Budapest elveszett tetődíszei – A Mészáros-bérház


Hirdetés

A mai Rákóczi tér területén működött Pest első téglavetője és téglaégető kemencéje az 1970-es években. Az 1840-es években épült körbe házakkal, ekkor nyerte el mai területét. Neve az évtizedek során többször változott annak megfelelően, hogy milyen célra használták: volt Schweine Markt (Disznó piac), Kälber Markt (Borjú piac), majd a területet 1866-ban magyarosították Borjú tér névre.

Végül 1871-ben kapta a Rákóczi tér nevet, feltehetően hazafias felbuzdulás okán: ebben az évben zajlott Batthyány Lajos miniszterelnök újratemetése.

A Rákóczy (ma Rákóczi) tér környéke egy 1895-ös térképen. (Forrás: Hungaricana)

A korábban csak földszintes és emeletes házak szegélyezte Rákóczi tér ezt követően épült be a ma is ismert historizáló stílusú, három-, négyemeletes bérházakkal. A nagy változást a Nagykörút kiépítése jelentette, mely során lebontották a régi földszintes épületeket és újra parcellázták a területet. 1890-ben a Békési és a József körút sarkán elterülő telket Dr. Mészáros Károly orvos-sebésztudor és szülészmester vásárolta meg, amelyre 1893-ra felépíttette háromemeletes városi bérházát.

A Mészáros-bérház József körúti homlokzata, amely végül kisebb módosításokkal épült meg. (Forrás: Hungaricana)

Dr. Mészáros Károly a bérlakásokból befolyt összeg egy részét jótékony célokra ajánlotta fel: a Budapesti Királyi Orvosegyesület tagjaként a bérház építésének évében hozta létre alapítványát, amely a magyarországi elszegényedett és keresetképtelen orvosok és azok özvegyeit segítette. Ezzel a nemes gesztussal nagy elismerést váltott ki a szakmájában.


Hirdetés
A Mészáros-bérház látképe 1935-ben. Jól látható a sarokrész tetődísze és a kovácsoltvas záróelem is. (Forrás: Fortepan)

A historizáló épület íves sarkán egy hármashalomra emlékeztető, díszműbádogból készült, ovális manzárd ablakokkal tagolt tetődísz épült, melynek középső, kiemelkedő kupolarészét egy lángmotívum zárta le. A sarok-tetődísz két oldalsó elemének tetején egy-egy kovácsoltvas záróelem kapott helyet, melynek betétjében található „MK” monogram minden bizonnyal az építtetőnek állított emléket.

Az 1957-ben készült fénykép tanúsága szerint az épület tetőzetének látszólag nem ártott sem a világháború, sem az 1956-os harcok. (Forrás: Fortepan)

A Mészáros-bérház második emeleti saroklakásában élt egészen 1923-as haláláig az erdélyi származású Nagy György író és politikus, az Országos Köztársasági Párt alapítója. Érdekesség, hogy ő olvasta fel 1918. november 16-án az első magyar köztársaság kikiáltásáról szóló nyilatkozatot az Országházban. Emléktáblája ma is megtalálható a bérház falán.

A napjainkban készült felvételen már nem látszódnak a városképi jelentőséggel bíró tetődíszek. (Forrás: maps.google.com)

A Mészáros-bérház díszes tetőzete biztosan átvészelte Budapest 1944/45-ös ostromát, de még az környéket romba döntő 1956-os forradalmat is. Egy 1958-ban készült fényképen még a Mészáros Károly monogramokat tartalmazó kovácsoltvas záróelemek is megvoltak. A városképi szempontból jelentős tetődísz vesztét valószínűleg a karbantartás hiányából eredő állagromlás okozta valamikor az 1960-as években.

Címlapkép: A Mészáros Károly építtette bérház 1957-ben, akkor még megvoltak azóta elveszett tetődíszei. Forrás: Fortepan


Hirdetés

'Fel a tetejéhez' gomb