Megszólítani, kézen fogni a keresőket – Domjánné Dr. Nyizsalovszki Rita a vallásturizmus szelíd evangelizációjáról

„Napjainkban nagyon kétarcú világban élünk, ahol egymás mellett él a nagyfokú elvilágiasodás, ugyanakkor nagyon sok a kereső ember, akik keresnek valakit vagy valamit, ami túlmutat saját magukon” – fogalmazott portálunknak adott interjújában Domjánné Dr. Nyizsalovszki Rita, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem nemrégiben indult vallásturisztikai képzésért felelős tanszékvezetője, docense. Mint kiemelte, a spirituális élmények keresése, ezek fellelése, megtalálása, az irántuk való érdeklődés egyre inkább fokozódik világunkban, és erre a vallási turizmus a maga nem tolakodó módján egy megoldást tud nyújtani.

Idén ősztől indult vallásturisztikai szakirányú továbbképzés az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen. Szakértők szerint a magyarországi vallásturisztikai célpontok és zarándokhelyek egyik legnagyobb versenyelőnye Európában, hogy itt élő közösségeket találnak a látogatók. A képzéstől azt remélik, hogy ennek köszönhetően tovább növekszik a turizmusnak ez a különleges ága, amely egyúttal a keresztény Magyarország és Európa megőrzéséhez is hozzájárul.

– Még a mai világban is igaz, hogy a turistáskodás akarva-akaratlanul összekötődik a vallással, hiszen az ember valahogy mégiscsak „beesik” egy-egy templomba, ellátogat szent helyekre is. Ilyen értelemben – ha jól érzékelem – a turizmus nem vesztette el a szakrális jellegét, mert ez az igény észrevétlenül mindig ott van bennünk. 

– Ha a turizmus történetiségét nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy a vallási turizmus, ezen belül a zarándokturizmus lényegében egyidős az emberiséggel, az emberré válással, egyidős a történelmünkkel. A legelső dokumentálható turisztikai tevékenységek is a vallási értékek meglátogatásához kapcsolódtak, és ez a kiemelt szerep mindmáig megmaradt. A középkorban volt egy szép nagy íve a vallási turizmusnak, ami alatt elsősorban a zarándokturizmust értették, de mára különbséget kell tennünk a két fogalom között. A vallási turizmus egy tágabb fogalom, amelyben a szakrális mellett már megjelennek a profán motivációk is. A vallási turizmus által érintett értékkincsek, úgynevezett attrakciók egyben az egyetemes kultúrtörténetünknek is fontos elemei, tehát ugyanúgy meg tudják szólítani azokat az embereket is, akik nem feltétlenül szakrális motivációval érkeznek. A Vatikán vagy ezen belül a Szent Péter-bazilika a vallási turizmust szűkebb értelemben értve egy zarándokhely a keresztények számára, ugyanakkor nagyon fontos kultúrtörténeti emlék a profán indíttatású turisták számára. Tehát nagyon sok esetben nehéz szétválasztani a motivációkat, amelyek, mint érzékeljük, igen összetettek.

– A turistáskodás azt is jelenti, hogy kizökkenünk a hétköznapjainkból, elmegyünk valahová, más környezetbe helyezzük magunkat, amely őriz magában néhány vonást az elvonulásból, a szabad szemlélődésből. Beszélhetünk még az utazás ilyen belső tartalmáról a turizmus kapcsán?

– Mindenféleképpen. De fontos a motiváció, az indíttatás is. Ezeket úgy lehetne talán különválasztani, hogy a profán indíttatásnál maga a cél a fontos, hogy ott legyek valahol és megnézzek egy templomot mondjuk kultúrtörténeti szempontból. Ez egyébként nem zárja ki, hogy a helyszín hatással lesz a turistára. A zarándokturizmusnál, a szűkebb értelemben vett vallási turizmusnál maga az út is fontos, ahogyan eljutok oda, hogy közben milyen változásokon megyek keresztül, illetve ott a helyszínen hogyan alakulok át lelkileg az élmények hatására.

– Helyesen érzékeljük, hogy a modern ember most kezdi újra felfedezni az utazásnak, a zarándoklatnak a belső öngyógyító erejét?

– Napjainkban nagyon kétarcú világban élünk, ahol egymás mellett él a nagyfokú elvilágiasodás, ugyanakkor nagyon sok a kereső ember, akik keresnek valakit vagy valamit, ami túlmutat saját magukon. A gazdasági polarizáltság is spirituális kihívásokat hordoz magában: nagy gazdasági különbségek dacára ma is igaz az, hogy a pénz nem boldogít, tehát a nagyon gazdagok közt is sok a nem anyagi értelemben vett kereső. A közösségi médiafelületek kapcsán megfogalmazható, hogy hiába a sok a minket érő, elérő tartalom, hiába az intenzív online jelenlét, ezzel párhuzamosan megjelenik az elszemélytelenedés, az elmagányosodás is. Mindezek abba az irányba hatnak, hogy a spirituális élmények keresése, ezek fellelése, megtalálása, az irántuk való érdeklődés egyre inkább fokozódik, és erre a vallási turizmus egy megoldást tud nyújtani.

– Ha így tekintünk egy turisztikai alkalomra, akkor az, aki elvállalja annak lebonyolítását, az ezáltal lelki vezetővé is válik, ami sokkal komolyabb felkészültséget igényel…

– A vallási turizmusban való részvétel vezetőként többet jelent, mint egy szimpla idegenvezetés egy szimpla munka. Itt most nem arra gondolok, hogy egy zarándoklaton egy egyházi személy kíséri lelkileg a csoportot, hanem, hanem egy egyszerű vallásturisztikai attrakciókra, például egy múzeumra, egy templomra. Egy vallási turizmusban dolgozó munkatársnak, idegenvezetőnek nemcsak az a fontos, hogy szakmailag, hanem hogy a hit terén is hiteles legyen, és ezt át tudja adni, kellő tudással, tapintattal. Tehát értsük jól, ebben az esetben is kvázi egy evangelizációról van szó, de nem annyira közvetlen, nem annyira tolakodó módon. Egy értékek átadásának a segítségével történő evangelizációról van szó, ahol az adott idegenvezető, az adott kolléga igyekszik átadni az adott valláshoz kapcsolódó lelkiséget, annak értékrendjét, fizikai és lelki értékeit is. 

– Honnan fogalmazódott meg az igény a képzésre? 

– A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 megjelenése után, 2021 májusában jelent meg a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2.0 verziója, ahol Magyarország turisztikai stratégiai pillérei közé bekerült a vallási turizmus is. Ezzel együtt célként megjelent a több szinten megvalósítandó vallásturisztikai oktatás is. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen 2024 szeptemberében elindított két féléves vallásturisztikai szakember posztgraduális képzésre gyakorlatilag majdnem minden tudományterületen megszerzett BA-s, vagyis alapszakos diploma belépést jelent. A képzés első félévében úgynevezett alapozó tantárgyakat hallgatnak a hallgatók, például vallásföldrajzot, pénzügy és számvitelt, vallásturizmust, majd a második félévben erre építve olyan tantárgyakba nyernek bepillantást hallgatóink, amelyek a későbbi munkájukban, a turisztikai termékek fejlesztésében, a marketing tevékenységben való elmélyülésben adnak segítséget.

– Magyarország tekintetében nehéz volt a vallásturisztikai célpontok meghatározása, vagy ezek már készen várták az induló képzést?

– Képzésünknek vannak előzményei, hiszen intézményünkben a kulturális és vallásturizmus 2019-ben már bekerült a turizmus-vendéglátás alapszak szakirányként választható képzési irányai közé. A posztgraduális képzés elindításában a Veszprémi Érseki Főiskolát kell zászlóshajóként megemlíteni, ugyanis ők dolgozták először ki a vallásturisztikai szakember posztgraduális képzéshez kapcsolódóan a mintatantervet, amelyet intézményünk is átvett, bizonyos mértékben továbbgondolva és átdolgozva azt. Az első évfolyamunk 11 hallgatóval 2024 szeptemberében indulhatott el.

– Milyen az egyházi jelenlét a képzés tekintetében?

A mintatantervet kidolgozó Veszprémi Érseki Főiskola elsősorban a hitoktatók számára szerette volna lehetővé tenni a vallásturizmusban való elmélyülést, amely később kiterjedt a más diplomával rendelkező kollégák megszólítására is. Egerben a Hittudományi Főiskolával együttműködve olyan alapozó tantárgyak jelentek meg, amelyek a hitben való elmélyülést is segítik. Meg kell jegyezni, hallgatóink általában olyan intézményekből érkeztek, amelyek már most is vallásturisztikai attrakcióként működnek, tehát feltételezzük, hogy vannak ismereteik a vallásföldrajzban, vallástudományban, egyházi protokollban. Célunk ugyanakkor egy ökumenikus vallásturisztikai tudás átadása, tehát bár katolikus egyetem vagyunk, igyekszünk minden vallásból érkező számára értékes tudást átadni ökumenikus alapokon. Jelenleg is van görögkatolikus hallgatónk, aki a Máriapócsi Nemzeti Kegyhelyről érkezett, vannak református hallgatóink a Tiszántúli Református Püspökségről, és vannak természetesen katolikus értékkincsből érkező hallgatóink is például a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhelyről.

– Milyen hatással lehet a képzés a vallási célpontokra?

– Az elmúlt bő másfél évtizedben nagyon szép fejlődésen mentek át az egyházakhoz kapcsolódó értékkincseink, felújítások történtek, és születtek teljesen új vallásturisztikai attrakciók is. Amiben még mindig kicsit gyengék vagyunk bizonyos esetekben, hogy számos értékünk ellenére nem tudjuk azokat a fogyasztók, vagyis a turisták felé hatékonyan közvetíteni. Nem tudjuk őket hatékonyan megszólítani, hogy amikor valaki az utazását tervezi, és kiválaszt egy helyszínt, akkor rátaláljon a vallási értékkincsekre, és hogy mondjuk egy egyszerű honlap a rajta meglévő információkkal fel tudja kelteni az érdeklődésüket. Azaz a marketingben (online is) és ezzel párhuzamosan a termékfejlesztésben is változásokat kell elérnünk. 

– Tehát lényegében a keresőket kell kézen fogni, és rávezetni a vallás ösvényeire e célpontok segítségével…

– Először megszólítani és utána, ha igény mutatkozik erre, diszkréten kézen fogni. De egy egyszerű példát említve, olyan egyszerű dolgokban is segítséget kell nyújtanunk a turistáknak, hogy ha valaki elmegy egy vidéki vallási helyszínre, tudja kitől elkérni a kulcsot, hogy bejuthasson, vagy utol tudja érni a kollégát, aki helyi szinten fogadni tudja az érkezőket. Mottóként a Zarándok Akadémia vallási turizmusra vonatkozó megfogalmazását szeretném használni a képzésünk küldetésének meghatározásában: A vallási turizmus „Hiteles és elmélyült lelkiség turisztikai profizmussal.”, Nekünk is ebben kell segítenünk a hallgatóinkat, hogy a már meglévő elmélyült lelkiségükhöz olyan tudást és szakmai kompetenciákat kapjanak, amelynek segítségével bármilyen motivációval is érkeznek a turisták, hitelesen és szakmai profizmussal tudják megszólítani őket.

Címlapkép: Feszület egy tihanyi barátlakásban a lakások felé vezető úton elhelyezett táblák kihelyezése alkalmából tartott rendezvény napján, 2024. október 28-án. Fotó: MTI/Katona Tibor