Meg kell akadályoznunk Ukrajna uniós csatlakozását!
Hirdetés
Brüsszel már az évtized vége előtt tagként szeretné látni Kijevet, aminek beláthatatlan következményei lennének.
A múlt heti, rendkívüli uniós csúcstalálkozó után jelentette be Orbán Viktor, miniszterelnök, hogy a kormány véleménynyilvánító szavazást indít Ukrajna Uniós csatlakozásáról. A tervet a hazai ellenzéki szereplők egyből támadni kezdték. Magyar Péter, a Tisza párt elnöke azzal érvelt, hogy Ukrajna európai integrációja még évtizedekig nem reális, vagyis szerinte a kormány által felvetett kérdés valójában álprobléma. Mások azzal támadták a szavazás ötletét, hogy a közvélemény kutatások alapján az emberek többsége nem áll az ukrán csatlakozás pártján, így erről felesleges is megkérdezni őket. Ez utóbbi egyébként egy
igencsak sajátos érvelés a demokrácia baloldali bajnokaitól, akik ezzel áttételesen azt is mondják, hogy akkor ezután országgyűlési választást sem kell tartani, hanem elegendő a pártok kutatásokban mért népszerűségi sorrendje alapján kiosztani a parlamenti mandátumokat.
Persze mi mást várhatnánk azoktól, akik zsigerből elutasítanak mindent, ami az Orbán-kormánytól származik még akkor is, ha ezzel a saját elveiknek mondanak ellent.
Sokkal veszélyesebb a másik érvelés, amely szerint Ukrajna a következő évtizedekben úgysem lesz az Unió tagja, ezért indokolatlan egy véleménynyilvánító szavazás. Ez ugyanis megpróbálja elbagatellizálni azt a problémát, amely igenis létezik. A legutóbbi Uniós csúcson egyes balti vezetők már úgy álltak a mikrofonok elé, hogy konkrét dátumot is mondtak az ukrán csatlakozásra, amelynek szerintük 2030. január 1-jén kellene megtörténnie. Persze akár még erre is legyinthetnénk, mondván ez az Ukrajnát a háború kezdete óta kiemelten támogató baltiak vágyálma, amit nem oszt a brüsszeli vezetés. Csakhogy a minap éppen Ursula von der Leyen, a csatlakozási tárgyalások során kulcsszerepet játszó Európai Bizottság elnöke mondta azt, hogy tervei szerint Ukrajnának még az ő mostani elnöki ciklusában uniós taggá kell válnia. Ami azért is riasztó, mert
von der Leyen 2029 nyaráig a testület elnöke, vagyis Brüsszel a következő négy évben mindenképpen tető alá hozná Kijev csatlakozását.
És ne legyenek kétségeink, mindent el is fognak követni azért, hogy ez sikerüljön. Pedig egyre többen látják be, hogy ha Ukrajna csatlakozna az Unióhoz, az alapjaiban forgatná fel a közösség gazdasági, biztonsági és egészségügyi helyzetét, tenné tönkre a már jelenleg is roskadozó agráriumot és helyezné zárójelbe a jelenlegi kohéziós politikát. Az ukránok szabad munkaerő-áramlása a magyar munkavállalókat, más nekik így járó jogosultságok pedig a 13. havi nyugdíjat sodornák veszélybe. Az ukrán állam finanszírozása és Ukrajna felzárkóztatása olyan összegeket emésztene fel, amelyek jelenleg nem is állnak rendelkezésre, így azokat vagy a jelenlegi tagállamoktól kellene elvenni, vagy hitel formájában kellene biztosítani, kockáztatva ezzel a hosszú távú közös eladósodás veszélyét.
Ráadásul Brüsszel egy gyors, 3-4 év alatt megvalósított csatlakozással az Uniós bővítési folyamat során a tagállamokkal szemben támasztott szigorú kritériumrendszert is zárójelbe tenné, szembeköpve ezzel az 1995-ben, a 2004-ben és a 2007-ben csatlakozott, összesen 15 tagállam erőfeszítéseit és még jobban elkedvetlenítve az integrációra évek óta váró balkáni országokat.
A nyilvánvaló realitások ellenére Brüsszel elszánt a csatlakozást illetően, így most a tagállamok polgárain a sor, hogy visszatereljék a józanság útjára az uniós bürokráciát.
Éppen ezért kiemelt fontosságú a magyar kormány által kezdeményezett véleménynyilvánító szavazás, mert azt látjuk, hogy a nagy ügyekben Brüsszel sem meri lesöpörni a polgárok álláspontját. Ezért tud a kabinet ellenállni a migrációval és a genderrel kapcsolatos kérdésekben, vagy éppen a rezsicsökkentés és a 13. havi nyugdíj ügyében. Ha az ukrán csatlakozásról is sokan elmondjuk, hogy mit gondolunk, akkor megálljt tudunk parancsolni az újabb önsorsrontó brüsszeli elképzeléseknek.
Vezetőkép: Az újraválasztására pályázó Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a bizottság hetenkénti ülése előtt Brüsszelben 2024. június 26-án. Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Hirdetés
