Gönczi Róbert: A migrációs paktummal Brüsszel népszerűsíti a bevándorlást
Brüsszel továbbra is azon munkálkodik, hogy végrehajtsa a migrációs paktumot, ami pedig szűnni nem akaró problémát generál, főleg úgy, hogy az Európai Bizottság új stratégiájának középpontjában a biztonságos és legális migrációs útvonalak létrehozása is szerepel. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője a Vasárnap.hu-nak nyilatkozva rámutatott, hogy a végrehajtandó keretszabályozás „nevetségesen alacsony” érkező migránssal számol. De nem is ez a legnagyobb baj…
„Most, hogy több tagállam is megkezdett nagyon intenzív válaszreakciókat adni a migrációs válságra – mint ahogy ezt látjuk Olaszországtól, Lengyelországtól vagy akár hazánktól is, nem is beszélve mondjuk a finnekről –, jelentős változások történtek általánosan a politikában” – kezdte értékelését a szakértő.
Közölte, hogy az újonnan létrehozott Áttelepítési és Humanitárius Befogadási Magas Szintű Bizottságnak alapvető célja az, hogy végrehajtsa azt a keretszabályozást, amit előír az új uniós Migrációs és Menekültügyi Paktum, amit elfogadtak az év elején.
„Ennek a paktumnak az elsődleges célja az, hogy promotálja a legális bevándorlási útvonalakat. Az Európai Bizottság azt mondja ezzel, hogy ők hiszik: a válság megoldható azzal, ha átterelik az irreguláris migránsokat egy legális útvonalra, hiszen azzal kontrollálhatóbb, ellenőrizhetőbb lesz a bevándorlás” – fogalmazott Gönczi Róbert, és hozzátette, hogy
„ezzel szemben mondják azt a paktumot elutasító országok – például Magyarország –, illetve a paktumból azóta kiábrándult vagy kihátrált országok csoportja, hogy ez a megoldás a központi problémát segíti elő továbbra is: népszerűsíti a bevándorlást, és nem arra lenne szükség, hogy a bevándorlást népszerűsítse az Európai Unió, hanem hogy megoldja azt, hogy a kibocsátó országok megtartó képessége növekedjen”.
Gönczi Róbert kifejtette, a tervezet szerint a keretszabályozás értelmében kétévente fogják megszabni azt a bizonyos számot, hogy éppen mennyi migránst tudnak ezen a rendszeren keresztül integrálni, befogadni az Európai Unió társadalmába.
„A 2026-2027-es szám azt mondja, hogy ez 128 ezer embert fog érinteni” – mondta.
„Ha megnézzük eközben a valódi számokat, akkor azt látjuk, hogy az Európai Unió területén már így is tartózkodik legalább 8 millió illegálisan érkezett ember, és a számuk folyamatosan növekszik. A Frontex nagyon szereti kiemelni, hogy a 2024-es évben 40 százalékkal csökkent a bevándorlás, de ez azt jelenti, hogy ez a 8 milliós szám továbbra is növekszik. És ez a 8 millió csak azoknak az összessége, akikről tudunk. Tehát valójában az egy nevetségesen alacsony szám, amit megállapít a keresztszabályozás, ennél sokkal nagyobb számokra lenne szükség, amire viszont – jól tudjuk – nincs kapacitás”
– ismertette az elemző, majd kitért arra is, hogy „azt próbálja meg elősegíteni az Európai Bizottság, hogy ne egy illegális módszerekhez folyamodó érkezést követően nyújtsanak be menedékkérelmet az emberek, hanem már előzetesen jelezzék: szeretnének jönni és menedékkérelmet kérni az Európai Uniótól”.
„Ez azonban rávilágít kettő problémára. Az egyik az, hogy ez megint elsősorban humanitárius percepcióval fogja fel a migrációs válságot, ami részint egy nagyon keresztényi hozzáállás, mert tényszerűen el kell ismerni: a Földközi-tengeren az embercsempészek által kihasznált migránsok nagyon nagy veszélyben vannak, illetve más egyéb útvonalakon is, hiszen eközben a keleti migrációs útvonalakon a belorusz vagy a finn határ menti erdőkben megfagynak. Viszont a humanitárius percepció sosem engedi meg azt, hogy biztonságpolitikai és nemzetállami politikai érdekből forduljunk a migráció kérdésköréhez”
– értékelte a helyzetet az elemző.
Rámutatott, a biztonságpolitikai és nemzetállami szempontok azt indítványozzák, hogy meg kell védeni a határokat, meg kell védeni a lakosságot azoktól az emberektől, akikről nem tudni, hogy kicsodák.
„Megelőzve ezzel az olyan problémákat, mint a 2015-ös terrortámadások”
– jegyezte meg.
„A másik probléma pedig az, hogy nincsen konszenzus a tagállamok között arról, hogy ténylegesen ez a megoldás-e az, amit az Európai Unió egésze szeretne átültetni a gyakorlatba” tette hozzá Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője.
Címlapkép: Illegális bevándorlók tüntetnek Párizsban 2024. július 25-én, a párizsi olimpia kezdete előtti napon Fotó: MTI/AP/David Goldman
