A NASA és nemzetközi partnerei nemrégiben elfogadták az Axiom Space negyedik küldetését. Ennek tagjaként Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós leghamarabb 2025 tavaszán indulhat el a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére a floridai Kennedy Űrközpontból. Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztostól arról érdeklődtünk: egyszeri, esetleg ritka alkalomnak tekintsük, hogy Kapu Tibor személyében ismét magyar űrhajós járhat a világűrben, vagy ez egy folyamat első lépése. 

Ferencz Orsolya portálunknak elöljáróban kiemelte, a magyar missziónak egyik legfőbb különlegessége, hogy míg például a lengyel űrhajós az Európai Űrügynökség válogatásán került kiválasztásra, azaz nem egy nemzeti program keretében, addig

a HUNOR a saját tudományos programunk, amelyből nagyon sok tapasztalattal gazdagszik Magyarország. 

Komoly büszkeség, óriási presztízs minden országnak

A miniszteri biztos hangsúlyozta – természetesen annak fényében, hogy Gagarin óta nagyjából hétszáz ember járhatott a világűrben a nyolcmilliárdos populációból –, már önmagában annak is komoly súlya van, hogy Farkas Bertalan és Charles Simonyi után ismét magyar űrhajóst választottak ki. Nem is véletlen, hogy a nemrégiben megtartott nemzetközi sajtótájékoztatón az indiai űrhajós azt hangsúlyozta, hogy 1,4 milliárd embert fog képviselni az űrállomáson,

tehát minden nemzet számára, legyen az akár Magyarország, Lengyelország vagy India, komoly büszkeség és óriási presztízs egy ilyen lehetőség. 

Hirdetés

Ugyanakkor kiemelte,

Magyarország tekintetében a nemzeti büszkeségen túl a programnak a tudományos jelentősége is nagyon nagy.

Nem csak a magyar űrhajós miatt lehet irigykedni

Ferencz Orsolya elmondta, nem árt tisztán látnunk abban a kérdésben, hogy Magyarország milyen óriási tapasztalatra és kompetenciára tett szert az űrhajósok kiválogatása és kiképzése terén, ráadásul a folyamatban már most is vannak olyan újítások, amelyek kifejezetten a magyar szakemberek munkáját dicsérik. 

Tehát más országokhoz viszonyítva nem csak az tekinthető különlegesnek, hogy egy magyar jár ismét a világűrben, hanem az a szakmai stáb is, amely a HUNOR program körül felállt, és amely legalább olyan irigylésre méltó, mint maga az űrmisszió

– fogalmazott. 

Az a cél, hogy ne csak ötvenévenként járjon magyar a világűrben

Az interjúban arra is kitértünk, hogy az élőben közvetített SpaceX kilövések is bizonyítják, egyre komolyabb a közérdeklődés az űrkutatás iránt, akár egy sportesemény esetén. A miniszteri biztos kiemelte, a HUNOR programnak kifejezetten fontos eleme az oktatás és az ismeretterjesztés, amelynek éppúgy része a felkészülés, maga a misszió és az ahhoz kapcsolódó tudományos munka, majd mindezek értékelése. 

Így a teljes magyar űrtevékenységről is sokkal átfogóbb és mélyebb ismeretei lehetnek a közvéleménynek a programnak köszönhetően

– hangsúlyozta. Ferencz Orsolya kiemelte, mindenképpen az lenne a legfontosabb cél, hogy ne egyszeri, vagy 50 évenként előforduló alkalom legyen, hogy magyar jár a világűrben, hiszen ismételten van Hold misszió, egyre bővül a tudományos és piaci érdeklődés, amelynek Magyarország a részese akar lenni. 

Azt szeretnénk, hogy Kapu Tibor küldetése lehetőleg egy folyamat első lépése legyen

– jelentette ki.  

A világűr műveleti terület

A beszélgetésben kitértünk arra is, hogy Kaja Kallas, az EU főképviselője a 17. Európai Űrkonferencián egy európai űrpajzs kifejlesztéséről beszélt. Ferencz Orsolya ezzel kapcsolatban felidézte, korábban milyen derültséget okozott a balliberális oldalon, amikor az első Trump-kormány idején felállították az amerikai Space Force-t, azaz az űrhaderőt. 

A kritikus hangok nyilvánvalóan híján voltak a kellő szakmai ismereteknek

– fogalmazott a miniszteri biztos. Mint kifejtette, az 1967-ben megalkotott Outer Space Treaty űregyezmény ugyan deklarálja, hogy az űrkutatás békés célú, a gyakorlat azonban már mást mutat. A Sputnyik 1957-es felbocsátásától jelen van a polgári célú alkalmazás mellett a katonai is – kezdetben kémműholdak formájában –, a képességek ugyanakkor folyamatosan fejlődtek. Ferencz Orsolya kiemelte, ezért sem véletlen, hogy 

2019-ben maga a NATO nyilvánította műveleti területté a világűrt. 

Amikor Kaja Kallas arról beszélt, hogy Európának is szüksége van megerősíteni a védelmi képességeit, az arra szolgál, hogy az Európai Unió, illetve Európa a globális játéktér egyik meghatározó résztvevője maradhasson az Egyesült Államok, Oroszország és Kína mellett. Ferencz Orsolya szerint üdvözlendő, hogy az újonnan felállt Európai Bizottságban egy külön porfóliót kezelő biztos is helyet kapott. 

Thierry Breton korábbi EU biztos vezetésével elkészült az európai űrszabályozási javaslat, a Space Law, és ennek várhatóan a lengyel elnökség alatt fogják folytatni a kitárgyalását, mert mindazok a jogok és szabályozások, amelyek ehhez a szektorhoz köthetőek, túlmutatnak egyetlen ország hatáskörén, ez tipikusan a nemzetköziség és az együttműködés terepe

– fogalmazott a miniszteri biztos. Ferencz Orsolya megjegyezte, némileg problémát jelenthet, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) hogyan tud lépést tartani a nagyhatalmakkal, mivel az ESA nem az Európai Unió szervezete, hanem egy attól független, többek között az Egyesült Királyságot, Norvégiát és Svájcot is magába foglaló szervezet. Vannak ráadásul olyan EU-s tagállamok, amelyek nem tagjai a szervezetnek.

Magyarország ötszörösére növelte súlyát az ESA-ban

A miniszteri biztos szerint ugyanakkor fontos megjegyezni, az Európai Űrügynökség számára történő befizetéseken túl az egyes európai országok saját költségvetési forrásokat is elkülönítenek nemzeti űrprogramjaik számára. 

Hogy a világűrben zajló egyre fokozódó nemzetközi aktivitást hazánk mennyire veszi komolyan, az abból is lemérhető, hogy az elmúlt időszakban a Külgazdasági és Külügyminisztérium megötszörözte az Európai Űrügynökség költségvetési befizetését Magyarország részéről, ezáltal ötszörösére növelte a magyar szereplők részvételi súlyát a programokban

– hangsúlyozta. Ferencz Orsolya ettől függetlenül mindenképpen üdvözlendőnek nevezte, hogy az új Európai Bizottság kifejezte az Európai Unió azon szándékát, hogy a jövőben komolyabban összpontosít az űrtevékenységre, az űrszektorra.

Vezetőkép: A Roszkoszmosz Orosz Szövetségi Űrügynökség által közreadott videóról készített képen a Szojuz MSz-25 orosz űrhajó kapszulája két orosz és egy amerikai űrhajóssal a fedélzetén viszaindul a Föld körül keringő Nemzetközi űrállomásról a Földre. Fotó: MTI/EPA/Roszkoszmosz