Árverésre bocsátják a Tízparancsolat legrégibb ismert kőtábláját (VIDEÓVAL)
Mindenféleképpen unikális történelmi, vallási ereklye kerül kalapács alá New York-ban december 16-án, a Sotheby’s aukciósházának jóvoltából. A mintegy hatvan centiméter magas kőtábla eredetileg egy otthon, vagy zsinagóga bejáratát díszíthette Krisztus előtti 300 és 800 között, míg később járókelők csiszolták fényesre az óhéber betűket.
Az Aleteia portál számol be arról az izgalmas és rendkívüli aukcióról, amelynek során a Tízparancsolat ma ismert legrégibb feliratát őrző kőtáblát bocsátják árverésre. A kezdőlicit nem is meglepően egymillió dollárról indul, de egyesek szerint a leütési összeg ennek akár a dupláját is elérheti.
A mintegy 60 centiméter magas kőtáblát elsőként 1913-ban tárták fel Izraelben egy vasútépítéssel összefüggő ásatás során, egy korai zsinagógákról, templomokról és mecsetekről ismert területen. Azt ugyanakkor, hogy az akkor térkőként funkcionáló, ráadásul felirattal felfelé elhelyezett kőtáblán óhéber szövegek találhatóak, csak 1943-ban ismerte fel egy tudós. A kutatók szerint a kőtábla egy olyan zsinagóga vagy magánlakás bejáratát díszíthette, amelynek pusztulása a Krisztus utáni 400-600 közötti római betörések, vagy legkésőbb a XI. századi keresztes hadjáratok idejére tehető. Magának a táblának a keletkezését a római-bizánci korba helyezik a szakértők a Krisztus előtti meglehetősen tág, 300 és 800 közötti időszakra.
Mint ismert, az eredeti kőtáblák keletkezése, amelyekkel Mózes visszatért a Sínai-hegyről, a Kr. e. 16. és 13. század közé tehető, bár sorsukról egyes Hollywood-i rendezőkön kívül senki nem tud biztosat.
A táblán olvasható Tízparancsolatot húsz sorba foglalva vésték fel a kőtáblára, hasonlóan a ma ismert zsidó és keresztény feliratok hagyományához. Külön érdekessége, hogy az általánosan ismert parancsolatok közül csak kilencet tartalmaz, kihagyva a másodikat, miszerint „Isten nevét hiába ne vedd!”. E parancsolat helyett a kőtáblán az az irányelv olvasható, hogy a mai Palesztina legmagasabb pontját is képviselő Garizim hegyre, a szamaritánusok szent helyére kell zarándokolni, ott imádkozni. Ennek a változtatásnak az okát még nem fejtették meg a kutatók.
Vezetőkép: Sothebys
