Budapest elveszett tetődíszei – A Schubert-bérház

Budapest egyik különlegesen szép, ám mára részben megcsonkított épülete a Schubert-bérház, amely a József körút és a Baross utca sarkán áll. Bár napjainkban is impozáns látványt nyújt, eredeti pompáját csak régi fényképekről és leírásokból ismerhetjük.

Az épület helyén korábban egy egyszintes lakóház állt, amelyet Schrantz György építtetett 1868-ban. Ennek tervezője Gottgeb Antal volt. Azonban 1891-ben a telket megszerezte Schubert Ármin építész és építési vállalkozó, aki elbontatta a régi házat és egy nagyszabású, akkor modernnek számító bérpalota építésébe kezdett. A terveket építésztársa Hikisch Rezső, az Astoria Szálló későbbi építésze készítette.

A négyemeletes, historizáló stílusú bérház 1894-re készült el, és a korszak jellegzetes eleganciáját tükrözte. József körúti középrizalitja felett két kisebb kupola kapott helyet, amelyek mögött díszműbádogos elemekkel lezárt magatető állt. A  sarkon egy impozáns, lanternával (világítóablakkal) kiegészített kupola magasodott. A homlokzatot reneszánsz elemek gazdagították: a negyedik emeleti ablakok közé figurális sgraffito díszítés került.

A Schubert-bérház nemcsak külsejében, hanem felszereltségében is korszerűnek számított. Mindkét körfolyosós belső udvarában elektromos lift üzemelt, amely különlegességnek számított a 19. század végén, hiszen akkoriban a budapesti bérházak többségében még nem volt ilyen kényelmi megoldás. A padlástérben üvegtetővel fedett műterem kapott helyet, ahol alkotók dolgozhattak.

 

A földszinten működött Bodó Adolf híres kávéháza, amely a város katonatisztjeinek kedvelt találkozóhelye volt. Mivel a Mária-Terézia laktanya és a Ludovika Akadémia is a közelben volt, a vendégek között főként katonatiszteket lehetett találni. Nem véletlen, hogy a városban Bodót „a katonatisztek kávésaként” emlegették.

A ház első jelentősebb változásai már a második világháború előtt elkezdődtek. Az 1930-as évek végi felújítás során a sgraffito díszítés eltűnt és a sarokkupola lanternáját is elbontották, vélhetően statikai problémák miatt. A második világháború során az épület légibomba találatot kapott, melynek következtében a középrizalit az első emelettől felfelé megsemmisült, azonban a sarokkupola sértetlen maradt. A háborút követően újjáépítették a középrizalit sérüléseit, de a tetőzetet nem állították helyre. Sőt, a megmaradt sarokkupolát is elbontották. Nem kímélte a bérházat az 1956-os forradalom és szabadságharc sem. A környéken igen komoly harci cselekmények történtek, így a ház számos belövést kapott.

Bár az épület ma is áll, eredeti karakterét elvesztette. A hajdani torony és kupolák eltűntek, és a homlokzat részletei is jelentősen átalakultak. Ennek ellenére a ház még mindig őrzi a 19. századi bérpaloták eleganciáját és egy darabka Budapest fénykorából. Ha valaha visszaépítenék eredeti díszeit, a Schubert-bérház ismét a város egyik különleges építészeti gyöngyszeme lehetne.

(A sorozat hamarosan folytatódik!)

Vezetőkép: A Schubert-bérház látképe az 1920-es évek elején. Forrás: FSZEK