Kövér László azt javasolja, hogy a nemzeti identitáshoz való jog is tartozzon az egyetemes emberi jogok közé
Az Egyesült Nemzetek Szervezete kezdeményezze az egyetemes emberi jogok legújabb generációjának sorába egy eddig fájóan hiányzó jog, a nemzeti identitáshoz való jog felvételét! – javasolta az Országgyűlés elnöke csütörtökön Budapesten, a kulturális örökségről és a nemzeti közösségek identitásáról tartott parlamentközi konferencián.
Kövér László hangsúlyozta: a nemzeti identitáshoz való jog – amelyet a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának kezdeményezésére az Országgyűlés 2022. június 16-án határozatba is foglalt – minden embert megillető azon jog, hogy elődeitől szabadon megörökölhesse azok anyanyelvét, kultúráját és szülőföldjük otthonosságát, valamint azt szabadon továbbadhassa utódai számára.
Mindez az általános emberi méltóság védelmének egyik hasznos jogi eszköze lehetne, amely nemcsak a Kárpát-medencében, nemcsak Európában, hanem mindenhol a világban erősíthetné az etnikai békét, a biztonságot és a stabilitást – jegyezte meg.
Ezen magyar javaslat megvalósulása világszerte előrelépést jelentene az emberi jogok érdemi biztosításában, a demokrácia erősítésében, Európában pedig nemcsak a nemzeti kisebbségeket, hanem az európai nemzeti államok együttműködését és ezáltal az Európai Uniót is megerősítené – közölte.
Azt mondta: a magyarok mélyen hisznek abban, hogy Európa kulturális öröksége és Európa jövője is az európai alkotóerőben gyökerezik, ennek az alkotóerőnek pedig a legmélyebb forrása az európai nemzetek identitása. Az európaiak nemzeti identitása olyan tudatállapot, amelynek tartalmát anyanyelvük, keresztény gyökérzetű nemzeti kultúrájuk és szülőföldjük otthonosságának érzete adja.
Kiemelte, az európai nemzeti államok létjogosultságát a nemzetek léte adja, a nemzetek létét pedig mentális értelemben a nemzeti identitások biztosítják.
Ezért az európai nemzeti államok elleni politikai, gazdasági, illetve a nemzeti identitásokkal szembeni kulturális és lélektani támadásoknak napjainkban konkrét célja van. Akik a szuverén európai nemzeti államok együttműködésén alapuló, jelenlegi Európai Uniót szét akarják verni, majd át akarják alakítani egy föderatív Európai Egyesült Államokká, azoknak elsőrendű érdeke felszámolni a nemzeti identitást, hiszen ezáltal az európai nemzeti államok elveszítik létjogosultságukat, amelyet polgáraik kötődése garantál, és így könnyebben betagolhatók lesznek egy, az európai történelmi örökségtől teljesen idegen, föderatív entitásba – fejtette ki.
Leszögezte azonban: a magyar álláspont szerint az Európai Egyesült Államok tervének megvalósítása nemcsak politikai értelmetlenség, hanem kultúrantropológiai képtelenség is, nincs ugyanis önálló európai identitás, Európában csak a nemzeteknek van identitása.
„Akik napjainkban tehát el akarják fojtani az európai emberek nemzeti identitását, azok valójában Európát akarják politikailag és gazdaságilag megfojtani”
– fogalmazott.
Hozzátette: minden nemzetellenes politikai propagandával szemben a nemzeti identitás Európában erőforrás, nem veszélyforrás, nem a politikai destabilizáció forrása, hanem a politikai stabilitás erősítője lehet, gazdasági értelemben pedig versenyképességi tényező marad.
Kövér László idézte az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkelyét, amely szerint „az unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a szerződések előtti egyenlőségét, valamint nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének, ideértve a regionális és helyi önkormányzatokat is”.
Ez az uniós alapdokumentum tehát használja a nemzeti identitás szóösszetételt, azt az EU és tagállamai közötti viszonyban jogként elismeri és garantálja. Ám sem ebben a szerződésben, sem egyéb uniós jogforrásban eddig nem határozták meg a nemzeti identitás politikailag és jogilag is értelmezhető fogalmát – vetette fel.
Kiemelte: a nemzeti identitás alanyai az adott állam területén meghatározott idő óta élő nemzeti közösségek, függetlenül attól, hogy számbeli többségben vagy kisebbségben élnek-e. Az állam mint szervezet, mint jogi és politikai szabályrendszerek összessége, a területén élő nemzeti közösségek identitását jeleníti meg és képviseli.
Nemzeti identitása az állam polgárainak van, és ez az identitás, mint tudatállapot és értékrend, az anyanyelvükből, a kultúrájukból és a szülőföldjükből fakad. Ezen, a számbeli többségben vagy kisebbségben élő nemzeti közösségeket egyaránt jellemző identitások védelmére hivatott az állam – közölte Kövér László.
Címlapkép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond Az Andreanum és öröksége címmel rendezett nemzetközi konferencián az Országház Delegációs termében 2024. december 4-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
