Esélyük sem volt a perben az anyáknak, akiket a holland mintaállam arra kényszerített, hogy lemondjanak gyermekeikről
A hágai fellebbviteli bíróság elutasította azoknak a nőknek a keresetét, akiket arra kényszerítettek, hogy lemondjanak házasságon kívül született gyermekeikről, és az államot perelték a megpróbáltatásaik miatt – írta a Dutchnews hírportál.
A hírportál szerint Hollandiában 1956 és 1984 között mintegy 14 ezer hajadon nő kényszerült arra, hogy törvényi nyomásra lemondjon gyermekéről.
Az ügyet Trudy Scheele-Gertsen kezdeményezte. A nő 22 éves korában 1968-ban hajadonként adott életet fiúgyermekének, akit nem sokkal a szülés után akarata ellenére elvettek tőle. A gyermeket örökbefogadása előtt, egy katolikus intézményben helyezték el, édesanyja csak 2018-ban vette fel vele a kapcsolatot.
Az ügyben elsőfokú bíróság 2022-ben kimondta, hogy az állam nem felelős az ilyen helyzetbe került nők megpróbáltatásaiért. Ezt követően Trudy Scheele-Gertsen fellebbezett az ítélet ellen, és később a Bureau Clara Wichmann nőjogi szervezet, amely több érintett nőt képviselt, csatlakozott a jogi eljáráshoz.
A felperes szerint a gyermekvédelmi tanácsnak támogatnia kellett volna a fiatal anyákat, és tájékoztatnia kellett volna őket jogaikról, a testület azonban azt javasolta a nőknek, hogy mondjanak le a gyermekeikről.
A fellebbviteli bíróság csütörtökön megállapította, hogy az érintett nők esetei egyedi jellemzőik miatt nem vonhatók össze. Emellett a bírák úgy ítélték meg, hogy Scheele-Gertsen ügye már túl régre nyúlik vissza, és az elévülési idő lejárt.
A bíróság elismerte, hogy az ügy „a holland történelem sötét fejezete”, és az érintettek valódi fájdalmat éltek át. Az ítélet után Scheele-Gertsen kijelentette, hogy mindent megtett, amit lehetett, bár a harc sok energiát és pénzt emésztett fel. Hangsúlyozta, hogy az ügy nyilvánosságra hozatalával sikerült láthatóvá tenni a múltat, és ma már sokkal többen tudnak arról, hogy több ezer csecsemőt vettek el anyjuktól engedély nélkül.
Forrás: Freepic
