Ervin Gábor, a segítő szeretet vértanúja

Erdő Péter bíboros, érsek szimbolikus helyszínen jelentette be kedden Ervin Gábor atya Boldoggá-avatásának szándékát. A zsidó származású pap 32 évet élt, míg a nyilasok édesanyjával együtt ki nem végezték. Mégis életútjával, példamutató bátorságával, közéleti és hitoktatói munkásságával méltó pártfogója lehet a mai kor emberének, különösen a tanárságnak.

Nagy örömhírt közölhetek a mai napon – fogalmazott Erdő Péter bíboros a Batthyány térnél a budai alsó rakparton tartott sajtótájékoztatóján, ahol bejelentette, a magyar katolikus egyház elindítja Ervin Gábor vértanú pap boldoggá avatását.

A sajtótájékoztató helyszíne is szimbolikus volt, mivel a 32 éves papot 1944-ben édesanyjával együtt a helyszínen lőtték a Dunába a nyilasok, miután a Kapás utca 46. szám alatti nyilas-székházban megkorbácsolták őket.

Egy nyitott szellem

Erdő Péter a sajtótájékoztatón felidézte, 2024 december 3-án volt nyolcvan éve annak, hogy Ervin Gábor vértanúhalált halt a Dunaparton. Mint elmondta, Ervin Gábor zsidó származású pap volt, aki hétéves korában családjával együtt keresztelkedett meg. A későbbiekben kiváló képességeivel hívta fel magára a figyelmet. Számos, esztétikai tárgyú írása, megjelent könyve mellett tagja volt a Magyar Filozófiai Társaságnak. 1984-ben, halálának 40. évfordulóján Bécsben jelent meg róla egy visszaemlékezés Hanák Tibor tollából, amelyben a szerző azt hangsúlyozta, Ervin Gábor nyitott szellem volt.

Azon kevesek egyike, aki még az 1940-es években is tudott az egész magyar társadalommal párbeszédet folytatni.

Hirdetés

Ki tehát az erős?

Erdő Péter kiemelte, Ervin Gábor, mint katolikus pap teológiával, lelkiséggel is foglalkozott. Művei jelentős részét ebben a témában írta. Ezek egyikében a Krisztusi nagykorúság címűben a Szentlélek ajándékairól, a lelki erősségről úgy ír:

Ki hát az erős? Akit életstílusából, sodrából, sem a belébotló ügyetlen, sem a feléje zuhanó nem hozhat ki. Az Úr a pokolban is úr – mondják. Ez a mondás nem is olyan könnyelmű és felületes, mint gondolni lehetne. Az Úr azért úr a pokolban is, mert erős, férfias jellem. A legnyomorultabb környezetben, a legkínzóbb fájdalmak, a legsajgóbb megaláztatások között is megőrzi méltóságát. Tehetnek vele, amit akarnak, érheti akármi, érezhet felhőkig hasogató fájdalmakat, az Úr akkor is úr, azaz fegyelmezett, makulátlan, belsőleg, lelkileg érintetlen marad. Innen van, hogy az erős jellem egyúttal tiszta jellem is.

Prófétai erővel látta előre saját sorsát

Az idézet kapcsán Erdő Péter hozzátette, Ervin Gábor szinte prófétai erővel látta előre a saját sorsát. 1944-ben, mint a Szent Ferenc Egyesület titkára dolgozott. Ebben a minőségében rengeteget tett az üldözöttek elrejtéséért, mentéséért. Ezért a tevékenységért végül a nyilasok letartóztatták, és szemtanúk nyilatkozatai szerint megkínozták. Személyesen élte végig azokat a fájdalmakat, megpróbáltatásokat, amelyeket könyvében megírt.

Ezek után, a vértanúság megkoronázásaként itt, ezen a helyen édesanyjával együtt lőtték bele a Dunába

-mondta el Erdő Péter, kiemelve,

ha valaki vértanú, a segítő szeretetnek, a szolidáris szeretetnek a vértanúja, akkor Ervin Gábor biztosan ezt.

A bíboros hozzátette, ez a meggyőződés vezetett oda, hogy kikérjék a a püspöki kar hozzájárulását a szentté avatás elkezdéséhez, összegyűjtve egyúttal a régi tanúvallomásokat, visszaemlékezéseket.

Bízom abban, hogy nem csak egy új égi közbenjáróval, de egy új példaképpel is gyarapodni tud Magyarországon

-fogalmazott Erdő Péter.

Reverenda sárga csillaggal

A bíboros végezetül kitért arra, Ervin Gábor személyiségének megértéséhez hozzátartozik, hogy amikor Budán az összeterelt zsidókat menetben kísérték, ő reverendában követelte a fogvatartóktól a szabadonengedésüket. Azt kiabálta, hogy az emberség arcul köpése, amit a nyilasok művelnek. A rendőrség ekkor is bekísérte, igaz, nemsokkal később még kiengedték. Erdő Péter hozzátette, egy másik sajátos cselekedete az volt, hogy a fekete reverendájára ő is kivarrta a sárga csillagot, ami nem lett volna papi kötelessége.

Ő azonban személyében mégis kivarrta ezt a jelet, amivel sokakat talán megijesztett

-hangsúlyozta a bíboros, egyúttal kiemelve, hogy amit a saját személyének kockáztatásával cselekedett, az másokat nem sodort bajba.

Az igazság képviselete kockázatokkal jár

A Vasárnap.hu érdeklődésére Erdő Péter elmondta, a mai ember számára Ervin Gábor példamutatása elsősorban arra hívja fel a figyelmet, hogy szenvedélyesen keresni kell az igazságot.

És azt az igazságot, amit fölismertünk, bátran képviselni kell. Azt hiszem, hogy manapság ez ritka kincs, mert sokan belefáradnak ebbe a feladatba. Az igazság képviselete ugyanis nem mindig kényelmes, sőt, inkább kockázatokkal jár

-fogalmazott. Erdő Péter szólt arról is, az Ervin Gábort jellemző bátor kiállás is példaértékű a ma embere számára.

A mai életben is vannak olyan helyzetek, amikor a bátor kiállás nemcsak azért fontos, hogy az ember saját maga megmutassa, hanem, hogy a többiek figyelmét fölhívja valamire, ami mindenkit érint, ami mindenkinek fontos

-hangsúlyozta.

Vértanú, és pap, és hittanár

A posztulátornak felkért Depaula Flavio atya a sajtótájékoztatón arról beszélt, az ő feladata lesz összegyűjteni a magyarországi vizsgálat dokumentumait. Nemcsak levéltárakban, az állambiztonsági hivataloknál, hanem a központi szemináriumban is. Mint kiemelte, az ELTE 2012-ben emlékezett meg személyéről, amely könyv formátumban is megjelent. Már itt is sok szép tanúvallomás szerepel, igaz, ezek másodlagos források, amelyek ausztráliai, angliai, amerikai szülők visszaemlékezéseit tartalmazzák. Depaula Flavio kitért arra, a jelenlegi kutatásaik azt is igazolták, hogy Ervin Gábor nemcsak saját lakásában rejtett el zsidó testvéreket, hanem az egész épületben több más lakással is kapcsolatban állt, ahol szintén üldözötteket bujtatott. Az atya kiemelte, Ervin Gábor személyiségét a maga egységében kell felismerni, mint pap, vértanú, filozófus és hittanár.

A pedagógusok pártfogója

Depaula Flavio atya portálunk érdeklődésére arról is beszélt, a Boldoggá-avatás egyházmegyei szakasza egy év alatt zárulhat le. Mint hozzátette, több Boldoggá-avatási procedúrában részt vett már, beleértve Mindszenty Józsefet, Márton Áront, Salkaházi Sárát, vagy Apor Vilmost. Kiemelte, Ervin Gábor személyisége abban különleges, hogy hittanár, pedagógus volt. Úgy vélte,

Ervin Gábor egy olyan pártfogó lehet a tanárság számára, aki modellként is szolgálhat a az egyházi oktatásban.

Vezetőkép: Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek újságíróknak nyilatkozik a budai alsó rakparton 2025. március 18-án azzal kapcsolatban, hogy kezdeményezte Ervin Gábor, a nyilasok által 1944-ben meggyilkolt katolikus pap, embermentő boldoggá avatását vértanúság címén. Fotó: MTI/Purger Tamás