Ismét a rezsicsökkentés került Brüsszel célkeresztjébe

A Bizottság most egy új, minden eddiginél ravaszabb eszközzel igyekszik rábírni a kormányt arra, hogy törölje el a családok százezreit védő intézkedést.

Múlt héten szinte apróbetűs hírként jelent meg, hogy az Európai Bizottság egy újabb ügyben indított kötelezettségszegési eljárást a magyar kormánnyal szemben, méghozzá azért, amiért eddig „nem ültette át teljeskörűen a nemzeti jogba a villamos energia belső piacára vonatkozó uniós szabályokat.” A körmönfont és elsőre akár méltányolhatónak is nevezhető jogi megfogalmazás mögött ugyanakkor egy súlyos felszólítás húzódik meg.

Brüsszel ugyanis most egy újabb eszközt talált arra, hogy megszüntesse a rezsicsökkentést.

Hiszen, ha az Uniós villamosenergia-piaci szabályokat Magyarország alkalmazná, az egyben azt is jelentené, hogy piaci áron kellene adnia az áramot a fogyasztóknak.

Ez pedig az árak azonnali duplájára, vagy akár háromszorosára emelkedését eredményezné.

Brüsszel elszántságát mutatja, hogy egyből kötelezettségszegési eljárást is indított az ügyben, ami azt is jelenti, hogy ha a kormány nem teljesíti a Bizottság kérését, akkor az ügy bíróságra kerül. Abban biztosak lehetünk, hogy a kabinet nem fogja feladni a harcot és a végsőkig kitart az emberek millióit védő intézkedés mellett.

A rezsicsökkentés ugyanis a 2010 óta hatalmon lévő Orbán-kormányok egyik legnagyobb jóléti intézkedése.

Amellett, hogy lehetővé teszi, hogy a leginkább rászorulók is ki tudják fizetni az energiaköltségeket, ez kellett ahhoz is, hogy a magyarok el tudják kerülni az Európában egyre inkább jellemző energetikai szegénységet.

Unió-szerte ugyanis évről évre növekszik azoknak a háztartásoknak a száma, amelyeket nem tudnak rendesen felfűteni, ahogyan olyan családból is egyre több van, amelyik nem tudja időben befizetni a rezsiszámlákat. Magyarországon ugyanakkor ezek a számok nem változtak érdemben az elmúlt években.

A rezsicsökkentés ráadásul egy fontos gazdaságpolitikai eszköz is. Hiszen azt a pénzt, amit a családoknak nem kell energiára kifizetni, tudják másra költeni, pörgetve ezzel a hazai fogyasztást, vagy épp a turizmust. Az olcsó energia tehát ebből a szempontból a lakosság és a vállalkozások versenyképességének is a kulcsa. Éppen abban segít a magyar gazdaságnak, amitől Európa most szenved. Orbán Viktor ezt már 2013-14-ben felismerte, miközben az Európai Unió most szembesül a drága energia okozta veszteségekkel és bajokkal.

Ahogyan ugyanis csökken a kontinens cégeinek a versenyképessége, úgy csökken a lakosság életszínvonala is, a folyamat pedig egyre inkább öngerjesztővé válik.

A drága energia nemcsak ahhoz vezet, hogy a lakosság nehezebben fizeti be a rezsiköltségeket és kevesebb pénze marad másra, hanem ahhoz is, hogy a cégek nem tudnak nyereségesen termelni. Ami miatt el kell küldeniük a dolgozóikat, akiknek így még kevesebb mozgásterük lesz vásárolni. A kisebb fogyasztás kisebb keresletet eredményez, ami további vállalatok csődjéhez és újabb elbocsátásokhoz vezet.

A társadalmi elégedetlenség pedig közben egyre csak növekszik és az emberek elkezdik a politikusokat hibáztatni. A folyamat pedig beláthatatlan következményekhez vezethet.

Éppen ezért nem túlzás az, amit Orbán Viktor állított a minap, hogy ha Európa nem csökkenti az energiaárakat, az a széteséséhez vezethet.

Ráadásul az olcsó energiához vezető út nem is olyan rögös, csak be kellene ismerni az eddigi tévedéseket és az ideológia vezérelt politika helyett reálpolitikát kellene folytatni.

Első lépésként le kellene állni az erőltetett zöldítéssel és a gazdasági realitásokhoz kellene igazítani a környezetvédelmi politikát. Másrészt az ukrajnai háború lezárása után vissza kellene integrálni Oroszországot az európai gazdasági és energetikai vérkeringésbe.

Mindkettő csak döntés kérdése és reméljük, Európa vezetőiben lesz elegendő bátorság a meghozatalukhoz.

Vezetőkép: Az Európai Bizottság élére jelölt Ursula von der Leyen német védelmi miniszter sajtóértekezletet tart az EP brüsszeli épületében 2019. július 10-én; fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet