Tolnában pukkadt ki a Tisza lufi

A hét végi időközi választás – annak ellenére, hogy a Tisza nem indult rajta – pontosan megmutatja az erőviszonyokat.

Sokan, sokféleképpen értelmezik a Potápi Árpád János halála miatt kiírt időközi választás eredményét, amelyen a Fidesz jelöltje, Csibi Krisztina a szavazatok csaknem kétharmadát begyűjtve, majdnem 12 ezer voksot megszerezve nyert. Százalékos értelemben a mostani siker nagyobb, mint amilyeneket korábban a kormánypárt itt elkönyvelhetett, hiszen 63,7%-ot eddig sosem sikerült elérnie. Azt tehát, hogy a Fidesz szempontjából egyértelműen kedvező az eredmény, senki nem vitatja, ezt még a baloldali lapok is elismerték.

Ahogyan örülhettek a Mi Hazánk székházában is Dúró Dóra majdnem 20%-os eredményének, amellyel a radikális párt egyértelműen a második erővé lépett elő. És nincs ok szomorkodásra a DK-nál sem, hiszen a mostani 10% körüli eredményük 2 százalékponttal jobb, mint amit a legutóbbi, Európai Parlamenti választáson elértek.

A folyamatosan előrehozott választást szorgalmazó Magyar Péter és a Tisza Párt nem indult el a választáson, minősíteni ugyanakkor nem volt rest az eredményt.

A politikus szerint a 63,7%-os győzelem a Fidesz egyértelmű kudarca, mondván az alacsony részvétel azt mutatja, hogy csak a legelkötelezettebbek mentek el szavazni. Az már önmagában érdekes, hogy az a Magyar Péter fogalmaz így, aki saját pártját nem merte egy valódi versenyen megmérettetni, és továbbra is a lájkok és a közvélemény-kutatók bűvöletében próbálja bizonygatni a népszerűségét. Másrészt a kormánnyal nem igazán szimpatizáló lapok – mint például a Telex – és a kormánypártinak messziről sem nevezhető politikai elemzők – mint például Török Gábor – is elismerték, hogy a részvétel egyáltalán nem volt kirívóan alacsony főleg, ha azt nézzük, hogy a kampány nagy része a politikailag kifejezetten inaktív karácsonyi-újévi időszakra esett, a választóknak pedig hideg időben kellett az urnákhoz járulniuk.

Persze Magyar Péter nem tehet mást, minthogy a Fidesz sikerét is kudarcként próbálja meg eladni. Már csak azért is ezt kell mondania, mert ő volt az, aki arra biztatta az embereket, hogy inkább maradjanak otthon és ne menjenek el szavazni.

A számok ugyanakkor makacs dolgok, így érdemes egy kicsit matekozni ahhoz, hogy néhány következtetést le tudjunk vonni a Tisza Párt támogatottságára vonatkozóan. Vasárnap a Tolna 2-es választókerület szavazóinak nagyjából egyharmada adta le a voksát és ez körülbelül 18 ezer 700 szavazatot jelentett. Ha ez az egyharmad, akkor ebben a választókerületben körülbelül 56 ezer szavazópolgár él. Az időközi választások adataiból kiindulva azt feltételezhetjük, hogy egy nagyobb tétel bíró helyzetben – vagyis ha a Tisza is indult volna – a részvétel nagyjából 10 százalékponttal lehetett volna magasabb – az pedig már egy kifejezetten magas adatnak számított volna. Ebben az esetben 5 ezer 600-zal több ember megy el szavazni. Látva a Mi Hazánk és a DK szavazóinak elkötelezettségét, e két párt táborából a Tisza nem kapott volna szavazatokat. Ha ezt a logikát elfogadjuk, akkor azt mondhatjuk, hogy a

Tisza Pártra nagyjából 5.600-an szavaztak volna, kevesebb, mint feleannyian, ahány szavazat a kormánypárti Csibi Krisztinára érkezett.

És persze, lehet azzal jönni, hogy ez egy eleve fideszes körzet és hogy ez csak feltételezés. Ebben a számításban ugyanakkor van logika és mivel Magyar Péter nem volt hajlandó részt venni a megmérettetésen, ez az egyetlen számszerű adat, amiből ki tudunk indulni. Nem beszélve arról, hogy ha lett volna tiszás jelölt, az valószínűleg még több kormánypárti szavazót is az urnákhoz vitt volna. Összességében tehát a számok egy „nagymintás, reprezentatív közvélemény-kutatáson” – mint amilyenként ez a választás értelmezhető – azt mutatják, hogy bár a Tisza valóban a legnagyobb ellenzéki erő, nagyjából feleannyi szavazója van, mint a Fidesz-KDNP-nek. Egyelőre pedig ez az a tény, amelyen keresztül Magyar Péter minden megszólalását értelmezni érdemes.

Vezetőkép: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és EP-képviselője és Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke sajtótájékoztatót tart Strasbourgban 2024. október 9-én. Fotó: MTI/Bodnár Boglárka