Itt a Roszatom forradalmi plazmahajtóműve, amely egy hónap közelségbe hozhatja a Marsot
A Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat szakemberei egy olyan plazmahajtóművet fejlesztettek ki, amellyel lehetővé válhat, hogy az azzal felszerelt űrhajók egy-két hónap alatt jussanak el a Marsra – közölte a Roszatom szerdán.
A tájékoztatás szerint a plazma rakétahajtómű laboratóriumi prototípus mágneses plazmagyorsítón alapul, megnövelt tolóerő paraméterekkel és nagy fajlagos impulzussal rendelkezik. A plazmahajtóművet az oroszországi nukleáris tudományos, mérnöki és technológiai fejlesztésekre irányuló átfogó program keretében hozták létre.
A változtatható impulzussűrűségű üzemmódban a mágnesplazma rakétahajtás teljesítménye eléri a 300 kilowattot. Az ilyen hajtóművekkel ellátott űrhajó lényesen különbözik a kémiai meghajtásúaktól. Utóbbiak esetében az üzemanyag és az oxidálóanyag égésével keletkező gáz hajtja az űrhajót. A plazmahajtómű a töltéssel rendelkező részecskék kiáramlása során fellépő reakcióerőt használja fel. Ezeket a részecskéket a hajtóművön belül elektrosztatikus térrel gyorsítják fel. A plazmahajtómű a kémiaival elérhetetlen sebességre képes, emellett hatékonyan használja fel a rendelkezésre álló üzemanyagot, tízszeresére csökkentve a szükséges mennyiséget – részletezték.
Jelenleg a Mars elérése a hagyományos hajtóművel működő űrhajóval csaknem egy évig tartana csupán oda, és ez a kozmikus sugárzás nagy dózisa miatt veszélyt jelentene az űrhajósokra. A plazmahajtóművek használatával 30-60 napra rövidülhet az utazás, vagyis lehetőség nyílik arra, hogy az űrhajós megtegye az oda-visszautat a Marsra. A prototípus elkészítése a projekt egyik legfontosabb állomása, hiszen ettől függ, hogy egy ilyen hajtómű használható lesz-e a jövőben az űrbeli „nukleáris vontatók” esetében és összességében sikerül-e csökkenteni az előállítás költségeit
-magyarázta a közleményben Alekszej Voronov, a Roszatom troicki kutatóintézetének tudományos főigazgató-helyettese.
A készülő plazmahajtómű és más hasonló eszközök prototípusának tesztelésére kísérleti állomást építettek Troickban, amelynek kulcsfelszerelése az a vákuumkamra, amelynek átmérője 4, hossza pedig 14 méter. A kamrát a tervek szerint egyedi, nagy teljesítményű vákuumszivattyús és hőelvezető rendszerekkel szerelik fel, amelyekkel a világűrbeli körülményeket tudják szimulálni – írták.
Vezetőkép: A Roszkozmosz orosz állami űrügynökség felvételén felbocsátják az Orion gyorsítóblokkal összekapcsolt és annak mûködését tesztelõ Angara-A5 nehéz hordozórakétát az Amuri területen levõ Ciolkovszkij városnál mûködõ Vosztocsnij ûrközpontból 2024. április 11-én; fotó: MTI/EPA/Roszkoszmosz/Ivan Timosenko
