Afrikai misszionárius atya: A hitoktatóinkon múlik az, hogy képessé válunk-e az evangelizálásra
A hitoktatóinkon múlik az, hogy képessé válunk-e az evangelizálásra. Magyarországon a háború alatt, a kommunizmus idején csak a papok tanítottak. Afrikában ez szerencsésebben alakult – mondta John Baptist Bashobora ugandai misszionárius atya abban az interjúban, amelyet az Öröm-hír Sajtóiroda készített vele, s amely a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye oldalán jelent meg.
Mint írták, az atya 1946. december 5-én született Ugandában. 1972-ben szentelték pappá. Ezt követően lépett be az ugandai Szent Kereszt Kongregációba és Indiába ment noviciátusba. Majd Rómában szerzett doktorátust teológiából és egyetemi diplomát pszichológiából. Hazájában árvaházakat építtetett, iskolákat alapított. Létrehozta a Krisztus Barátai Alapítványt, amely otthont, iskolát és egészségügyi ellátást nyújt több az Ugandában élő árváknak. Evangelizációs útjain az árvaházaknak és iskoláknak gyűjt adományokat.
Az evangelizálásról elmondta, hogy „a misszionáriusok, akik [Afrikában] evangelizáltak, tudták, hogy nem fognak végleg velünk maradni, ezért arra tanítottak bennünket, hogy egymásnak adjuk át a hitet – mondta, s hozzátette:
így Afrikában sokkal több evangelizáló világi munkatárs szolgál, mint pap. Nálunk a laikusok, katekéták tartják fenn a kereszténységet. Evangélistáknak nevezik őket.
Bashobora atya szót ejtett a katolikus egyház problémájáról is: „2024 éve élünk már ebben a hitben, mégis azt tapasztaljuk, hogy az emberek meg vannak rekedve az Istennel való kapcsolatukban, nincs valós megtapasztalásuk, elfáradtak, máshol keresik az élményeket. Ezért van bajban a katolikus egyház” – jelentette ki.
Elmondta, úgy tapasztalja, hogy az európai ember eltávolodott az eredeti kultúrájától, szabály- és törvénykövető lett. Az utcán közlekedő emberek nem néznek rá a többi emberre, nem ismerik egymást.
A szentmisén ugyanezt tapasztalom: az emberek egymás mellett ülnek, együtt vesznek részt a szentáldozásban, a lakomában, épphogy futólag kezet fognak, de még akkor sem néznek egymásra. Időszűkében élnek, van, ahol a prédikáció is már csak néhány perces
– fogalmazott.
John Baptist Bashobora atya Ternyák Csaba egri érsek meghívására érkezett tíz napra Magyarországra. Június 28-30-ig Debrecenben tartózkodott, illetve ittléte alatt Sopronban, Nagykanizsán, Mogyoródon, Nyíregyháza-Kertvárosban, Miskolcon, Debrecenbe és Füzérradványban is tartott lelkigyakorlatokat.
Az interjúban rólunk, magyarokról azt mondta, hogy a magyar nép komolyan veszi az életet, mert sokat szenvedett a történelem során, és mindez megerősített minket.
A vidéki magyar ember állatokkal, növénytermesztéssel foglalkozik, így kapcsolatban vannak a természettel, a teremtett világgal, Istennel
– mondta el tapasztalatait. 
Beszélt arról is, hogy Ugandában több ezer árva és rászoruló gyermekről gondoskodik, akiknek a szülei a háborúban, vagy AIDS betegségben haltak meg. „Vannak köztük muszlim, protestáns és katolikus gyerekek, mindnyájan Isten gyermekei, Isten szeretete hozta őket ebbe a nagy családba. Nincs más tanító ott, egyedül vagyok. A sok-sok szolgálathoz az Istennel való kapcsolatom ad erőt.”
Az atya vallott saját családjáról is, mint elmondta, mostoha körülmények között nevelkedett, apja korán meghalt, anyjáról felnőttként tudta meg, hogy nem az édesanyja volt, ahogy azt is, hogy a nevelőanyja többször meg akarta őt mérgezni gyermekkorában.
Elmondta azt is, hogy a paptársai, akikkel egy közösségben él, időnként hazautaznak meglátogatni az édesanyjukat, testvéreiket, rokonaikat, neki nincs hova hazamennie.
Az evangelizációs körutak során azonban az embereken és a közösségeken keresztül megtapasztalom az Isten kiáradó és gondoskodó szeretetét. Áldásként élem meg, hogy evangelizálhatok, így az én családom az egész világ
– mondta az interjúban az ugandai atya.
Címlapkép: John Baptist Bashobora ugandai misszionárius Ternyák Csaba egri érsek meghívására érkezett Magyarországra. Forrás: dnyem.hu
