Azbej Tristan: Nyugaton makacs tudatlanság uralkodik a keresztények valódi üldöztetéséről

„Még a jó szándékú nyugati keresztények is úgy gondolják, hogy a keresztényüldözés nem más, mint valami tragikus történelmi tapasztalat, amely olyan római császárokra vezethető vissza, mint Diocletianus” – mondta Azbej Tristan a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára a National Catholic Registernek adott nyilatkozatában. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke reméli, hogy Magyarország soros elnöksége alatt sikerül felhívni a döntéshozók és a szélesebb nyilvánosság figyelmét is arra, hogy a világban zajló keresztényüldözés valós és megoldásért kiáltó probléma.

Mint írták, Azbej Tristan az elmúlt években a keresztények védelmének egyik vezető szereplőjévé vált világszinten. Az üldözött keresztények védelmével foglalkozó magyar államtitkárság vezetőjeként 2017 óta koordinálja a magyar kormány által nyújtott humanitárius segélyeket azoknak a közösségeknek, amelyek vallásszabadsága veszélyben van, főként a Közel-Keletre és a Szaharától délre fekvő afrikai országokba. Ilyen kormányzati szervezet eddig egyedüliként működött a nyugati államok sorában – mutattak rá.

A cikk szerint Azbej Tristan államtitkársága során közelről megismerte a keresztényüldözés valóságát és különböző formáit, ezekre a tapasztalatokra kíván építeni most, amikor is Magyarország július 1-jén hat hónapra átvette az Európai Tanács soros elnökségét.

A Hungary Helps programon keresztül az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkárság az elmúlt években világszerte több mint 300 projektet támogatott anyagilag; veszélyeztetett vagy bizonytalan helyzetben lévő közösségeket segítettek. A stabilizációs törekvések célja ezekben a régiókban az is, hogy csökkentsék az érintett népcsoportok elvándorlását, és végső soron szabályozzák a migrációs áramlásokat – írták.

Napjainkig Olaszország és Ausztria azok a nyugati országok, amelyek követik Magyarország példáját: Olaszország 2019-ben létrehozott egy, az üldözött keresztény kisebbségeknek szentelt alapot, majd 2023-ban a külügyminisztérium különmegbízottat nevezett ki a világszerte üldözött keresztény közösségek védelmére, Ausztria pedig augusztus elején ígéretet tett arra, hogy évente egy millió eurót fordít erre az ügyre.

„Nyugaton makacs tudatlanság uralkodik a keresztények valódi üldöztetéséről, és arról a tényről, hogy a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon”

– mondta Azbej Tristan a Registernek. „Azt látom, hogy még hosszú út áll előttünk, amikor azt hallom, hogy egyes kormányok vagy intézmények tagadják az olyan csoportok, mint az Iszlám Állam (ISIS) vagy a Boko Haram által elkövetett terrorista támadások keresztényellenes természetét: kifejezetten őket veszik célba.”

Le kell bontani a keresztényüldözést körülvevő hallgatás és tagadás falát

Miközben az európai intézményeken belül már léteznek az antiszemitizmus és az iszlámgyűlölet elleni küzdelemért felelős szervek, addig a legtöbb politikai párt – jegyezte meg az államtitkár a lapnak adott nyilatkozatában – a jelek szerint nem hajlandó elfogadni ezt a keresztényekre vonatkozó valóságot, mintha valami eredendően bűnös dolog lenne ebben a vallásban. Úgy tűnik, a valóságnak ez a tagadása nem kíméli azokat sem, akiket mindez elsősorban érint.

„Még a jó szándékú nyugati keresztények is úgy gondolják, hogy a keresztényüldözés nem más, mint valami tragikus történelmi tapasztalat, amely olyan római császárokra vezethető vissza, mint Diocletianus” – mondta Azbej Tristan, utalva arra is, hogy a legtöbb nyugati oktatási intézmény által közvetített narratíva hajlamos a kereszténységet elnyomó és gyarmatosító attitűddel összekapcsolni a kollektív képzeletben, beleértve a keresztényekét is. Ez a jelenség, amelyet ő „keresztény bűntudatnak” nevez, alkalmas arra, hogy fenntartsa ezt a tudatlanságot.

A cikkben írtak szerint az évek során a keresztényüldözést körülvevő „szándékos hallgatás és tagadás falának” lebontása vált Azbej Tristan tevékenységének egyik legfőbb prioritásává, nyilvános beszédeiben és intézményi találkozóin egyaránt.

Mint írták, Magyarország december 31-ig tartó soros EU-elnöksége előmozdíthatja ezt törekvést, hiszen lehetőséget ad az országnak arra, hogy diktálja a napirenden szereplő témákat. Ezzel párhuzamosan nemzetközi találkozók és rendezvények sora zajlik majd az üldözött csoportok képviselőivel, amelyek célja a döntéshozók és a szélesebb nyilvánosság figyelmének felkeltése. A Kereszt-tűzben című vándorkiállítás – amely a keresztény mártíromság arcait mutatja be a mai világban, és amely olyan városokban volt már látható, mint London, Washington, New York és Strasbourg, valamint a Vatikán – új, különleges kiadása is készül már.

A vallási örökség védelme

Politikai szempontból Azbej Tristan úgy látja, hogy mindez lehetőséget ad arra, hogy végrehajtsák az Európa Tanács által 2021-ben hozott, a világ háborúk és válságok sújtotta régióira vonatkozó, a vallási örökség védelméről szóló rendelkezéseket.

A politikus ugyanígy erőfeszítéseket fog tenni annak bemutatására, mennyire fontos az uniós intézmények és a vallási szereplők közötti együttműködés erősítése, nemcsak az üldöztetés felszámolása, hanem általánosságban a humanitárius válságok kezelése érdekében – írták.

„Tapasztalatból tudom, hogy az adott helyszíneken tevékenykedő, vallási alapon működő humanitárius szervezetek rendkívül megbízható és hatékony, nagy helyi ismeretekkel rendelkező partnerek, ezért nem szabad őket a semlegesség vagy pártatlanság ürügyén kizárni az EU humanitárius fejlesztési politikájából”

– mondta Azbej Tristan.

Hivatalának célja az is, hogy az uniós hatóságok elismerjék az egyházak és vallási közösségek szerepét Európa tágabb szomszédságában, egészen a Közel-Keletig és a szubszaharai Afrikáig e régiók stabilitásának érdekében.

Valós segítségnyújtás az üldözött keresztény közösségek számára

Az ősi keresztény közösségek által lakott területek stabilitásának biztosítása a fennmaradásuk elengedhetetlen feltétele, egy olyan időszakban, amikor a világ egyes térségeiből történő teljes eltűnésük egyre valószínűbb – szögezték le a cikkben, hozzátéve, hogy a keresztényellenes indulat jelenleg a Szaharától délre fekvő Afrikában, különösen Nigériában súlyos, ahol a jelentések szerint 2023-ban több mint nyolcezer keresztényt öltek meg.

„A Hungary Helps eddig is odafigyelt a nigériai keresztények megsegítésére, humanitárius segélyt nyújt a Boko Haram és más szervezetek gyilkos támadásai elől menekülő, belső menekült keresztényeknek, ezt a jövőben is folytatjuk”

– mondta Azbej Tristan, s megemlítette, hogy az intézmények újjáépítését, az oktatás és az egészségügyi ellátás javítását célzó projektek a térségben a migrációs áramlások szabályozására is hatással vannak.

A Hungary Helps egy rehabilitációs programon is dolgozik a szexuális erőszak áldozatául esett nők számára, amely a vallási üldöztetés gyakori fegyvere a Közép-Ázsia és Nyugat-Afrika közötti térségekben – jegyezték meg a cikkben.

A Közel-Keleten, ahol az Iszlám Állam terrorcsoport kivonulása és a vallási üldöztetés erőteljes csökkenése ellenére, valamint a keresztények kivéreztetése szakadatlanul folytatódik, a hangsúly a meglévő intézmények megerősítésére, valamint a vallási és kulturális örökség megőrzésére helyeződik.

A cikkben kitértek arra is, hogy Azbej Tristan a kereszténység bölcsőjében, Jézus Krisztus földjén – ahová 2013 és 2017 között diplomáciai misszióba küldték – maga is szemtanúja volt a Szentföldön élő keresztények kisebbségi helyzetükből fakadó mindennapi nehézségeinek. Ez a tapasztalat, amelyet örmény családi örökségével gyarapított, jelenleg is meghatározó szerepet tölt be missziójában.

„Örmény gyökereim már korán megtanítottak arra, hogy a keresztényeknek a világ számos részén mindig is nehézségekkel, sőt üldöztetéssel kellett szembenézniük, pusztán azért, mert Jézus nevét hirdették. Ez tudatosította bennem keleti keresztény testvéreim nyomorúságát”

– mondta.

A Hungary Helps első missziói az iraki és szíriai örmény közösségeket célozták, amelyeket súlyosan érintettek az ISIS kegyetlenkedései. A közelmúltban pedig a szíriai Damaszkuszban újítottak és avattak fel egy örmény közösségi központot, valamint az iraki Zakhóban emeltek egy örmény apostoli templomot. Mindkettő esetben Magyarország támogatásával.

A keresztény szolidaritás és a politikai stabilitás határmezsgyéjén

A minisztérium által az örmény lakosságnak a 2020-2023-as, Azerbajdzsánnal a Hegyi-Karabah térségben zajló konfliktus idején nyújtott jelentős humanitárius segítség vezetett ahhoz, hogy 2022 végén újraindultak a Magyarország és Örményország között 2012-ben megszakadt diplomáciai kapcsolatok – írták.

Felidézték, hogy Örményország azt követően vonta vissza magyarországi nagykövetét, miután egy azeri tisztet – akit egy magyar bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt egy örmény tiszt 2004-es budapesti meggyilkolása miatt – Magyarország kiadott az azerbajdzsáni hatóságoknak. Az azeri tiszt hazájában azonnal kegyelmet kapott.

Amíg Magyarország Azerbajdzsánnal fenntartott szoros diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatai miatt a keresztény világ egy része kritikával illette Magyarországot, mert úgy látták, hogy ez nincs összhangban a keresztény szolidaritás politikájával, addig Örményország politikai és vallási hatóságai ezt lehetőségként értékelték – fogalmaztak a cikkben. Különösen az örmény foglyok szabadon bocsátásában kérték Magyarország közvetítését, amelyben Azbej Tristan más magas rangú kormányzati tisztviselőkkel együtt kulcsszerepet játszott.

„Néhány nappal 2021 karácsonya után egy magyar katonai repülőgép fedélzetén voltam, amely kora reggel szállt fel. Azt hiszem, ez volt az első Baku-Jereván járat a legutóbbi idők történetében. Bakuba mentünk, ahol találkoztunk az azerbajdzsáni partnereinkkel, akik megtették azt a gesztust, hogy elengedték az örmény foglyokat”

– mondta az államtitkár, aki eddig három kitüntetést kapott örmény szervezetektől.

A kereszténydemokrata politikus szerint az üldözött keresztényekkel való szolidaritásnak a bonyolult nemzetközi kapcsolatokhoz igazodó diplomáciai egyensúly keretein belül kell megvalósulnia.

„Nemzetközi szinten három irányvonal mentén működünk, amelyek közül az első természetesen nemzeti érdekeink előmozdítása, megerősítve egyrészt a keresztények közötti szolidaritás szükségességét, másrészt azt a szemléletmódot, hogy a világon mindenkor és minden körülmények között a lehető legnagyobb békét és szolidaritást kell fenntartani” – mondta.

Mint írták, ez a megközelítés eltér a legtöbb uniós országtól, és valószínűleg az évszázadok során számos megszállást megélt Magyarország történelmében gyökerezik, amely a 20. század második felében az ateista szovjet uralom sínylődött. A magyar megközelítés eredetisége és a keresztény népek sorsához való ragaszkodásuk olyan vitákhoz vezethet az év végéig terjedő időszakban, amelyekre az európai intézményekben az elmúlt évtizedekben nem volt példa – prognosztizált az oldal.

„Az elmúlt években kétoldalú alapon mutattuk be a Hungary Helps modelljét más kormányoknak, konkrét megoldásokat kínálva számukra a világ sebezhető keresztény közösségeinek megsegítésére. Az Európai Tanács soros elnöksége kivételes fórumot kínál nekünk e téma kiemelésére, és ezt a lehetőséget, ahol csak lehet, ki fogjuk használni”

– mondta Azbej Tristan a National Catholic Registernek.