Eltűnt épületek nyomában – A Garay téri vásárcsarnok
Az Erzsébetváros külterületét az 1870-es években kezdték szabályozni, de még 1883-ban is kerteket és ültetvényeket találhattunk ezen a környéken. Csak kevesen tudják, hogy a Thököly út, Rottenbiller utca, Damjanich utca és a Dózsa György út által határolt városrészét „Csikágónak” hívják. Elnevezését nem a szervezett bűnözés elterjedése miatt, hanem arról kapta, hogy hasonlóan amerikai névadójához, alig 10 év alatt építették fel.
A Csikágó becenevű városrész legjelentősebb tere a Garay tér, amelyet Garay János (1812-1853) költőről kapta, aki 1849-ben a pesti egyetemen a magyar nyelv és irodalom tanára volt. és a szabadságharc ügyét forradalmi költeményeivel szolgálta. Már a 19. század vége óta vásárokat tartottak a téren, azonban a megfelelő higiéniai körülmények nem álltak rendelkezésre. 
Az 1920-as években a székesfőváros vezetése egyszer és mindenkorra véget akart vetni a szabadtéri piacolásnak, ezért a krisztinavárosi fedett vásárcsarnok után döntött a Garay téri vásárcsarnok felépítése ügyében is. Végül 1931-ben nyitották meg Szabó Jenő építész és Krendsei Géza fővárosi műszaki tanácsos tervei alapján emelt kétszintes, 7300 négyzetméteres új fedett piacot. 
Az épületegyüttes egy kétszintes fedett vásárcsarnokból és két oldalán a főtengelyre merőlegesen elhelyezett üzletek sorából állt. A nyeregtetős csarnok mindkét oldalára impozáns kapuépítmény került, lépcsőzetes tornyok alján a kapuk, felette üvegezett, a két szintben csökkenő méretű hasábok.
A háromhajós vásárcsarnok és a keresztirányú passzázsok vasbetonvázas szerkezetűek, nyerstégla kitöltő falakkal, mindez az akkor divatos és mégis masszív art deco stílusban. A piac a Krisztina-körúti zárt vásárhoz hasonló volt. A romló áruk számára központi hűtőberendezést építettek, minden fülkében volt csatorna és vízvezeték. A piac a tetőteraszán kaptak helyet a vidéki árusok. 
A Garay téri fedett piac a II. világháborút szinte sértetlenül vészelte át, köszönhetően a környező házak zárt szövetének. A háborút követően zavartalanul működött, de a karbantartására nem volt pénz, így állapota rohamosan romlott. Az 1970-es évek elején némileg korszerűsítették, a Garay utca felőli oldalon a kor szokásaihoz képest nagy ABC-jellegű üzletet alakítottak ki. 
Az épület 72 éven keresztül szolgálta a fővárost, azonban az évek során annyira rossz állapotba került, hogy felújítása helyett 2003-ban az önkormányzat bezáratta. Az önkormányzat legfőbb követelménye az volt, hogy a tér töltse be korábbi funkcióját, de egyben a XXI. század követelményeinek is megfeleljen. Az épületet végül 2005-ben lebontották, helyébe egy magánbefektető megépítette a Garay Plazát, amelyet 2008-ban adtak át a nagyközönség számára. A piac egy szinten működik tovább, a többiben szolgáltatók, vendéglátók, lakások, mélygarázs kaptak helyet. Az art-deco csarnokból csupán az egykori főbejárat felett magasodó Pest város címere maradt fenn az utókor számára.
Fecske Gábor László
Címlapkép: Az 1931-ben megnyitott Garay téri vásárcsarnok. Forrás: www.egykor.hu
