Második generációs migránsok helybéliek elleni gyűlöletére figyelmeztetett egy milánói zsidó elöljáró
Aggasztónak nevezte a második generációs bevándorló fiatalok Milánóban ismétlődő gyűlöletmegnyilvánulásait és tiltakozásait Ilan Boni, az észak-olaszországi város zsidó közösségének alelnöke az Il Giornale napilapban hétfőn.
A milánói zsidó közösség alelnöke az interjúban hangsúlyozta, hogy a városban élő zsidók „aggodalmat és keserűséget éreznek amiatt, ami hónapok, sőt évek óta Milánó terein ismétlődik meg”.
Ilan Boni mindenekelőtt a szilveszter éjszaka történtekre reagált, amikor a milánói Dóm téren zajló tömeges ünneplésben egy csoport észak-afrikai fiatal felmászott II. Viktor Emánuel volt olasz király lovasszobrára, palesztin és más arab államok zászlóit lobogtatták, és Izrael megsemmisítését skandálták, miközben arab nyelven a Korán sorait mondták fel, a rendőri beavatkozásra pedig trágár szavakkal támadták az Olasz Köztársaságot és a rendfenntartó erőket.
Más csoportok „Allah akbár”-t kiáltottak és videofelvételeket készítettek arról, hogy szerintük Milánó központi terén több a muszlim, mint a keresztény.
A csoportok tagjainak azonosításában a terrorizmusellenes nyomozóigazgatóság (Digos) is részt vesz, a terrorizmusellenes milánói ügyészség eljárást indított a fiatalok egy részével szemben.
Észak-afrikai bevándorló családok 16-22 év közötti gyerekeiről van szó. Néhányan már büntetett előéletűek kisebb súlyú bűncselekmények miatt.
Ilan Boni szerint a történtek csak a jéghegy csúcsát jelentik.
„Mindez nagyon elszomorító. Milánói lakosként azt látom, hogy szeretett városomat olyan csoportok ejtették túszul, amelyeket nem tartja vissza semmi attól, hogy megalázzák Milánó szépségét, megszentségtelenítsék legkedvesebb jelképeit”
– jelentette ki Ilan Boni, s hozzátette: „ssidó vallásúként pedig ennél is mélyebb keserűséget érzek a gyűlöletszavakért, amelyek most már aggasztó rendszerességgel visszhangoznak tereinken”
Kifejtette, hogy a második generációs migránsok által skandált szlogenek, mint például „a ‘folyótól a tengerig’ vagy a ‘halál a zsidókra’ nem simán odakiáltott mondatok, hanem mérget képviselnek, amely társadalmunk repedéseiben szívódik fel”.
Ilan Boni hangsúlyozta: a tiltakozáshoz való jog szent, de
„az erőszak éltetése nem számít tüntetésnek, hanem sértés. Nem kizárólag Izrael vagy a zsidó nép iránt, hanem egész Milánó számára.”
Úgy vélte, hogy Izrael vesztésre áll a médiaháborúban: miközben az iráni rezsim évek óta nyilvánosan hirdeti akaratát, hogy kitörölje Izraelt a térképekről, „ez az erőszakos retorika ritkán kerül elítélésre. Mintha bizonyos narrációval szemben nagyobb lenne az elnézés, másokat viszont mikroszkóp alá helyeznek. (…) Becsületesebb közvitára van szükség.”
A túszokkal kapcsolatban, akik között az Iránban fogva tartott Cecilia Sala olasz újságírónőt is megemlítette, Ilan Boni azt mondta, hogy „a fájdalomnak nincsen zászlaja, a fájdalom emberi, és ezt az emberséget kell szorosan megtartanunk, főleg a sötétség pillanataiban”.
A milánói zsidó közösség elnöke szeptember végén egy palesztinbarát és Izrael-ellenes tüntetést kommentálva, amelyen elégették a holokauszttúlélő Liliana Segre fényképét is, kijelentette, hogy Olaszország „egy lépésre van a zsidóvadászattól”.
Vezetőkép: A szilveszter miatt megnövekedett biztonsági kockázat miatt rendőrök őrködtek a milánói dóm előtt 2024. december 31-én. MTI/EPA/ANSA/Matteo Corner
