. Jezsuitaként egy nemzetek fölötti közösség tagja volt, érintetlen az egyházat megrázó botrányokban, intelligenciáját, szerénységét és lelkipásztori munkáját mindenki tisztelte. A pápa inkább konzervatív teológiai nézeteket vallott, küzdött a társadalmi igazságtalanságok ellen. A Latin-Amerikában született felszabadítási teológiától távolságot tartott.
Megválasztásakor – a szegények, a teremtett világ és a béke iránti elkötelezettségének bizonyítékaként – a pápák közül elsőként Assisi Szent Ferenc után választotta nevét. Beiktatása után a bíborosok szálláshelyéül szolgáló Szent Márta-házat választotta lakhelyéül, mert a pápai lakosztályt túl nagynak és üresnek találta.
Ferenc pápa szorgalmazta a szegényekkel, a betegekkel, elesettekkel való találkozást, többször kiállt a hazájukat elhagyni kényszerültek mellett, a nemzetközi politikában és a vallásközi kapcsolatokban is hídépítésre törekedett, egyebek között közvetített az Egyesült Államok és Kuba közötti diplomáciai kapcsolatok 2015-ös újrafelvételében. 2016. február 12-én, egy évezreddel az 1054-es nagy egyházszakadás után első katolikus egyházfőként találkozott az orosz ortodox egyház fejével, Kirill pátriárkával, 2021-ben első pápaként tett apostoli látogatást a síita muszlim többségű Irakban.
Ferenc pápa számos reformot hozott a katolikus egyházban
Újító lépéseket tett az egyházi visszaélések ellen, és új korszakot nyitott a katolikus egyház életében: szembeszállt az elitizmussal, a szegények felé fordulást tűzte zászlajára. Az a fajta egyházfő lett belőle, akitől nem meglepő, ha buszra ül, vagy hogy kijelentette megválasztásakor, hogy magára főzne. Pápasága alatt olyan lépéseket tett, mint:
- Giovanni Angelo Becciu bíboros sikkasztási ügyével hangsúlyt kapott a vatikáni visszaélések kérdése, a pápa keze alatt pedig bizottságok, új vezetők kerültek a Vatikánba, hogy küzdjenek a korrupció ellen;
- egyháztörténelmet írt iraki látogatásával, az egyház nyitottságát mutatta más vallási csoportok iránt. Buddhistákkal találkozva úgy fogalmazott: „minden eddiginél nagyobb szükség van a vallásközi párbeszédre és együttműködésre”;
- a McCarrick-dosszié nyilvánosságra hozásával a Vatikán nyíltan beleállt az egyházi szexuális visszaélések elleni harcba;
- frissítette a római katolikus egyházban elkövetett szexuális zaklatásokra vonatkozó szabályokat, kiterjesztve a világi katolikus vezetőkre is, és azt is egyértelműsítette, hogy kiskorúak és felnőttek is egyaránt lehetnek áldozatok;
- módosította a kánonjogot, hogy a nők formálisan lektorokká és akolitusokká váljanak, és a katekéta szolgálatot hivatalos hivatalként és hivatásként bevezette az egyházban.
Ferenc pápa emellett a Vatikán 2023-24-es szinódusán lényegében lefektette a katolikus egyház jövőjének alapjait. Ezzel az egyházfő jelezte, hogy egy megújuló egyház van kialakulóban. A pápa a katolikus egyház történetében először adott szavazati jogot a gyűlésen nőknek és egyházon kívülieknek is. Azt is jelezte, hogy komolyan veszi, hogy az egyház mindenkié, de tényleg mindenkié. A szinódus meghallgatta az emberek véleményét, Ferenc pápa beszélgető egyházat csinált: olyat, amely kimondja, hogy nincs ok, amiért nők ne tölthetnének be vezető szerepet az egyházban.
Ferenc pápa kikövezte az utat egy megújuló egyház felé
A 2013-as konklávén (amelynek végén pápává választották) Bergoglio bíborosként négy fontos lépést tűzött ki: ekkor azt mondta, olyan egyház kell, amely ki tud lépni önmagából. Az első lépésnek az evangelizáció elérését tűzte ki, a másodiknak pedig a teológiai nárcizmust (az egyház zártságának) megszüntetését. „Három: ha az egyház így működik tovább, akkor egy idő után azt hiszi majd, hogy magától fénylik. (…) Négy: A következő pápával az egyháznak ki kell emelkednie az evangelizáció felé” – állt Bergoglio akkori beszédében. Ferencként, pápasága alatt már el is érte, létrehozott egy egyházat, amely foglalkozik a visszaélésekkel, dolgozik a korrupció ellen, és nem csak magával törődik. Ferenc egyháza progresszív lett.
Jobban szeretek egy düledező, sérült, koszos egyházat, amely az utcán létezik, mint a fülledt, a bezártságába belebetegedett, és a saját biztonságába görcsösen kapaszkodó egyházat
– fogalmazott önéletrajzi írásában Ferenc pápa.
A Vatikánban is mélyreható reformokat indított el
Létrehozta a bíborosi tanácsot, átszervezte a Szentszék gazdasági-pénzügyi működését, korrupcióellenes intézkedéseket vezetett be a vatikáni hivatalokban. Rendeletet hozott a 75. életévüket betöltő püspökök kötelező nyugdíjazásáról, modernizálta a vatikáni büntető törvénykönyvet, lehetővé tette, hogy egyes esetekben magas rangú egyházi személyek fölött világi bíróság ítélkezhessen, szigorította a fellépést a kiskorúakat molesztáló, csalásokat elkövető vagy nők pappá szentelésével próbálkozó egyházi személyekkel szemben.
Ferenc pápa 2013 óta 47 külföldi utat tett. Magyarországon kétszer járt: 2021. szeptember 12-én a budapesti Hősök terén ő koncelebrálta az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjét, 2023 áprilisában pedig háromnapos apostoli látogatást tett hazánkban. 2019. június 1-jén első pápaként Erdélybe látogatott, s Csíksomlyón találkozott a romániai katolikusok többségét alkotó magyar hívőkkel.
A katolikus egyházfő négy enciklikát adott ki. 2014-ben rendkívüli szinódust hívott össze a családról, 2018-ban a fiatalokról szólt a tanácskozás, 2023-2024-ben pedig az egyház szinodális jellegére esett a választás. A pápa több szentet kanonizált, mint elődei 400 év alatt, s egyszerre emelte két elődjét, XXIII. Jánost és II. János Pált a szentek sorába.
A pápáról számos könyvet írtak és több film született róla, Wim Wenders 2018-ban készített dokumentumfilmet, a 2019-ben bemutatott A két pápa című film Ferenc pápa és XIV. Benedek pápa kapcsolatát igyekszik bemutatni, a 2020-as Francesco című dokumentumfilm pápaságát interjúkon keresztül mutatja be. Ugyanebben az évben adta ki az Álmodjunk együtt – Út egy jobb jövő felé című életrajzi könyvét, ezt követte két év múlva a Háború ellen – Bátorság a béke építéséhez, majd 2024-ben a Life. Történetem a történelemben című önéletrajzi interjúkötete. Szintén tavaly jelent meg az El sucesor (Az utód), amelyben elődjével XVI. Benedekkel való kapcsolatáról vall. 2025 januárjában adta ki Remény – Önéletrajz című önéletírását, ez az első olyan önéletrajz, amelyet hivatalban lévő pápa publikált.
A pápa aktívan használta a 21. századi média eszközeit, a közösségi médiában több millió követője volt. Szerette a focit, a tangózenét, a spanyolon kívül beszélt olaszul, angolul, franciául és németül.
Ferenc pápa húsvét hétfőn, 88 éves korában hunyt el.
Vezetőkép: Vatican Media
