Két gazda szolgája nem lehetsz – Hit vagy Hűtlenség

Sok keresztény vélekedik úgy, hogy távol tartja magát a közélettől, mert az nem tiszta. Ne keressük a kifogásokat, hogy miért maradunk ki a fontos folyamatokból.

Ne féljünk attól, hogy az ellenkező meggyőződésünk megzavarja azok érzékeny lelkiismeretét, akiknek az európai pártcsaládja és a szervezeteik lelkesen vagy lelketlenül lobbiznak a háború mellett. Támogatják és szervezik az LMBTQIA+-propagandát, szexualizálják a gyermekeinket, miközben az abortuszt és eutanáziát is alapvető emberi jogként állítják be. A pártcsaládjaik és szervezeteik idegen kultúrájú népeket hívnak Európába, akik egy kicsit sem tolerálják a másságot, valamint a teljesség igénye nélkül, végső soron eladósítják generációkra az öreg kontinenst.

Ha azt gondoljuk, hogy az egyszerű támogatóik, illetve a szavazóik közvetlenül ezt nem is tették, nem vettek részt ebben a pusztításban, az nagy hiba és masszív valóságtagadás, de inkább égbekiáltó bűn. Közvetett vagy közvetlen módon ugyanis olyan politikai és/vagy civilnek beállított szervezetek programjait segítik, vagy azon részt vesznek, szavaznak rájuk, támogatják őket, tűrik, amelyek konkrétan felelősek ezekért, és minden fentebb megfogalmazott rombolást, bűnt már láthatóan, érzékelhetően és nyilvánvalóan elkövettek.

Miféle szeretet az, amelyik nem tiszteli és védi az életet? A béke, gyermek- és életvédelem, azonos neműek házassága, vallási és lelkiismereti szabadság kérdése, nekünk ezekkel kapcsolatban felszólalni nem politikai vagy ideológiai teendők, hanem lelkiismereti kérdés. A keresztény társadalmi felelősségünk lényege az, hogy kiállunk az értékeink mellett, és ezzel nem politizálunk és nem állunk ki egy párt mellett sem!
A szeretet a másik valódi javának az akarása.
Nem választható, hogy részt veszünk-e ebben a szellemi küzdelemben, vagy sem, az ugyanis keresztényi kötelességünk! Jézus nem kérte, hogy tegyünk tanítvánnyá minden népet, hanem küldött minket. Ez a missziós parancs. Amit kaptunk, nem azért kaptuk, hogy megtartsuk magunknak.

Sajnos túl sokáig hallgattunk bizonyos dolgokkal kapcsolatban.

A kereszténység tehát nem összeegyeztethető a háború támogatásával, az eutanáziával, az abortusszal, vagy az azonos neműek házasságával. Ezért azokat az európai pártcsaládokat és szervezeteiket is el kell utasítanunk, amelyek mindezek népszerűsítését, bevezetését, joggá és törvénnyé formálását is célul tűzték ki. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az ellenzéki tüntetéseket szervező, kormánybuktató pártcsaládok és álcivil szervezeteik kivétel nélkül ilyenek, amelyről pár kattintással meggyőződhetünk az internet segítségével.

A Tisza párt és a támogatói is olyan ügyek mellé álltak, amelyek keresztény ember számára elfogadhatatlanok.

Az elmúlt évek tüntetéseit kivétel nélkül az Európai Néppárt és a liberális pártcsaládok, valamint azok szervezetei bonyolították, finanszírozták, amelyek ma már nyilvánvalóan és köztudottan az USAID, másként az amerikai demokraták és globalista pénzhatalom érdekeltégeibe tartoznak.

Egy keresztény mindenhol keresztény. Olyan nincs, hogy valaki bemegy a munkahelyére, és a szögre akasztja a meggyőződését, a hitét; ha mégis így tesz, az meghasonlottsághoz vagy hitehagyáshoz vezethet.

Két úrnak nem lehet szolgálni!

Nem lehet fél szívvel élni. Ha egy keresztény ember nem vállalja fel bármilyen indokból a hitét és az értékeit, az olyan, mintha el akarna titkolni valami csodálatos dolgot.

Ma a beteg módon kiforgatott tolerancia, szabadság és szeretet hangoztatásával a keresztényeket arra akarják rávenni, hogy a hitüket adják föl! Ha feladjuk a keresztény hitünket, az értékeinket, az oda vezet, hogy előbb-utóbb joggá válik a rossz, majd törvénybe iktatják a bűnt azok a pártok és mögöttük az álcivil szervezetek, amelyek ma a különféle megmozdulásokat szervezik a nemzeti érdekeket, a keresztény gyökerű kultúránkat védő, demokratikusan megválasztott kormány ellen.

A hit, a parancsolatok és a szeretetből fakadó igazságosság kell, hogy érvényesüljenek az életünkben; ha ezeket védelemben akarjuk részesíteni, akkor időnként kőkeményen konfrontálódnunk kell, különösen ma, amikor a tolerancia diktatúráját éljük.

A rombolás és pusztítás, az aberráció terjesztőit igenis ki kell rekeszteni, különben megrontják a gyermekeket és felbomlasztják a társadalmat! A társadalmi békéhez rendre van szükség, ezért aki ellenzi a háborút, a migrációt, az aberráció terjesztését, az nem gyűlöletkeltő, hanem a társadalmi békét szolgálja.

Kiállni az értékeink mellet NEM GYŰLÖLET!

Sokunk szomorú tapasztalata, hogy ma nem csak Istenért és a hitünkért, értékeinkért kell erősen kiállnunk, hanem a józan észért, igazságért és normalitásért is.

EZ IS A KERESZTÉNY TÁRSADALMI FELELŐSSÉGÜNK.

Két úrnak nem lehet szolgálni. Aki a Tisza pártot, rajtuk keresztül az Európai Néppártot és a liberális pártcsaládokat, azok szervezeteit támogatja, az nem nevezheti magát jó kereszténynek, és bizony komolyan gondolkodjon el az életén.

Félreértett szeretetfelfogás az is, amikor valaki mindentől visszavonul, ami akár csak az érzések világában is konfliktusforrás lehet.

Urunk nem kérte, hogy ügyek mellett köteleződjünk el.

ISTEN AZT KÉRTE, HOGY MELLETTE KÖTELEZŐDJÜNK EL.

Forrás: Szerző Öcsi, Demokratikus mémek