Kovács Attila: A napnál világosabb, a Patrióták egy összeurópai kezdeményezés és megkerülhetetlen erő
Spanyolországtól kezdve Dánián és Olaszországon keresztül Magyarországig és tovább, összesen tizenkét uniós tagállamból csatlakozott legalább egy párt az Orbán Viktor nevével máris egybeforrt új európai politikai tömörüléshez, és a Patrióták Európáért frakciójához. Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója a Vasárnap.hu számára adott interjúban leszögezte, ez egy igazán összeeurópai kezdeményezés, hiába akarták sokan térségi összefogásnak összezsugorítani. A szakértő szerint a Patrióták – főleg a Meloni-féle Európai Konzervatívok és Reformistákkal (ECR) együttműködve – megkerülhetetlen politikai tömbbé vált. A két pártcsalád egyesülésére is lát esélyt.
Sportnyelven szólva mennyire meglepetés, mennyire bravúr a Patrióták Európáért frakciójának létrehozása az alapítók részéről?
Bizonyos értelemben meglepetés. Szerintem sokan már letettek arról a június 9-i választásokat követően, hogy megalakuljon egy ilyen csoport, ugyanakkor azért érzékelhető volt egy dinamikus mozgás a konzervatív oldalon tagállami szinten és az Európai Parlamentben egyaránt. Azt látni kell, hogy június 9-én az európai választópolgárok két dologra szavaztak. Egyrészt a változásra, azt mondták, hogy változás szükséges. Másfelől pedig arra, hogy ennek a változásnak az európai politikai jobboldalán kell lennie a gravitációs pontjának. Ennek szellemében – és a választópolgári akaratot figyelembe véve – indult meg az együttműködés keresése a konzervatív, nemzeti, szuverenista politikai oldalon, és ennek lett a gyümölcse előbb a bécsi deklaráció, majd az elmúlt 10 nap alatt lezajló eseménysor, amelyek fejleményeként szerte Európából 12 tagállamból 13 pártcsalád csatlakozott ehhez a politikai tömörüléshez. Az Európai Parlament harmadik legnagyobb frakcióját sikerült szűk két hét leforgása alatt összehozni.
Megalakult a Patrióták Európáért frakció
Melyek lehetnek a legfontosabb ügyek, amelyeket a Patrióták közösen képviselhetnek az európai politikában?
Van egy közös politikai, ideológiai alap, amely összeköti a tagpártokat Spanyolországtól kezdve Dánián és Olaszországon keresztül Magyarországig. Az első és legfontosabb, a béke kérdése. Két és fél éve zajlik az Európai Unió közvetlen szomszédságában az orosz agressziót követő fegyveres konfliktus. Ennek a lezárására van szükség.
Minden olyan lépés, amely közelebb visz a fegyvernyugváshoz, üdvözlendő, és ebben a Patrióták Európáért frakció tagpártjai egyetértenek.
A másik pont, amit kiemelnék, az Európa zsidó-keresztény kultúrájának a megőrzése.
Európa csak akkor lesz, csak akkor van jövője, hogyha a zsidó-keresztény kultúrára támaszkodik.
A harmadik pont, az az illegális migrációval szembeni fellépés. 2015 óta az Európát irányító centrista, jobbközép és baloldali politikai pártok nem tudtak megnyugtató választ adni az illegális migráció kérdésére, ebben mindenképpen változásra van szükség.
És végül, de nem utolsósorban, amit kiemelnék, az a nemzetek szuverenitásának a kérdése. Magyarán az, hogy a fő döntési jogosítványok a tagállami, a demokratikusan megválasztott kormányok kezében kell összpontosuljanak, és a brüsszeli intézmények – gondolok itt főként az Európai Bizottságra – nem vehetik át az Európai Unió politikai irányítását!
Hacsak a V4-ek együttműködésére gondolunk, látható, hogy a Fidesz–KDNP-kormány politikai együttműködésre törekszik térségünk, Közép-Európa országaival. Azonban a Patrióták között már nyugat-európai pártok is szép számmal jelen vannak, jelesül például a francia Nemzeti Tömörülés és az olasz Liga. Mennyiben erősödhet Magyarország megítélése ennek a szövetségnek a révén Nyugat-Európában ?
Azzal kezdeném, hogy az elmúlt négy évben, amióta a Fidesz elhagyta a balra tolódó Európai Néppártot, a Fidesz európai parlamenti képviselői és a magyar kormányfő ennek a nemzetközi együttműködésnek a katalizátorai voltak. Az Alapjogokért Központ az elmúlt három évben teret adott a CPAC Magyarországnak, és a CPAC Magyarország pódiumán azon európai politikusok szólaltak föl, akik most megalakították a Patrióták Európáért képviselőcsoportot. A Patrióták bécsi deklarációját követően sokan szerették volna ezt a kezdeményezést beszorítani egy térségi, közép-kelet-európai kezdeményezésnek.
Az elmúlt napokban azonban a napnál világosabbá vált, hogy ez egy összeurópai kezdeményezés, gyakorlatilag fél Európát lefedi ez a képviselőcsoport.
Fajsúlyos tagállamok jelentős pártjai találhatók meg a Patrióták között. Olaszországból, Hollandiából, Magyarországról kormányzó pártok lettek tagjai ennek a kezdeményezésnek. Ez is mutatja, hogy az európai politikai fősodor jobbra tolódott.
Említette Olaszországot. Az egyik olasz kormánypárt, a Liga tagja a Patrioták Európáért frakciójának, míg Giorgia Meloni, az olasz miniszterelnök pártja az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójának részese. Hogyan valósulhat meg e két európai parlamenti frakció, a Meloni-féle ECR és a Patrióták együttműködése?
Azért azt látni kell, hogy ők is sok dologban egyetértenek. Vannak dolgok, amiben lehet, hogy nem – egyes témák kapcsán azok megközelítésében vagy ütemezésében – , de azért az alapkérdésekben ez a két pártcsalád egyetért.
Giorgia Meloni szerint a Patrióták Európáért nem Putyin-barát csoport
Egy nagyon erős, koordinált együttműködésre számítok az előttünk álló években a két konzervatív parlamenti frakció között. Megjegyzendő, hogy e két frakció együttesen az Európai Parlament második legnagyobb képviselőcsoport lenne, a második legnagyobb politikai erő az Európai Néppárt után.
Ez egy megkerülhetetlen politikai tömb.
Valóban, az egyik olasz kormánypárt az egyik konzervatív frakcióban foglal helyet, a másik olasz kormánypárt pedig egy másik csoportban van jelen. Én a személyes kapcsolatok miatt, illetve azért, mert a közös ideológiai alap adott, nem tartok különösebb feszültségtől. A lendület, a pillanat most a Patrióták Európáért képviselőcsoportnál van. Rövid távon nem számítok arra, hogy az Európai Konzervatívok egyes tagpártjai átlépnek a Patriótákhoz, de közép-hosszú távon azért már ezt sem tartom kizártnak, ahogy azt sem – akár 3-5 év távlatában –, hogy a két pártcsalád egyesül.
Címlapkép: Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója. Fotó: MTI/Lakatos Péter
