Eltűnt épületek nyomában – A Király Színház
Hirdetés
A 20. század elején Budapest pezsgő színházi élete új fejezettel gazdagodott: 1903. november 6-án megnyílt a Király Színház, amely a következő évtizedekben a magyar operettjátszás egyik meghatározó központjává vált. Az új színház létrejötte nem volt zökkenőmentes, de végül Beöthy László vezetésével a főváros kulturális térképének kiemelkedő pontja lett.
A Király Színház Király utca 71-es szám alatti épülete eredetileg Somossy Károly Új-Orfeumának adott otthont 1901 és 1902 között. Ám Somossy hamarosan meghalt, így az épületet eladták Beöthy László újságírónak, aki egy belgrádi kávéházban határozta el, hogy saját színházat alapít. A Király utca 71. átalakítását családja, különösen édesanyja, Rákosi Szidi támogatásával finanszírozta.
Beöthy Márkus Géza építészt bízta meg a feladattal, aki egy impozáns, akkoriban modernnek számító szecessziós stílusú színházat álmodott meg. Az épület különlegessége a két szfinxszel díszített főhomlokzat, a tágas, üveg tetejű előcsarnok, valamint az oszlopok nélküli, kiváló rálátást biztosító nézőtér volt. A háromszintes nézőtér összesen 1251 fő befogadására volt alkalmas, a vörös bársonyborítású székek pedig a korszak fényűző színházi miliőjét idézték.
Bár a főváros színházi élete virágzott, a Király Színház megnyitása komoly ellenállásba ütközött. A városvezetés és több rivális színház igyekezett ellehetetleníteni az új intézményt, még a játékengedély kiadását is meg akarták akadályozni. A Pesti Hírlap folyamatosan támadta a színházat, sőt „halálszínháznak” nevezte azt, tűzveszélyességére hivatkozva. A támadások ellenére Beöthy és a Rákosi család befolyásos kapcsolatai révén a színház végül megnyithatta kapuit.
A Király Színház első előadása Huszka Jenő Aranyvirág című operettje volt, amelynek főszerepét a korszak ünnepelt primadonnája, Fedák Sári alakította. A valódi áttörés 1904-ben volt, Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékának bemutatójával, amely hatalmas közönségsikert aratott. A következő két évtized során a Király Színház Budapest egyik legjelentősebb operettszínházává nőte ki magát. Az operett legendás művei közül többet itt mutattak be először az országban: 1916 februárjában a Mágnás Miskát, 1916. november 3-án Kálmán Imre örökzöldjét, a Csárdáskirálynőt. A színház társulatához tartozott számos kiváló színész, többek között Fedák Sári, Kosáry Emmi, Medgyaszay Vilma és Rátkai Márton. A nézők imádták az előadásokat, a színház pedig folyamatosan telt házzal működött.
A Király Színház Beöthy igazgatása alatt élte fénykorát, azonban az 1920-as évek második felétől kezdve egyre több probléma merült fel. Az Unió Színházüzemi és Színházépítő Rt., amely 1918-tól működtette a színházat, 1925-ben csődbe ment. Ezzel megszűnt az intézmény stabil működése. Az ezt követő években a színház többször is gazdát cserélt, az igazgatók sorra váltották egymást, és a műsorpolitika is egyre gyengébb lett. Az 1930-as évek gazdasági válsága tovább súlyosbította a helyzetet. A közönség érdeklődése is csökkent, a jegyeladások visszaestek, a Király Színház lassan elvesztette egykori fényét. 1936-ban végül bezárta kapuit, majd az egyre jobban leromló épület utcai traktusát és az egykori üvegfedésű előcsarnokot 1941-ben lebontották. Ugyanakkor a nézőteret és a színpadot magába foglaló épületrészt meghagyták.
A Király utca 71. utcai frontja több évtizedig üresen állt, majd 1972-ben felépült a Király utca történelmi városképét semmibe vevő, ötemeletes irodaház. A Király Színház helyén álló épület falán elhelyezett emléktáblát a legendás színésznő Honthy Hanna avatta fel 1973-ban. Az egykori nézőteret és színpadot magába foglaló hátsó épületrészben ma az UTE vívó szakosztálya működik. A lecsupaszított modern falak, az íves tetőzet, a belső terek felosztása a mai napig megidézik a színház belső terét.
Bár a Király Színház ma már nem létezik, hatása még mindig érezhető a magyar operett világában. Olyan világhírű, legendás darabok premierjei csendültek fel falai között, amelyek a mai napig az operett meghatározó részét képezik.
(A sorozat hamarosan folytatódik!)
Fecske Gábor László
Vezetőkép: A Király utca 71-es szám alatt megnyílt Király Színház szecessziós homlokzattal rendelkezett, 1904. Forrás: Fortepan
Hirdetés
