Tényi István szerint felmerülhet a terrorcselekménnyel fenyegetés bűntett gyanúja is az iskoláknak küldött levelek miatt

A Nemzeti Nyomozó Irodához tett bejelentést Tényi István. A szerkesztőségünkhöz is eljuttatott iratban azt kérte a hatóságtól, hogy elemezzék a levél tartalmát, valamint vizsgálják meg annak valószínűségét, Magyarország terrorfenyegetettsége nőtt-e, valamint fennáll-e nemzetbiztonsági kockázat? Azt is kérte, hogy – amennyiben szükséges – a védett személyek fokozott védelmének elrendeléséről is hozzanak döntést.

Magyarországon 2016 óta a terrorizmus elleni küzdelem feladatainak egységes végrehajtási rendjéről szóló 1824/2015. (XI. 19.) Korm. határozat alapján elrendelt 3-as (közepes) terrorfokozat van érvényben.  Tényi István szerint ebben a helyzetben – többek között a közvélemény megnyugtatása érdekében is- indokolt lehet a Terrorelhárítási Központ, illetve további rendvédelmi szervek jelenléte a közterületeken, különösen a köznevelési és szakképzési intézmények környékén.

Mint arról portálunk is részletesen beszámolt, Csütörtök reggel tömegesen kaptak „Allah akaratára” hivatkozó, nemzeti és európai értékeinket nyíltan támadó e-mailt a köznevelési intézmények, melyben bombafenyegetést jelentettek be. A Mandiner értesülései szerint 20 budapesti iskolában és vidéken több helyen egyszerre volt bombariadó csütörtök reggel. Az újbudai Gárdonyi Géza Általános Iskolát kiürítették, a rendőrök a helyszínen tartózkodtak. Csepelről is hasonló az értesülés, sajtóinformációk szerint Csepelen négy iskolában van bombariadó. Információk szerint ugyanez a helyzet a nyolcadik és tizenegyedik kerületben, illetve a tizenhetedik kerületben is.

Tényi István úgy fogalmaz:

Ebben a helyzetben – többek között a közvélemény megnyugtatása érdekében is – indokolt lehet a Terrorelhárítási Központ, illetve további rendvédelmi szervek jelenléte a közterületeken, különösen a köznevelési és szakképzési intézmények környékén

Hirdetés

Hozzáteszi:

Az ügy jellege miatt a közveszéllyel fenyegetés bűntett gyanúján túl felmerülhet a terrorcselekménnyel fenyegetés bűntett gyanúja. A Btk. 316. §-a szerint aki terrorcselekmény elkövetésével fenyeget, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A terrorcselekmény fogalmát a Btk. 314. §- a adja meg. A bűncselekmény releváns fordulatának lényegét abban lehet megragadni, hogy terrorcselekmény esetén az állami szervet az elkövető azzal kívánja kényszeríteni valamire, vagyis azzal akarja rábírni, hogy tegyen, ne tegyen, eltűrjön valamit, hogy a törvény által taxatíve meghatározott bűncselekményt követi el, az ezzel való fenyegetés esetén pedig ennek elkövetését helyezi kilátásba. A bűncselekmény védett jogi tárgya a befolyásmentes állami döntés, vagyis az állam döntési szabadsága.

Hozzátette: arra kéri az eljáró hatóságot, hogy elemezze a fenyegető levél tartalmát.

Vizsgálja meg, hogy fennáll-e nemzetbiztonsági kockázat. A vonatkozó rendelkezések alapján az ügy kivizsgálását, szükség esetén – az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ bevonásával – nyomozás megindítását, az esetleges elkövető felkutatását, illetve a bűncselekmény gyanújának megállapítását kérem. 

Végül úgy fogalmazott: „Az ügyben tett intézkedésekről tájékoztatás kérek”.

A vezetőkép illusztráció. Forrás: TEK