Mi történik? Macron kiterjesztené a francia nukleáris védőpajzsot, Musk bedobta, hogy az USA lépjen ki a NATO-ból

Nagy port kavart az ukrán elnök amerikai látogatása. Zelenszkij és Trump sikeresnek egyáltalán nem minősíthető megbeszélése után ugyanis most az a kérdés, milyen következményekkel jár mindaz, ami a Fehér Házban történt. Vajon miért tart attól a francia elnök, hogy Putyin megtámadhatja Romániát? És ha mindez nem lenne elég, most éppen arról megy a találgatás, hogy kilép-e az USA a NATO-ból… Nézzük, miről is van szó.

Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Fehér Házban találkoztak, ahol az ukrán-amerikai nyersanyag-megállapodás részleteiről egyeztettek volna. A két vezető sajtótájékoztatót tartott, de az egyezményt végül nem írták alá. A sajtótájékoztatón Trump és Zelenszkij durván összevesztek egymással, a kamerák előtt kiabáltak. A találkozó után Trump közleményt adott ki: szerinte Ukrajna „nem áll készen a békére”, Zelenszkijt pedig hazaküldte az amerikai elnök. Az egész világ árgus szemekkel figyelte, mi lesz ennek a következménye. (Mert az egészen biztos, hogy lesz, a kérdés már csak az, hogy pontosan mi.) És ha mindez nem lenne elég, Elon Musk „egyetértek” felütéssel osztott meg egy olyan bejegyzést, melyben a szerző az USA ENSZ-ből és a NATO-ból való kilépését szorgalmazza. Közben pedig Macron kijelentette: kiterjeszti a francia nukleáris védelmi pajzsot, mert attól tart, hogy Putyin megtámadja Romániát.

A botrányba fulladt Trump-Zelenszkij találkozó után egyre többen vélik úgy: Washington magára hagyta az öreg kontinenst, míg mások azt hangoztatják, ehhez azért jóval több kell, mint egy ingerült beszélgetés az ukrán elnökkel. Majd Elon Musk X-en megosztott bejegyzése borzolta a kedélyeket, egyesek már arról elmélkednek, vajon az USA kilép-e az ENSZ-ből és a NATO-ból…?

A NATO az USA nélkül is erős maradna?

Ha az Egyesült Államok kilépne a NATO-ból, az jelentős geopolitikai és biztonsági következményekkel járna mind az USA, mind pedig Európa számára, és jelentős változásokat hozna a transzatlanti kapcsolatokban, valamint az európai biztonsági architektúrában.

Az USA kilépése egyben az „Amerika az első” politikát erősítené, ami az Egyesült Államok nemzetközi szerepvállalásának csökkenését jelentené. Ezt akár alátámaszthatná Marco Rubio külügyminiszter napokban tett kijelentése, aki a Fox News csatornán arról beszélt, hogy „Washington nem engedheti tovább, hogy gazdag nyugat-európai NATO-szövetségesei kihasználják az amerikai adófizetőket védelmi költségvetésük finanszírozására.” 

Mint ismert, a NATO alapvetően az amerikai katonai jelenlétre és anyagi támogatásra épül, az USA kilépése komoly biztonsági vákuumot teremtene, amit Európa nehezen tudna pótolni. (Viszont képes lehetne rá.)

A Világbank 2023-as becslése szerint az USA a GDP mintegy 3,4%-át fordítja katonai kiadásokra. Ezzel szemben az európai NATO-tagok átlagosan 1,9%-ot költenek, ami az USA kiadásainak kevesebb mint 60%-a – jelentette a Reuters a hónap elején az S&P Globalra hivatkozva.

Macron attól tart, hogy az oroszok megtámadják Romániát, ezért kiterjesztené a francia nukleáris védőpajzsot

Az USA kilépése egyúttal arra bátoríthatná Oroszországot, hogy növelje befolyását Kelet-Európában, ami további feszültségekhez vezetne a régióban. Éppen ettől tart Emmanuel Macron is, aki közölte: nem lehet kizárni, hogy Oroszország a jövőben megtámadja Romániát, ezért kiterjesztené a francia nukleáris védőpajzsot.

A francia nukleáris védőpajzs, más néven „Force de frappe”, a francia atomfegyverek és nukleáris elrettentés rendszere, amely a francia nemzetbiztonság egyik alappillére.

Franciaország különböző típusú nukleáris fegyverekkel rendelkezik, így stratégiai bombázókkal, mint például a Dassault Mirage 2000N és az Airbus A330, melyek képesek hordozni nukleáris bombákat. De vannak „M51” rakétáik, ezeket tengeralattjárók indíthatják, míg a földi telepítésű nukleáris rakétáik – mint például a „ASMP” (Air-Sol Moyenne Portée) rendszer – szintén elrettentő.

A francia nukleáris védőpajzs lehetővé teszi Franciaország számára, hogy függetlenül alakítsa védelmi politikáját, anélkül, hogy más országokra támaszkodna. Franciaország nukleáris képességei hozzájárulnak az európai biztonsághoz is, mivel elrettentik az agressziót, és stabilitást biztosítanak a kontinensen.

Franciaország az 1950-es évek elején kezdett el kifejleszteni nukleáris képességeket, válaszul a hidegháborús környezetre és a második világháború tapasztalataira. Az első francia atombomba 1960-ban robbant fel Algériában. Franciaország célja a nukleáris elrettentés kialakítása volt, amely lehetővé tette számára, hogy független védelmi politikát folytasson, és ne függjön más országok nukleáris védelmétől, például az Egyesült Államoktól.

Franciaország doktrínája pedig éppen az elrettentésre épít, és arra összpontosít, hogy a potenciális ellenség számára nyilvánvaló legyen: egy nukleáris támadás súlyos következményekkel járna.

Miért pont Románia kerülne Putyin célkeresztjébe?

Románia fontos szerepet játszik az európai biztonsági architektúrában, különösen a NATO keleti bővítésében és az ukrajnai konfliktusban való részvételével. Az oroszok szemében Románia stratégiai pozíciója, valamint az amerikai rakétavédelmi rendszer jelenléte fenyegetést jelenthet.

Az ország területén lévő bázisok és katonai infrastruktúra hozzájárul a régió biztonságának fenntartásához. A Krím-félsziget illegális annektálása után a NATO négy helyen létesített bázisokat a keleti térségben – Lengyelországban, Észtországban, Lettországban és Litvániában – hogy így segítsen biztosítani keleti szárnyát.

Románia az utolsó darab ebben a “biztonsági puzzle-ben,” mely északon a Balti-tengernél kezdődik és délen a Fekete-tengerig tart. A NATO-missziókhoz nyújtott emberi erőforrásokon és a megemelt katonai büdzsén kívül  – ahogyan arra korábban Claudiu Saftoiu biztonsági szakértő és a román köztársasági elnök korábbi tanácsadója, illetve a román titkosszolgálat vezetője egy véleménycikkben rámutatott -, Románia ezekkel a lépésekkel egy esetleges orosz megtorlást is kockáztat. Úgy fogalmazott:

Románia Oroszország figyelmének előterében áll, miközben a NATO egyenesen célkeresztet rajzol az ország képzeletbeli mellkasára”.

Az is tény, hogy az ukrajnai háború miatt Románia kulcsszerepet vállalt az ukrán áruk és katonai segélyek tranzitjában, ami az oroszok szemét igencsak szúrhatta, nem beszélve azokról a történelmi feszültségekről (például a területi viták miatt, mint a Besszarábia és Észak-Bukovina elvesztése a második világháború alatt), ami a két ország kapcsolatát szintén kedvezőtlenül befolyásolja.

Persze az sem kizárt, hogy Oroszország érdekei között szerepelhet a befolyás növelése a régióban, ami konfliktushoz vezethet, ha Románia ezt akadályozza. Azonban a románoknak nem lenne túl szerencsés, ha kirobbanna egy ilyen konfliktus, lévén, hogy a hét Patriot rendszerből, amit az elmúlt időszakban vásárolt, csak kettő működik, és egyet átadott Ukrajnának.

A NATO számára elsősorban exkommunista múltja miatt van kiemelt jelentősége. A kulcsfontosságú, Fekete-tenger melletti katonai bázis felújítására és modernizálására több mint 50 millió eurót költöttek (2017-ig), és többszáz amerikai csapat állomásozik ott jelenleg is tankokkal és katonai eszközökkel felszerelve.

A NATO rakétavédelmi rendszerének kiépítése Deveselu térségében további 800 millió dollárt emésztett fel, és a legnagyobb katonai fejlesztések egyike volt Románia történelmében.

Az „elfuserált” találkozó lehetséges következménye: „Stop Ukrajna!”

A The New York Times a Trump-kormányzat egyik képviselőjére hivatkozva azt írja, hogy az amerikai elnök kormánya leállíthatja az Ukrajnának nyújtott további közvetett támogatást. (Egyúttal a katonai finanszírozás más formáit, a hírszerzési információk megosztását és a katonai kiképzést). Ez magában foglalná az ukrán katonai személyzet és pilóták kiképzésének leállítását, valamint meghiúsítaná egy nemzetközi segítségnyújtást irányító központ elhelyezését is egy németországi amerikai katonai bázison.

A The Washington Post forrásai szerint a döntés, ha megszületik, az Ukrajnának szánt radarokra, járművekre, lőszerre és rakétákra is vonatkozna.

A The Wall Street Journal szerkesztőségi állásfoglalása szerint „Putyin nyerte a Trump-Zelenszkij látványosságot”. A lap azt írja: az ukrajnai háború lehetővé tette az Egyesült Államok számára, hogy aláássa Oroszországot „anélkül, hogy az amerikai katonáknak valaha is lövést kellett volna leadniuk”. Ez az „alapvető érdek nem változott, de Ukrajna szidalmazása az egész világ előtt megnehezíti ennek elérését” – teszik hozzá.

Ha pedig Trump valóban bekeményít, akkor Zelenszkij nehéz helyzetbe kerül, hiszen Washington támogatása nélkül az oroszokkal vívott fegyveres konfliktus óriási kudarccal végződhet Ukrajna számára.

Vezetőkép: JULIEN DE ROSA / AFP