Kiégés miatt kórházban kezelik Gerhard Schröder egykori német kancellárt

Így ismerheti fel a burnout-szindróma jeleit!


Hirdetés

Kiégés diagnózisával kórházban kezelik Gerhard Schröder egykori német kancellárt – tudatta az egykori szociáldemokrata politikus jogi képviselője kedden a dpa német hírügynökséggel.

Orvosait aggasztották a kimerültség, a gyengeség és az alvászavar tünetei, emiatt tanácsolták, hogy vesse alá magát a kezelésnek – tették hozzá. A 80 éves Schröder január közepén egészségügyi okokra hivatkozva lemondta részvételét egy mecklenburg-elő-pomerániai vizsgálati bizottságban, amelyet az Északi Áramlat-2 gázvezeték ügyében hívtak össze.
Kezelőorvosa akkor azt közölte, hogy a volt kancellár a burnout-szindróma tipikus tüneteit produkálja: gyenge, kimerült, rosszul alszik, nehezen koncentrál és memóriazavarral küzd. Gerhard Schröder 1998 és 2005 között volt Németország kancellárja, és hivatali ideje alatt baráti kapcsolatot alakított ki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Az elveszített 2005-ös szövetségi parlamenti választás után orosz cégekben töltött be tisztségeket, egyebek mellett elnöke lett az Oroszországot Németországgal Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat földgázvezeték-rendszer megépítésére alapított cég (Nord Stream AG) felügyelőbizottságának.
A Kremlhez fűződő viszonya miatt bírálták őt pártján belül, még a kizárását is kezdeményezték a Német Szociáldemokrata Pártból (SPD). Schröder az Ukrajna elleni háború megindulása után nyomás hatására 2022 májusában megvált orosz vállalati tisztségeitől, és az SPD végül úgy döntött, nem zárja ki soraiból a volt kancellárt.
Készítette: Microbiz Mag – https://www.microbizmag.co.uk/burnout-statistics-uk/, CC BY 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=99234718

Mi az a „kiégés”? 

A kiégés, vagy más néven burnout-szindróma, egy krónikus állapot, amely a tartós érzelmi megterhelés és stressz következtében alakul ki. A fogalmat Herbert Freudenberger pszichoanalitikus alkotta meg az 1970-es években, és azóta széleskörűen elismertté vált a munkahelyi stressz és a mentális egészség területén.

Így ismerheti fel a jeleket!

A kiégés tünetei általában három fő kategóriába sorolhatók:

  • Fizikai, érzelmi és mentális kimerülés: Az érintettek gyakran tapasztalják az energia kimerülését, amely hatással van mindennapi tevékenységeikre.
  • Deperszonalizáció: Ez a jelenség azt jelenti, hogy az egyén eltávolodik saját érzéseitől és tapasztalataitól, ami a munka iránti érdeklődés csökkenéséhez vezet.
  • Csökkent teljesítmény és motiváció: A kiégett személyek gyakran érzik magukat inkompetensnek, és elveszítik a munkával kapcsolatos lelkesedésüket.

A kiégés kialakulásához számos tényező hozzájárulhat, így például a túlzott munkahelyi elvárások: a magas teljesítménykényszer és a túlterheltség jelentős stresszt okozhat. A szakemberek szerint az alacsony kontrollérzet is nagyban elősegíti a betegség kialakulását. Így például, ha a munkavállaló úgy érzi, nincs beleszólása a munkájába, az fokozhatja a kiégés kockázatát. A családi vagy baráti támogatás hiánya szintén hozzájárulhat a stresszhez és a kiégéshez.

A kiégés nemcsak a munkahelyi teljesítményre van negatív hatással, hanem egészségügyi problémákhoz is vezethet, így: alvászavarok, szív- és érrendszeri betegségek, pszichiátriai problémák, mint szorongás vagy depresszió formájában.


Hirdetés

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint a kiégés nem minősül orvosi állapotnak, de komoly hatással lehet az egyének életére és egészségére.

A kiégés felismerése és kezelése fontos lépés lehet a mentális egészség megőrzése érdekében. Az érintetteknek érdemes szakemberhez fordulniuk, ha a fenti tüneteket tapasztalják.

Forrás: MTI/Vasarnap.hu, Vezetőkép: AFP/Olga Maltseva

'Fel a tetejéhez' gomb