Orbán Viktor: Az Európai Uniónak változnia kell
A miniszterelnök az Európai Parlament plenáris ülésén szólalt fel az EU-elnökség kapcsán. Kijelentette: Az Európai Uniónak változnia kell, a magyar elnökség pedig a változás hangja és katalizátora kíván lenni.
Orbán Viktor a változás legfontosabb elemeként a versenyképesség növelését jelölte meg.
A kormányfő a magyar EU-elnökség programját bemutatva kiemelte: a döntéseket az unió tagállamainak és intézményeinek kell meghozniuk, nem a magyar elnökségnek. A magyar elnökség problémákat vet fel, és javaslatokat tesz az unió békéje, biztonsága és jóléte érdekében.
A versenyképesség problémájáról szólva Orbán Viktor azt mondta: az EU gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt, mint az Egyesült Államoké és Kínáé, az uniós termelékenység lassabban növekszik, mint a versenytársaké, a világkereskedelmi részesedése csökken.
Az unióban a vállalatok kétszer-háromszor magasabb villamosenergia-árakkal szembesülnek, mint az Egyesült Államokban, a földgázárak pedig négyszer-ötször magasabbak itt – sorolta Orbán Viktor.
Orbán Viktor: Illúzió, hogy a zöld átmenet megoldás az energiaárakra
Ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a zöld átmenet önmagában megoldást kínál az energiaárak problémájára
– hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán.
A kormányfő kiemelte: az európai vállalatok fele az energiaköltséget tekinti a beruházások fő akadályának, az energiát intenzíven használó iparágak esetében a termelés 10-15 százalékkal esett vissza.
A zöld átmenet önmagában nem kínál megoldást erre a problémára, mert még ha teljesülnek is a megújuló energiaforrások telepítésére vonatkozó célkitűzések, 2030-ig – minden elemzés szerint – akkor sem fog jelentősen csökkenni azoknak az üzemóráknak az aránya, amelyben a fosszilis tüzelőanyagok határozzák majd meg az energiaárakat – mondta.
Jelezte: az európai zöldmegállapodás alapja az volt, hogy új zöld munkahelyeket hozunk létre. Azonban a kezdeményezés értelme megkérdőjeleződik, ha a dekarbonizáció az európai termelés visszaeséséhez és munkahelyek elvesztéséhez vezet – értékelt Orbán Viktor, rámutatva:
az uniós tervezés hiányának az autóipar az egyik legkirívóbb példája, ahol iparpolitika nélkül alkalmazzuk a klímapolitikát.
Orbán Viktor új európai versenyképességi megállapodást sürget
A magyar uniós elnökség célja, hogy elfogadjanak egy új európai versenyképességi megállapodást az Európai Tanács informális ülésén Budapesten november 8-án – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő emlékeztetett, az EU és az Egyesült Államok közötti termelékenységi szakadék kialakulásának fő oka a digitális technológia volt.
Ehhez társulnak a kedvezőtlen demográfiai folyamatok: látható a számokból, hogy a migráció nem kompenzálja az EU népességének természetes csökkenését – jelezte.
Azt mondta, a tagállamok ezen a téren gyors és határozott fellépést várnak az európai intézményektől.
Várják az adminisztratív terhek csökkentését, a túlszabályozás enyhítését, a megfizethető energia biztosítását, a zöld iparpolitikát, a belső piac erősítését, a tőkepiaci uniót, a kereskedelempolitika szélesítését, blokkosítás helyett a konnektivitást növelő kereskedelempolitikát – jelentette ki Orbán Viktor.
A sikerek között említette – a Draghi-jelentésre is hivatkozva – az EU dinamikusan fejlődő akkumulátoriparát.
Úgy látszik, hogy a célzott és stratégiai beavatkozás Európa számára sikeres és előnyös lehet – állapította meg Orbán Viktor.
„A magyar elnökség sikere az egész Európai Unió sikere lesz”
A magyar elnökség sikeres Európai Unióban érdekelt, és a magyar elnökség sikere az egész Európai Unió sikere lesz; „tegyük újra naggyá Európát” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament ülésén a soros magyar uniós elnökség programját ismertetve.
A kormányfő azt mondta, a magyar elnökség közös európai problémákra keres olyan megoldásokat, amelyek a józan ész talaján állnak.
Orbán Viktor kifejtette, szükség van az európai biztonság- és védelempolitika intézményesítésére, a magyar elnökség ennek legjobb útját az európai védelmi ipar és technológiai bázis megerősítésében látja.
Kiemelt témaként beszélt az unió bővítéséről, kulcskérdésnek nevezte a Nyugat-Balkán csatlakozásának felgyorsítását az európai biztonság szempontjából.
A miniszterelnök sürgette a versenyképes európai mezőgazdaság megteremtését és elengedhetetlennek nevezte a régiók közötti fejlettségbeli különbségek csökkentését.
Orbán Viktor rendszeres Schengen-csúcstalálkozókat javasol
A schengeni térség állam- és kormányfőinek részvételével tartott rendszeres Schengen-csúcstalálkozókra, valamint Bulgária és Románia még idei, teljes körű schengeni csatlakozására tett javaslatot Orbán Viktor miniszterelnök a soros magyar uniós elnökség programját ismertetve.
A kormányfő úgy értékelt:
Az EU menekültügyi rendszere ma nem működik, az illegális migráció Európában az antiszemitizmus, a nők elleni erőszak és a homofóbia erősödését eredményezte.
Jelezte: a sikertelen migrációs politika következménye, hogy több tagállam a menekültügyi rendszerből való kimaradás lehetőségeit igyekszik megteremteni, továbbá az illegális migráció és a biztonsági félelmek a határellenőrzések tartós és kiterjedt visszaállításához vezettek.
Kijelentette, ideje ezzel a kérdéssel a legmagasabb politikai szinten foglalkozni, és megvitatni, újrateremthető-e a schengeni térség valódi működtetéséhez szükséges politikai akarat, ezért a magyar elnökség nevében a „Schengen-summitok” rendszerének megteremtésére tett javaslatot.
Orbán Viktor hozzátette: a magyar elnökség azt is javasolja, hogy az év vége előtt történjen meg Bulgária és Románia teljes körű csatlakozása a schengeni övezethez.
Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök ismerteti a magyar uniós elnökség programját az Európai Parlament ülésén Strasbourgban 2024. október 9-én. Fotó: MTI/Purger Tamás
