Mit jelentenek ma Szent István államalapító és törvényhozó intelmei?

Szent István államalapító és törvényhozó volt. Ünnepe augusztus 20-án van, mert tőle számítjuk államiságunkat, a korábbi törzsi, nemzetségi lét után. Ettől azonban még többet tett, ő alapította meg keresztény államunkat, így besoroltunk Európában, a keresztény államok közé. Mindannyian tudjuk, hogy a kereszténység tartott meg minket mind a mai napig. Még egy fontos dolgot tett, Szűz Máriának ajánlotta országunkat, aki leghatalmasabb védőszentünk és megtartónk. A magyar állam az ő szervező, alapító tevékenysége nyomán jött létre. Szent István újat alkotott, a régit, ha volt is, megsemmisítette, vagy új tartalommal töltötte meg. Mindezek között a legfontosabb azonban, hogy az országot keresztény alapokra állította. Sajnos, Imre fia még fiatalon elhunyt, mégis fent maradtak hozzá intézett intelmei, melyek a mai napig alapot nyújtanak nekünk életünkhöz. Alaptörvényünk is a Szent István-i örökségre hivatkozik. Érdemes újból elolvasni azokat az erkölcsi intelmeket, melyeket fiához intézett.

A Szent István kiadó jelentette meg a „Szent István király intelmei és törvényei” könyvet, mely 2001-ben már második kiadást ért meg. Itt most csak fiához intézett intelmeivel foglalkozunk, melyet 10 pontban foglalt össze. Az „erkölcsökre oktató könyvecske”, Jézus Krisztus nevében íródott. István király azt gondolta fia követni fogja a trónon, ennek tükrében írta az intelmeket, hogy „általuk szebbé tehesd mind a magad, mind alattvalóid életét”- írja. Salamonra hivatkozva pedig azt mondja, hogy „hallgasd fiam, Atyád tanításait, és el ne hagyd anyád törvényét”. Ha ezeket megtartja a fiú, akkor lesz kedves Isten és az emberek előtt. Példákat hoz azok vesztére és bukására, akik nem hallgattak az atyai tanácsra.

A katolikus hit megőrzésének fontossága

Elsőként említi a katolikus hit megőrzésének fontosságát, miután ekkor még csak a katolikus, azaz egyetemes egyház létezett. Luther Márton csak századokkal később lépett fel és bontotta meg az egyház egységét, így általánosságban a keresztény hit megőrzésére vonatkozik az intelem. István király a szent hitet teszi első helyre. Aki hamis hiten van, vagy a hitet nem teszi teljessé, sem Isten országának, sem a koronának nem lesz örököse. Az Atya, Fiú és Szentlélekben való, azaz a Szentháromságba vetett hitről beszél fiának. Akik a Szentháromságban nem hisznek, azok eretnekek, ezeket sem eltartani, sem védelmezni nem szabad. Így vagyunk ezzel ma is, több mint 2000 év után, a keresztény ökumené a Szentháromságban hívőket fogja egységbe.

Az egyházi rend megszilárdítása

Az egyházi rend megszilárdításáról szól a következő. A hit után az Egyházé a második hely és nyilván István korában a megszilárdítás fontos helyre került. Ha összevetjük korunkkal, ma nem a megszilárdítás, de igenis az Egyház támogatása fontos helyet foglal el. A szekularizáció korában nálunk ez különösen dicséretes dolog, hogy a jobboldali kormány alatt, a templomok megújulhattak küllemükben is, az iskolákban hittanoktatás is folyhat, az állam támogatja az egyházakat sokrétű feladataik végrehajtásában. Nálunk megvalósul ez a Szent István-i örökség, ami persze a baloldali támadások állandó célpontja.

A főpapoknak kijáró tisztelet

Harmadikként említi a főpapoknak kijáró tiszteletet, hiszen ők azok, akik a bűneink alól feloldanak. A szekularizáció óta persze, nem rendelkeznek hatalommal, de ez a tisztelet azért megmaradt. Még az átlag emberek is ha reverendát látnak, tisztelettel néznek az emberre, mert ez Jézus jele. Ezért lenne fontos, hogy a reverendát az utcán is viseljék a papok, mint ahogy az ortodoxoknál ez kötelező, mert ez jel, az embereknek.

A főemberek és katonák tisztelete

A következő a főemberek és a katonák tisztelete, ami persze abban a korban volt fontos. Ma már a főemberek, azaz a politikusok sokszor a megvetés, támadás célpontjai. Ennek oka a másféle politikai berendezkedés, a demokráciának az a formája, ami az egész világon megvalósul. A pártok egymás ellenségei, mindig a kormányzó pártot kell szidni és ebben partner a média. Ez fokozza a békétlenséget, a nagy széthúzást, ami sokszor a kormányzás rovására megy.

Az uralkodónak keresztényi erényekkel kell rendelkeznie

A diktátor féle kormányzás is nyilván elvetendő, ám ha a Szent István által felvázolt 5-ös pont szerint történne a kormányzás ma is áldásos lenne. E szerint, az uralkodónak keresztényi erényekkel kell rendelkeznie, így kormányzása igazságos, a türelem, és az elfogulatlan ítélkezés jellemzi.

„Az egynyelvű és egyszokású nép gyenge és törékeny” –  A magyar nem ilyen

És itt van a hatodik pont, a mai baloldal által sokat idézett intelem a „vendégek marasztalásáról és ellátásáról”. A vendégek, díszeivé válnak az országnak, mert különböző országokból érkeznek különféle ismeretekkel, melyek gyarapítják az országot „mert az egynyelvű és egyszokású nép gyenge és törékeny”. Ezért tiszteletben kell tartani őket, hogy szívesebben maradjanak az országban, mint másutt. Ezt használta ki demagóg módon az ellenzék a kormány ostorozására, mert nem fogadja be a migráns tömegeket. Csakhogy nálunk nem egynyelvű és nem egyszokású a nép, hiszen évszázadok óta együtt élünk a környező népekkel, meg a betelepített svábokkal, zsidókkal, most az itt élő kínaiakkal, akik mind békés, dolgos emberek. Viszont a nagy tömegben, papírok nélkül érkező muszlim tömegről a nyugati befogadó országok tapasztalatából tudjuk, hogy nem dolgozni, hanem segélyért jönnek, hogy velük a békétlenség, bűnözés és terror fenyegetettség, ártatlan gyerekek meggyilkolása szaporodik. Ráadásul a muszlim hitet akarják terjeszteni, a kereszténység rovására. Ezt Szent István király sem akarta volna.

A tanácsok fontossága, az idős bölcs emberekre való hallgatás

Hetedik a tanácsok fontossága, az idős bölcs emberekre való hallgatás, amit egy uralkodónak meg kell fontolnia. Salamonra hivatkozik: „Aki bölcsekkel jár, bölcs lészen, a bolondok barátja hasonlóvá lészen”. Ezt bizony érdemes megfontolni, viszont jó hír, hogy az EU-ban olyan frakciót alapított kormányfőnk, ahol hasonló keresztény értékrendű országok támogatják, segítik egymást. Erről szólnak a nagy nemzetközi, konzervatív találkozók, vagy az amerikai Trump barátsága is.

A gyermekek engedelmességéről

Nyolcadik a gyermekek engedelmességéről szóló intelem. Mi nem vettük át a finn és egyéb nyugati állam liberális gyermeknevelési elveit. Még mindig a hagyományos nevelés érvényesül, a poroszost már elhagytuk, de a józan középúton haladunk ma még. Igaz, az internet sokat ront, bejut a mai LMBTQ propaganda, de ez ellen gyermekvédelmi törvényekkel védekezik a kormány.

„A szüntelen imádság eszközli ki, hogy megtisztuljunk bűneinktől”

Kilencedik intelem szól, a rendszeres imáról. „A szüntelen imádság eszközli ki, hogy megtisztuljunk bűneinktől, és azok bocsánatot nyerjenek.” Jobboldali kormányról lévén szó, keresztény értékekre való törekvéssel, ebben sem szenvednek hiányt vezetőink.

Jóság és irgalmasság

A 10-ik pedig a jóságról, irgalmasságról és a többi erényről” szól. Embertelen, kegyetlen király az zsarnok. Igaz, hogy a baloldali hergelés zsarnokot kiált kormányunkra, de erről szerencsére szó sincs. Nincs tökéletes kormányzás, tökéletes ember a hatalomban, de a jóra törekvés látszik az Alkotmányon, a gyermekvédelmi törvényeken, az egyház segítésén. Szent István talán meg lenne elégedve a mai állapotokkal az országban.

Címlapképen: Szent István király bronz mellszobra (Nyíradony, Millennium sétány, 2014) Fotó: Juha Richárd