Trump támadója is tanulmányozta a J. F. Kennedy elleni halálos merényletet
Trump nyilvánosságra hozatta a John Fitzgerald Kennedy elleni gyilkos merénylet aktáit. A dokumentumok összmennyiségének becsült oldalszámához – 80 ezer – képest csak egy papírfecni a Háború és béke, mégis kérdés, hogy talál-e bármilyen bombasztikust, aki „átnyálazza” a kiadott iratokat.
Thomas Matthew Crooks persze még nem a most közreadott iratokat lapozgatta; az internetes keresési előzményeinek tanúsága szerint azt vizsgálta, vajon milyen messze volt Lee Harvey Oswald J. F. Kennedytől Dallasban azon a napon – 1963. november 22-én –, illetve abban a pillanatban, amikor meghúzta a ravaszt, s amelynek következtében az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke életét vesztette.
A több mint 60 éve történt eset mély sebeket hagyott az amerikai társadalomban. Az úgynevezett vakuemlékezet tankönyvi példája a merénylet. Hasonló ahhoz, mint például a 2001. szeptember 11-i terrortámadás, vagy számunkra, a Magyarországról 1999. augusztus 11-én megfigyelhető napfogyatkozás, hiszen nemcsak gyilkos cselekedetet válhatnak közös vakuélménnyé.
A harmincas éveik végén járó nemzedék tagjai közösen őrzött vakuemléke az, amikor 1993. december 12-én félbeszakadt a tévéműsor, nem folytatódott a Kacsamesék aktuális epizódja Antall József miniszterelnök halálhíre miatt.
Donald Trump még január végén a Fehér Házban újságírók előtt írt alá elnöki rendeletet, amely úgy fogalmazott, hogy
több mint 50 évvel a politikai gyilkosságok után a családtagok és az amerikai emberek megérdemlik az átláthatóságot és az igazságot.
Azért beszélt „több mint 50 évről”, mert ígéretet tett arra is, hogy a Robert Kennedy szenátor és a Martin Luther King polgárjogi aktivista elleni 1968-as merénylet aktáit is nyilvánosságra hozzák majd.
Az intézkedés szövege szerint
„nemzeti érdek a szóban forgó merényletekről szóló minden akta nyilvánossá tétele késedelem nélkül”.
Az eddig még nem ismert Kennedy-iratok elektronikus másolatainak első adagja kedd este vált elérhetővé a Nemzeti Levéltár honlapján, várhatóan összesen több mint 80 ezer iratot tesznek majd közzé. A levéltár honlapján közölte, hogy digitalizálja az ügy iratait, és folyamatosan teszi őket elérhetővé, emellett a már nyilvánossá vált akták személyesen is megtekinthetőek az intézményben.
A digitális dokumentumok, köztük a korábban titkosított feljegyzések, betekintést nyújtanak az Egyesült Államokban akkoriban uralkodó félelem légkörébe, miután a Szovjetunióval való viszony röviddel az 1962-es kubai rakétaválság után majdnem atomháborúhoz vezetett.
A John F. Kennedy elnök meggyilkolásával kapcsolatos teljes iratgyűjtemény összesen több mint hatmillió oldalnyi iratot, fényképet, mozgóképet, hangfelvételt és műtárgyat tartalmaz.
Szakértők szerint a most nyilvánosságra került dokumentumok valószínűleg nem változtatják meg alapjaiban az ügy már ismert részleteit, azonban a részletes nyomozati anyagok alapján még többet megtudhatnak majd a merénylet elkövetőjéről.
A meggyilkolt elnök ügyének felderítésével megbízott Warren-bizottság a hatvanas években arra a következtetésre jutott, hogy Lee Harvey Oswald egykori amerikai tengerészgyalogos, aki háromszor tüzelt, egyedül követte el tettét; a mai napig ez a hivatalos álláspont. Egy 1976-ban felállított szenátusi bizottság a hatalmas iratanyag áttanulmányozása után úgy foglalt állást, hogy Kennedy „valószínűleg” összeesküvés áldozata lett, de sem személyt, sem szervezetet nem neveztek meg. A nyomozást végleg 1988-ban zárták le, mert „nem találtak meggyőző bizonyítékot az összeesküvésre”.
Tom Samoluk, aki egy, az 1990-es években létrehozott, a merénylet iratait vizsgáló bizottság igazgatóhelyettese volt, úgy fogalmazott, hogy abból, amit átnézett, semmi sem változtatja meg a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos jelenlegi következtetést, hogy egy magányos fegyveres, Lee Harvey Oswald volt felelős a haláláért – fejtette ki a CNN-nek adott telefonos interjúban.
Anna Paulina Luna floridai képviselőnő lifesitenews.com oldal cikke szerint korábban kijelentette, hogy szerinte Kennedy elnöknek „két merénylője” volt.
Egyes felmérések szerint az amerikaiak többsége nem hisz a Warren-bizottság állításának. Az alternatív elméletek szerint több lövész is volt a Dealey Plaza épületének tetején, ahonnan John F. Kennedyt akár többen is eltalálhatták.
Vezetőkép: Donald Trump amerikai elnök. Fotó: MTI/AP/Alex Brandon
