Fél éve maradt Brüsszelnek a cselekvésre, különben az EU menthetetlenül lemarad – Orbán Viktor világpolitikai helyzetértékelése a MÁÉRT-en
Az Európai Unió egésze a harmadik legszegényebb amerikai tagállam lenne, ez mindent elárul gazdasági és versenyképességi helyzetéről – jelentette ki a Magyar Állandó Értekezlet csütörtöki ülésén Orbán Viktor. A miniszterelnök hagyományosan hazánk világpolitikai helyzetéről és lehetőségeiről tartott előadásán kiemelte, Brüsszelnek hat hónapja maradt, vagy az Európai Unió menthetetlenül lemarad a versenytársak mögött.
Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön, a Várkert Bazárban megtartott MÁÉRT ülésen elemezte a nemzetpolitika aktuális helyzetét és a nemzetpolitika lehetőségeit. Mint elöljáróban kiemelte, egy szétcsúszó világban az a feladat hárult Magyarországra, ha a világot nem is, legalább „magunkat mentsük meg”. Hozzátette, a magyar kormány elköteleződését a világ magyarságának megtartása érdekében jól példázza, hogy az elmúlt időszakban tízszeresére emelkedett az erre fordított források aránya. Ugyanakkor a határon túli és a diaszpóra magyarságának szervezetei számára is fontos, hogy hazánk nemzetközi helyzetét és mozgásterét pontosan ismerjék.
Hat hónapja maradt Brüsszelnek a cselekvésre
Orbán Viktor beszédében felidézte, az egyik legbeszédesebb példa az Európai Unió gazdasági és versenyképességi állapotára, hogyha az EU az Amerikai Egyesült Államok egyik tagállama lenne,
„mi lennénk a harmadik legszegényebb tagállam”.
Mint kifejtette, az előrejelzéseket tekintve az európai gazdaság stagnál, köszönhetően többek között annak, hogy a gáz ára például a háború után bevezetett szankcióknak ma négyszerese az Egyesült Államokban ismert áraknak, az áram ára másfél-kétszerese. A Brüsszel által megrendelt Draghi-jelentés is világosan megfogalmazza, hogy ilyen versenyhátrány mellett semmilyen ágazatban nem lehet versenyképes az EU.
„Sok mindennel foglalkoznak ma a brüsszeli buborékban, de kevésbé az európai gazdaság versenyképességének javításával, ugyanakkor Budapesten, egy talán történelmi jelentőségű versenyképességi dokumentum került elfogadásra, amely talán olyan európai lendületet ad, amely az európai gazdaságot helyes pályára állíthatja majd”
– fogalmazott. Kiemelte, a budapesti versenyképességi nyilatkozat az utolsó esély, amely megfogalmazza, hogy
„ha nem születnek hat hónapon belül az európai gazdaság alappvetéseit radikálisan megváltoztató döntések, akkor menthetetlenül le fogunk maradni”.
Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország előtt két lehetőség út áll, egyrészt megvárhatja e fél év leteltét, és bízik abban, hogy
„Európa ki tud izzadni magából egy olyan gazdasági stratégiát, amely az Európai Unió minden tagállamára képes pozitív hatást gyakorolni”.
A másik esetben Magyarországnak a saját útját kell járnia, nem másolva a nyugati mintát.
„A 2025-26-os években is egy robosztus, sikeres, erőteljes magyar gazdaságpolitikára van szükség, vagyis új gazdaságpolitikára, amely alkalmazkodik a realitásokhoz”
– jelentette ki.
2024 nem az elszigetelődés éve Magyarország számára
Orbán Viktor előadásában kitért arra: minden, hazánk elszigetelődésével vádaskodó kritika dacára a 2024-es esztendő az egyik legizgalmasabb időszaka volt a magyar kül-, és nemzetpolitikának. Idén májusban hazánkba látogatott a kínai elnök; június elején Magyarország átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, ezzel párhuzamosan pedig hazánk békemissziót indított,
„amelyről kiderült, hogy az egész világ minden pontján, minden jelentős hatalmi központban támogatást élvez, és szívesen fogadják az ezzel kapcsolatos magyar kezdeményezéseket.”
Ezt követően került sor nemrégiben Budapesten az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójára, amelynek sikere éppen nem hazánk elszigetelődését mutatja, pláne, hogy az uniós választások után létrejött a Patrióták Európáért konzervatív EP-frakció is. Az amerikai elnökválasztás eredményeképpen a magyar külpolitika lehetőségei is szélesebbre tágultak.
Trump nem a messiás
A magyar miniszterelnök szólt arról is, akárhogy is hívják az amerikai elnököt, az nem tekinthető megváltónak, hanem legjobb esetben is csak harcostársnak, rosszabb esetben ellenfeléllé válik, ahogy azt az elmúlt négy év igazolta. Orbán Viktor hangsúlyozta,
„a magyarok csak saját magukat tudják kisegíteni a bajaikból, ezt ugyanakkor most nem ellenséges érzületekkel fogják fogadni Washingtonban, kevésbé leszünk magányosak, mint eddig voltunk, különösen a migráció, vagy a béke kérdésében.”
Orbán Viktor hangsúlyozta, jó esély mutatkozik arra is, hogy megszülessen egy olyan átfogó amerikai-magyar megállapodás is, amely rendezni tudja „a demokrata adminisztráció által lerombolt vívmányokat”. Mint kifejtette,
„a magyar külpolitikának az egyik legfontosabb szabálya, hogy a nehézségek nem kivételes jelenségek, hanem beépített és állandó kísérőtársak, ezért a nemzetközi csatákban felvett sérülések, küzdelmek, fájdalmak, azok nem természetellenes, hanem természetes dolgok. Most egy négy éves küzdelem végén vagyunk, amikor azt mondhatjuk, hogy megérte kitartanunk.”
Ukrajna nem csatlakozhat az EU-hoz, amíg a kárpátaljai magyarokat elnyomja
Orbán Viktor a szomszédos országokkal kapcsolatos viszony kérdéskörében külön kitért Ukrajna helyzetére is, amellyel kapcsolatban kiemelte: a háborús helyzet ellenére a kárpátaljai magyarság megmaradásának kérdését továbbra is napirenden kell tartani, „annál is inkább, mert az ukránoknak marad idejük a háborúskodás ellenére a magyar kisebbséget vegzálni”. A kormányfő kiemelte, a magyar kisebbség sorsának rendezése az európai uniós tagságáról kötött tárgyalás egyik keretfeltétele, azaz Ukrajna nem léphet közelebb az Európai Unióhoz, ameddig a kérdést megnyugtatóan nem rendezi.
Hosszú két hónap vár a világra Trump beiktatásáig
Orbán Viktor szólt arról is, Donald Trump beiktatásáig nagyon hosszú két hónap áll még a világ előtt, köszönhetően annak, hogy a Biden-adminisztráció utolsó leheletével még engedélyt adott a nagy hatótávolságú amerikai fegyverek orosz területeken való bevetésére. Véleménye szerint Európában általános bizonytalanság uralkodik, amelyben Magyarország számára egyedül az nyújthat fogódzót, hogy egyrészt hazánk a NATO-tagja, másrészt a hadviselő felek nem tekintik hazánkat katonai ellenfélnek.
„Jó esélyünk van arra, hogy Kárpátalja a lehető legkisebb veszteséggel kerül ki a háborúból”
– hangoztatta.
Eldöntötték, hogy kicsik legyünk, de mi másképp határoztunk
Orbán Viktor beszédét azzal a gondolattal zárta, hogy az első világháború után akkori ellenségeink úgy döntöttek, hogy „Magyarország legyen kicsi és szegény.” A magyar kormány ugyanakkor 2010-ben elhatározta, „Magyarország legyen nagy és gazdag”, és remélhetőleg ennek megvalósulásában segít majd az a kitágult nemzetközi mozgástér, amellyel hazánk jelenleg rendelkezik.
Vezetőkép: MTI
