Talán már kevesen emlékeznek a 2008. októberi tragikus vonatbalestre Monorierdő mellett, amelynek következtében négyen is életüket vesztették. Ezt a pillanatot használta ki Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő egy kis ripacskodásra, amikor a televíziók kamerái előtt sírást és elkeseredést imitált, kevés sikerrel. Ezt a produkciót volt képes felülmúlni kedden Kálmán Olga, aki Till Tamás gyilkossági ügyét konkrétan politikai haszonszerzésre használta fel, de a rendszerváltoztatás óta példátlanul gyomorforgató módon… – a Vasárnap parlameni összefoglalója.

Mint ismert, az Országgyűlés kedden zárta le a büntető törvénykönyv módosítását célzó T/10330-as számú törvényjavaslat vitáját, amelyet ugyanezen nap délutánján szavaz meg várhatóan a Parlament. A Btk. módosítására azért volt szükség, mert nagy felháborodást váltott ki, hogy a két évtized után előkerült, Till Tamást meggyilkoló elkövető szabadon kisétálhatott a vallomástétel után a rendőrség épületéből, mindezt arra való hivatkozással, hogy büntethetősége elévült. Utóbbi állítást azóta is sokan cáfolták, és kár volna akár a rendőrség aktuálisan helytelen jogértelmezését firtatni, hiszen éppen ők voltak azok, akik ennyi év távlatából előkerítették a gyilkost. Mindenesetre, az előterjesztő KDNP fontosnak látta, hogy

megerősítse azt a következetes jogalkotói akaratot, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények soha nem évülnek el, függetlenül attól, hogy felnőttkorúak vagy fiatalkorúak követték el. Egy életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető súlyos bűncselekmény esetén, mint például az emberölés minősített esetei, csak a zéró tolerancia elve érvényesülhet.

Három fontos tanulság

Mielőtt Kálmán Olga színpadias gyűlölködésére rátérnénk, fontos megemlíteni az elsőként megszólalók egyikét, Szabó Tünde képviselő asszonyt, ugyanis vele szemben a szocialista Harangozó Tamás indított finom, de annál nemtelenebb támadást. Mint a Fidesz képviselőcsoportjának szónokaként felszólaló Szabó Tünde elmondta, a törvénymódosítás célja annak kiemelése, hogy

Magyarország nem olyan, és soha nem lesz olyan ország, ahol a bűnösöket futni hagyják.

Hirdetés

Mint kiemelte, az aktuális ügynek, „a huszonnégy évvel ezelőtt meggyilkolt kisfiú, Till Tamás szívsztorító és fájdalmas ügyének” három fontos tanulsága van, jelesül

• az eltűnt gyermekek keresését nem szabad feladni soha
• olyan kitartó és elkötelezett rendőrei vannak hazánknak, akik hosszú idő elteltével is képesek felderíteni a legsúlyosabb bűncselekményeket, amelynek köszönhetően igazságot lehet szolgáltatni
• sosem merülhetnek fel kétség, hogy az emberölés bűncselekménye elévülhet és a gyilkos büntetlenül megúszhatja a felelősségrevonást

A DK szerint ma Magyarországon egy gyerekgyilkosság automatikusan elévül

Ezt követően vonult fel Kálmán Olga az Országgyűlés pulpitusára, ahol mesterkélten fátyolos hangon, de rezzenéstelen arccal adta elő, milyen tragédiát élt át a család, amikor Till Tamás földi maradvényait megtalálták, mert ezzel szertefoszlott a remény, hogy a fiú valaha is hazatérhet. De a DK-s politikus itt nem állt meg, mert szerinte az egyenesen „egy hatalmas tőrt döfött a gyászoló szülők szívébe”, hogy a gyilkos rögtön a beismerő vallomás után szabadon távozhatott a rendőrségről. Az érzelmek előzetes felkorbácsolásának mestere úgy fogalmazott,

egy 11 éves gyermek megölése égbekiáltó, velőt rázó, gyomorfacsaró igazságtalanság. Megbocsáthatatlan, mert mindannyian tudjuk, a halál nem évül el, a szülők fájdalma nem évül el, és nem évülhet el maga a bűn sem. Nem lehet ilyen fájdalmat okozni gyászoló szülőknek, nem lehet ilyen igazságtalanságot a jog pallosával támogatni.

Kálmán Olga az érzelmi feszültség tökéletes pontján zúdította a hazug támadást a Kormányra, kiemelve,

Magyarországon automatikusan a legnagyobb természetesség, hogy már csak akkor fussanak egy kiengedett gyilkos után, amikor forrong az ország.

Mint durván ferdítve kérdésként állította,

ki képes olyan törvényt hozni, amely szerint egy gyermekgyilkosság automatikusan elévül?

Majd a szokásos, mindent egybemosó DK-s propagandeszközöket bevetve azt sugallta, hogy a magyar kormány szándékosan kedvez a pedofiloknak és a gyermekgyilkosoknak, amikor úgy fogalmazott,

Magyarország kormánya egy pedofilsegítő után egy gyilkost enged szabadon. Ezek külön-külön sem történhetnek meg más országokban, nemhogy egymás után. Ilyen véletlenek nincsenek.

Nem is meglepő, hogy Hollik István, a KDNP képviselőcsoportjának szónoka csak annyiban tudta kommentálni Kálmán Olga ferdítéseit, hogy „annál gusztustalanabb dolgot, mint Till Tamás bestiális meggyilkolását napi pártpolitikai célokra felhasználni a Parlament falain belül még nem láttam. Úgy is mondhatnám, hogy szégyellje magát képviselő asszony”.

Harangozó elismerte, hogy az ellenzék nem tiltakozott, csak utólag okoskodik

A másik felháborító, de sokkal észrevétlenebbül megvalósult nemtelen támadást az MSZP-s vezérszónok, Harangozó Tamás követte el, aki felszólalásában hosszan érvelt amellett: a jogalkotó hibájának köszönhető, hogy a Btk.-t módosítani kell, ezért bocsánatkéréssel tartozik a kormány. Ugyanakkor beismeréssel egyenértékűen elismerte, hogy az akkori törvénymódosítás vitájában egyetlen ellenzéki párt sem hívta fel az eltérő értelmezések lehetőségére a figyelmet, azaz az összes ellenzéki párt utólag okoskodik, de egy ilyen esetleges problémára ők sem figyeltek fel. Ezt persze csak szőrmentén érintette Harangozó, amikor kijelentette,

tegyük fel valóban korrekten egymással szemben, a vitában sem hangzott el a kritikája annak idején sem, hogy egy nagyon komoly kodifikációs jogi hibáról beszélünk.

Az MSZP durva hazugságokat adott Szabó Tünde szájába

Ám Harangozó Tamás feladva addig mérsékelt hangnemét, a felszólalásában valótlanul azt állította, hogy a fideszes Szabó Tünde szerint a szülőknek jobban kellett volna vigyázniuk a kisfiukra. Mint fogalmazott,

képviselő asszony, még Ön mondja azt tapasztalatként, hogy a gyerekekre vigyázni kell, ezt üzeni a családnak?

Majd hazugságait alátámasztandó mintha idézné Szabó Tünde soha el nem hangzó szavait, hozzátette:

tapasztalat, a gyerekekre vigyázni kell. Az is tapasztalat, hogy kitartó rendőreink vannak, és az is tapasztalat, hogy senki nem úszhatja meg. Ez pont nem tapasztalata ennek az ügynek, tisztelt képviselőtársam.

Mint fentebb írtuk, Szabó Tünde tapasztalatként arról beszélt, hogy a gyermekek keresését sosem szabad feladni, az már más kérdés, hogy Harangozó mit akart hallani, csak hogy áldozathibáztatással vádolhassa a jobboldalt.

Toroczkai lett Kálmán Olga legjobb tanítványa

Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője is messze túllépte az ország házához méltó korrektség határait, és már majdhogynem Kálmán Olgához mérhető módon sugalmazta, hogy a kormány rendszerszinten kedvez a bűnözőknek, legyenek azok gyilkosok vagy pedofilok. Mint ugyanis fogalmazott, úgy záródik le az év,

hogy egy borzalmas, bestiális gyilkosság egy rendszerszintű problémára mutat rá. Itt nem pusztán egy elszigetelt, izolált ügyről van szó, hanem arról a rendszerszintű, sőt szemléletbeli problémáról, hogy Magyarországon mintha évtizedek óta a bűnözők, a bűnelkövetők javára alakítanák a jogszabályi környezetet.

Toroczkai László ráadásul azt állította, hogy a Btk. módosításának mivel nincs visszamenő hatálya, ezért az már amúgy sem lesz hatással Till Tamás gyilkosára, amely ebben a formában igaz is lehetne, csakhogy a gyilkosság ügyében jelenleg is folyik az eljárás, és annak kapcsán érdemes az ügyészség álláspontját megfogadni. Mindenesetre Toroczkai legalább kihasználta az alkalmat arra, hogy ismételten fölvesse a halálbüntetés bevezetésének szükségességét.

Répássy érvekkel és tényekkel zárta le a vitát

A mintegy egyórás vitát hosszan lehetne idézni, ugyanakkor Répássy Róbert lényegében értelmetlenné tette az ellenzéki vagdalkozást, amikor felolvasta az ügyészség álláspontját, egyúttal azt is kiemelte, hogy minden ellenzéki állítással szemben az elkövető letartóztatásban van. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára ugyanis felolvasta a Bács-kiskun Vármegyei Főügyészség 2024. december 13-ai közleményét, amely úgy hangzott:

A Bács Kiskun Vármegyei Főügyészség aljas indokból, különös kegyetlenséggel 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt indítványozza a Till Tamás megölésével gyanúsítható férfi letartóztatását. A Till Tamás sérelmére 2000. május 28-án elkövetett minősített emberölés bűntette miatt indult nyomozás eredményeként a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság azonosította a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személyt. A férfit a törvényességi felügyeletet ellátó Bács Kiskun Vármegyei Főügyészség felhívására a nyomozóhatóság a tegnapi napon előállította, őrizetbe vette és gyanúsítottként hallgatta ki, majd előterjesztést tett a letartóztatására. Az ügyészség a kiemelt tárgyi súlyú élet elleni bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személlyel szemben a jelenlétének biztosítása érdekében a legszigorúbb kényszerintézkedés, letartóztatás, elrendelésére tett indítvány, amelyről a Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírája fog dönteni.

A nyomozási bíró el is rendelte a letartóztatást. Répássy Róbert az idézetet úgy folytatta,

a Bács Kiskun Vármegyei Főügyészség álláspontja a büntethetőség elévülése kapcsán a következő: mind az elkövetéskori, mind a jelenleg hatályos Btk. kizárja a büntethetőség elévülését a minősített emberölés esetében. Az elévülés kizártsága tehát a bűncselekményhez kapcsolódik, a hatályos törvényben az életfogytiglani szabadságvesztéssel fenyegetettsége miatt, nem pedig az elkövetőhöz. A fiatalkorú terheltek esetében a Btk. büntethetőségi elévülési határidejének számításával összefüggésben tartalmaz speciális szabályokat. Figyelemmel azonban arra, hogy a minősített emberölés elévülését a törvény kizárja, az elévülési határidő számítása ebben az esetben fogalmilag kizárt, így a speciális rendelkezések sem alkalmazhatók e tekintetben. Az tehát, hogy a megalapozott gyanú szerint a gyanúsított fiatalkorúként követte el a bűncselekményt, büntethetőség elévülése szempontjából nem bír jelentőséggel. A fiatalkorúakra vonatkozó kedvező szabályokat kizárólag a kiszabható büntetés mértékének meghatározása során kell figyelembe venni.

Répássy Róbert úgy összegzett: az ellenzéki felszólalásokkal szemben – amelyek inkább azt hangoztatták, hogy elévült ez a bűncselekmény -, az ügyészség és a nyomozási bíró is arra az álláspontra jutott, hogy nem évült el. Hozzátette, azért van szükség a törvénymódosításra, hogy „a jogalkotó ezt az értelmezést megerősítse”.

Vezetőkép: Kálmán Olga, a DK képviselője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. december 17-én. Fotó: MTI/Illyés Tibor