Nem mindegy, segélykiáltás vagy feltűnési vágy áll egy szomorú poszt mögött!
Új trend terjed az interneten, melynek célja, hogy valaki más módon hívja fel magára a figyelmet. A jelenségnek már neve is van: „sadfishing” az, amikor azzal szeretnénk lájkokat kicsikarni, hogy valamilyen szomorú eseményről/érzésről posztolunk, vagyis lefordítva egyfajta „negatív mézesmadzagról” beszélhetünk. Kérdés, hogy lehet mindezt megkülönböztetni attól, amikor valaki mentális problémákkal küzd és valódi segélykiáltást tesz közzé az éterben?
A kifejezést eredetileg egy újságíró, Rebecca Reid hozta létre, miután kiderült, hogy Kendal Jenner posztja, amelyben rémes pattanásáról panaszkodik, csupán azért született, hogy megágyazzon a celeb együttműködésének egy márkával. Ő még egész megengedő volt a dologgal kapcsolatban, azonban a jelenség egyre gyakoribb lett és elkezdett önálló életet élni, nevet szerezni magának a világhálón:
Az utóbbi években jelentősen megszaporodtak a drámai tartalommal rendelkező, szomorú és érzelmileg terhelt közösségi média posztok. Ám ahogyan vannak, akik csak azért tesznek ki hasonló tartalmakat, hogy felhívják magukra a figyelmet, másoknak ez egyfajta segélykiáltás is lehet – komoly kihívás azonban a poszt mögött meghúzódó indíték feltárása.
A Pschichology Today cikke szerint tovább bonyolítja a dolgot, hogy a cancel culture térnyerésével mára a cyberbulling (internetes zaklatás) egyik formájának, áldozathibáztatásnak tekinthetjük azt, amikor valakinek a szomorú, tragikus posztja alatt olyan kommentek érkeznek, amelyek érvénytelenítik az illető szenvedését azzal, hogy sadfishing-nek nevezik a megnyilvánulását.
A Fox News-nak nyilatkozó szakértő, Don Grant szerint egy-két posztból még nem lehet kideríteni, milyen lelkiállapotban van az illető, de ha a negatív tartalmú bejegyzések rendszeresek, akkor ott könnyen lehet, hogy ténylegesen probléma áll a háttérben. Mint mondja, ő maga is látott már olyannyira aggasztó posztot, amiből komoly problémára lehetett következtetni.
Ilyenkor az ismerősöknek fel kell venni a kapcsolatot az illetővel – javasolja.
A szakértő szerint a jelenség nem különíthető teljesen egy adott korcsoportra, vagy internetes platformra, viszont a megválasztott csatorna befolyásolja az adott bejegyzés intenzitását: a videó alapú, hanggal rendelkező bejegyzések megrázóbb hatást tudnak elérni.
De mit tegyünk, ha komolynak tűnik a dolog?
Vannak olyan mondatok, amikre mindenképpen fel kell kapni a fejünket – hívja fel rá a figyelmet a Focus on the Family keresztény szervezet. Ilyenek lehetnek azok, amikor valaki azt írja, hogy „Egyszerűen nem bírom tovább”, „Az idegösszeomlás szélén vagyok”, „Senki sem ért meg igazán”, „Annyira egyedül érzem magam” vagy „Nem tudom, meddig leszek még itt.” Ezek annak a jelei lehetnek, hogy valaki súlyos reménytelenséggel, szorongással, esetleg öngyilkossági gondolatokkal küzd.
A szülők jelentik az elsődleges védelmi vonalat, amikor gyermekük túl sok negatív érzelemmel átitatott posztot jelentet meg az interneten: ilyenkor
komolyan kell venni ezeket a jelzéseket! Fontos, hogy egy ilyen helyzetben a szülők folyamatosan elérhetőek legyenek gyermekeik számára, és ne féljenek a nehéz kérdések felvetésétől sem.
A Focus on the Family szerint a felnőtt nyugodtan elmondhatja ilyenkor a gyermekének, hogy úgy látja mostanában kemény bejegyzéseket tett közzé az interneten, és megkérdezheti tőle, hogy akar-e róla beszélni. Akkor is fontos ez, ha a fiatal azt mondja, hogy nem szeretne róla beszélni, mert a jelzést mégis megkapta, hogy nincs egyedül a problémájával, és előfordulhat, hogy később mégis úgy dönt, hogy megosztja azt a szüleivel.
A gyermekek ugyanis valójában arra vágynak, hogy szeressék, elfogadják és meghallgassák őket.
Forrás: crosswalk.com
Kiemelt kép forrása: Pixabay
