Aljasság a magyar hallgatók kizárása az Erasmusból – Kovács Zoltán a Kerkai Esten
„Ocsmányság, aljasság és értelmetlenség” – e szavakkal minősítette Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár azt, hogy a magyar egyetemeket, illetve Magyarországot kizárták az Erasmus- és a Horizont-programból.
A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség hétfői Kerkai Estjének vendége az eseményen résztvevő fiatalok előtt úgy fogalmazott, hogy ez nem csupán politikai károkozás Magyarország, a magyar kormány számára, de helyrehozhatatlan károkat okoz a jelenlegi magyar egyetemista-generációnak is.
Mint mondta, a kizárás „olyan együttműködési mechanizmusokat szakított meg, amelyek hosszú évek vagy évtizedek alatt alakultak ki”.
Kovács Zoltán megjegyezte, hogy mindeközben
„az Európai Unióban rendelkezésre álló kutatás-fejlesztési forrásoknak a 80-85, sőt majdnem 90 százalékát a nyugat-európai egyetemek és a nyugat-európai országok viszik el”.
Az est folyamán a Magyarországra csak „nehézkesen” megérkező uniós forrásokról is szó esett.
„A pénzek nem csak hozzánk nem jönnek”
– jelentette ki Kovács Zoltán.
Szavai szerint mérhetetlen lassú folyamat a Európai Unióban, a hétéves költségvetési ciklusokban pénzügyi forrásokhoz jutni. S ez nem csak Magyarországot sújtja, hanem voltaképpen minden tagállamot. Ez a körülmény pedig súlyos versenyképességi hátrányt okoz az Unió egészének – a világ többi részével szemben.
„Amíg Amerikában például a digitalizációhoz kapcsolódó védelmi beruházások hat hónap alatt eljutnak az ötlet elfogadásától a megvalósításig, addig Európában két-három év szükségeltetik” – mondott példát Kovács Zoltán, és aláhúzta, hogy az európai vállalatoknak és a tagállamoknak ahhoz, hogy pénzhez jussanak, mérhetetlen bürokratikus rendszeren, akadályokon kell áthatolniuk. Nem működnek hatékonyan a forrásokkal kapcsolatos mechanizmusok.
Kovács Zoltán beszélt arról is, hogy a kohéziós források 15-30 százalékát az országok nem tudják lehívni a nehézkes brüsszeli bürokratikus rendszer miatt.
Nézete szerint tehát az uniós pénzek visszatartása nemcsak azért okoz problémát, mert ezt Brüsszel politikai fegyverként alkalmazza, hanem azért is, mert versenyképességi hátrányt okoz.
Az est háziasszonya, M. Dobos Marianne egy belpolitikai témafelvetés során Magyar Péter és Menczer Tamás találkozóját emelte be a beszélgetésbe. Azt mondta, hogy a jobboldalról hozzá eljutott vélemények közül nagyon sok egyetért Menczer Tamás azon stílusával, ahogyan Magyar Péterhez fordult.
Menczer Tamás: Ha le kell mennem az ellenfél szintjére, akkor lemegyek
Ezzel Kovács Zoltán is egyetértett. Felelevenítette azt az esetet, amikor Magyar Péter „templomból kijövő embereket inzultált minősíthetetlen hangnemben, ordenáré módon”. Úgy fogalmazott, az, hogy Magyar Pétert Menczer Tamás részéről „stílusinzultus érte, az finoman szólva sem állja meg a helyét”.
„Talán a miniszterelnök fogalmazott úgy, hogy nem mi választottuk a fegyvert” – mondta Kovács Zoltán, utalva arra, hogy Menczer Tamás azért választott nyersnek, agresszívnak nevezhető kommunikációs formát Magyar Péterrel szemben, mert ezzel reagált a Tisza Párt elnökének jellemző kommunikációs formájára, megnyilvánulásaira.
„A politikában csak olyan szabályok vannak, amelyeket meg lehet valósítani. Azt is mondhatnám, hogy bárki is jön velünk szembe, az biztos, hogy a miniszterelnökben, a mi politikai közösségünkben az emberére fog akadni, és én ezt merem mondani a Fidesz-KDNP pártszövetség nevében is” – mondta az államtitkár.
A jó hangulatú, alapvetően békés kedvű közéleti est elején Lelesziné Tóth Emese énekelt az adventi időszakhoz illő dalokat, egyházi énekeket, majd Balla János piarista szerzetes beszélt a közönséghez.
Címlapkép forrása: MKDSZ
