Budapest elveszett tetődíszei – A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság székháza
A Nagykörút északi része a Margit híd átadását követően épült ki a 19. század második felében. Neve 1870 és 1938 között Lipót körút volt, melyet arról a városrészről kapott, amelyen áthaladt. A terület Mária Terézia fiának II. Lipót koronázásakor, 1790-ben kapta a Lipótváros, (Leopoldstadt) elnevezését.
A Lipót körutat 1938-ban, államalapító királyunk halálának 900. évfordulójára rendezett országos ünnepség részeként keresztelték Szent István körútra. 
1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésével létrejött Budapest. Az egyesítést követően az addig a város két oldalán működő Pesti Közúti Vaspálya Társaság (PKVT) és a Budai Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) 1878-ban egyesült, és immáron Budapesti Közúti Vaspálya Társaság néven üzemeltette lóvasútjait. Innentől kezdve indult a fővárost behálózó modern közlekedési rendszer kiépítése. 
A BKVT befektetési célból telket vásárolt a rohamosan fejlődő Lipót körúton, ahol 1894-ben bérházat építtetett. A kor divatjának megfelelő historizáló épületet, amelybe a társaság még felhúzógépet (lift) is beépíttetett a bécsi A. Freissler mérnökkel. 
A hatszintes saroképület egy zárt udvarral rendelkezett. A körúti, délnyugati homlokzat héttengelyes, a Visegrádi utcára néző, délkeleti pedig tizenhat tengelyes. A főbejárat a körúti homlokzat középső tengelyében nyílott, a kaput két sávozott oszlop keretezte. A sarkon helyezkedett el a körút északi részének legjellegzetesebb harangformájú kupolája, aminek két oldalán körablakok nyíltak. 
A Budapesti Cím- és Lakjegyzék szerint a ház bérlakásaiban szerkesztő, igazgató, könyvelő, MÁV-felügyelő, országgyűlési képviselő, bankhivatalnok, gyáros, dohány-tőzsdés is élt, de itt hajtotta álomra fejét a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság leányvállalatát képező Budapesti Helyi Érdekű Vasút (akkor BHÉV, ma a HÉV) főnöke is.
1895-ben az Országos Központi Községi Nyomda Rt. költözött be a pincehelyiségbe, 1928-tól pedig a Közlekedési Nyomda alakította át a pincét. A „Nova” Közlekedési és Ipar Rt. az 1930-as évek elején ide helyezte székhelyét, így 1938-ra szinte minden szinten végeztek átalakításokat. A köznyelv ezután csak „Nova bérpalotának” nevezte az épületet. 
A Szent István körút 22-es szám alatt található gyönyörű bérpalota kisebb sérülésekkel megúszta Budapest ostromát. Azonban a karbantartás hiánya és az új ideológiai szemlélet miatt, az egykor gazdagon díszített tetődíszről minden ornametikát eltávolítottak valamikor a 1970-es években. Napjainkban csak egy végtelenül leegyszerűsített kupolát láthatunk, amely nem méltó sem az eredeti épülethez, sem a körút századfordulós hangulatához.
Fecske Gábor László
