A legszigorúbbak is szigorítanak a bevándorláspolitikájukon

Újabb szigorító törvényeket fogadott el Észak-Európa egyébként is legszigorúbb bevándor­láspolitikáját folytató állama, Dánia – mutatott rá szerkesztőségünknek pénteken megküldött, legújabb Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.

Mint írták, 2024. július 1-jén új bevándorlással kapcsolatos törvényeket jelentett be a szociáldemokrata dán kormány. Jelentős változás, hogy a házas­társak családegyesítése feltételéül az érkező fél­nek úgy­nevezett Prøve i Dansk 3-típusú nyelv­vizsgát kell tennie, ezzel bizonyítva, hogy írás­ban és szóban egyaránt kellő nyelvismerettel rendelke­zik, ami mellett 57–114 ezer dán ko­rona közötti pénzügyi biztosítékkal kell rendel­keznie.

A szabályozások ugyanakkor könnyítéseket is hoznak. Azon külföldi egyetemi hallgatók pél­dául, akik részmunkaidős munkavállalási enge­délyt kapnak, a nyári hónapokban akár havi 90 órás munkaviszonyt is létesíthetnek. Emellett a tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek automatikusan vállalhatnak munkát, a hatósá­gok pedig az EU/EGT területén kívül szerzett orvosi, fogorvosi és ápolónői képesítést iga­zoló dokumentumokat is elfogadják, ha a bir­tokosuk leteszik a dán nyelvvizsgát.

Dánia frissítette a hiányszakmákat tartalmazó, ún. „pozitív listáját” is, ezzel könnyítve a szak­képzett munkaerő tartózkodási és munkaválla­lási engedélyeinek megszerzését. Jelenleg 141 magas képesítést igénylő és 61 szakmunkási vég­zettséget szakma van a listán.

A változásokat Kaare Dybvad Bek bevándor­lási és integrációs miniszter szorgalmazta, aki a be­áramlás korlátozását és a párhuzamos társa­dal­mak létrejöttének megakadályozását tűzte ki cé­lul.

A 2019 óta hatalmon lévő dán szociáldemok­rata kormány az Európában jellemző baloldali nor­mák­tól elfordulva szigorú bevándorláspoli­tikát folytat. A szociáldemokraták hatalomra kerülésük után fo­gadták el az ún. „gettóellenes tör­vényt”, amelynek célja, hogy 30% alá csök­kentse a nem nyugati származású lakosok ará­nyát a „sebezhetőnek” nyilvánított városré­szek­ben. Az Európai Unió Bírósága 2024-ben több­körös közmeghallgatást tartott a dán be­vándor­lási törvények kapcsán, amelyeket szá­mos civil szervezet „kegyetlennek” és „az ide­gengyűlöle­tet táplálónak” jellemzett. Bek sze­rint ugyanak­kor „a magas szintű közjóléttel rendelkező ko­herens társadalmak alapja a biza­lom és a kölcsö­nös megértés”, amely szerinte a „liberálisabb migrációs politika” folytán létre­jött vegyes la­kosságú területeken nem eviden­cia.

A miniszter szerint a dán lakosság körében szé­leskörű konszenzus van érvényben a migráció­val kapcsolatban. Mint az IPSO-nak adott inter­jújában kiemelte: a lakosság 80-85%-a egyetért abban, hogy Dániának egyszerre kell tisztelet­ben tartania az emberi jogokat és elfogadnia a tényt, hogy nem tud végtelen számú embert be­fogadni – írták.

Címlapkép: Kaare Dybvad Bek, Dánia bevándor­lási és integrációs minisztere. Forrás: Facebook/Kaare Dybvad Bek