„Új Lampedusa” születik a kelet-mediterrán migrációs útvonalon? – Fókuszban Gávdosz, a legdélebbi görög sziget

117 százalékkal nőtt az idei év első két hónapjában a Földközi-tenger keleti medencéjében mért határsértések száma a tavalyi év azonos időszakához képest. Keleten új belépési pont született: Görögország legdélebbi szigetén, a helyi sajtó által „görög Lampedusa”-ként emlegetett Gávdoszon a nulláról ugrott fél év alatt csaknem kétezerre a migránsok száma – mutatott rá legújabb Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.

Jelentősen nőtt a tavalyi év utolsó három hónapjában az Egyiptom és Líbia partjaitól a Krétától délre fekvő Gávdoszra tartó új migrációs útvonal forgalma. Eközben a Törökország és a keleti égei-tengeri szigetek közötti útvonalakon szintén a nyomás fokozódását érzékelték a hatóságok.

Jellemzően 20-30 fős, fa- vagy műanyag csónakokban érkező, többnyire férfiakból álló csoportok veszik célba a mindössze 32 négyzetkilométer területű és körülbelül 60 állandó lakosú szigetet.

Tavaly szeptemberben mindössze 30 menedékkérő tette meg a 190 tengeri mérföldes utat a líbiai Tobrukból Gávdoszra és Kréta déli partjaihoz. Ez a szám decemberben 397-re nőtt, 2024 első néhány hónapjában pedig már – az ENSZ adatai szerint – megközelíti az 1100-at.

A háború sújtotta észak-afrikai országból érkező migránsok számának a krétai térségben korábban soha nem tapasztalt megugrása újabb kihívás elé állítja a görög hatóságokat.

Gávdoszon ráadásul nincsenek üzletek, és csupán egyetlen rendőr teljesít szolgálatot.

Az Ekathimerini szerint a jelenség egyik oka, hogy az embercsempészek új útvonalakat próbálnak ki, miután az Athén és Ankara közötti megállapodást követően az év elején megerősítették a járőröket a görög-török tengeri határon. A számok azonban nem ezt az érvelést támasztják alá, mivel a hivatalos adatok szerint a keleti égei-tengeri szigetekre az év eleje óta mintegy 8000 menedékkérő érkezett, szemben a 2023-as év ugyanezen időszakában regisztrált 3000-rel, ami 166 százalékos növekedést jelent, és azt bizonyítja, hogy a Földközi-tenger keleti útvonalát nem sikerült lezárni.

A partraszállások számának valódi oka az elmúlt hónapokban az olasz kormány és Khalifa Haftar, a Tobrukban állomásozó Líbiai Nemzeti Hadsereg parancsnoka közötti kapcsolat erősödése. Giorgia Meloni miniszterelnök és Antonio Tajani külügyminiszter tavaly Rómában találkozott Haftarral a közép-mediterrán migrációs helyzet megvitatása céljából. A megbeszélések a jelek szerint eredményre vezettek, mivel nem sokkal később a Haftar fia, Szaddam által vezetett félkatonai szervezet, a Tariq Ben Zeyad Brigád által működtetett új motorcsónakok kezdték üldözni a Líbiából Olaszországba tartó migránscsónakokat. A jelentések szerint a hajókat visszavontatták Líbiába, utasaikat pedig gyakran bebörtönözték és megkínozták. Az egyik ilyen üldözést egy nem kormányzati szervezet és a Frontex uniós határőrizeti erő is rögzítette kamerával. Több médium feltárta, hogy az egyik legbefolyásosabb tobruki csempész Haftar utasítására tevékenykedik. Ő áll a tavaly júniusi, a dél-peloponnészoszi Pülosz partjainál történt, 600 életet követelő hajótörés mögött is.

A Gávdosz és Kréta partjainál kimentett migránsok többségét előbb rögtönzött befogadóközpontokba, majd az Athéntól északra fekvő malakasszai táborba szállítanák. A parti őrség szerint többségük egyiptomi, pakisztáni, palesztin és afgán.

Címlapkép: Az Európa legdélebbi pontját jelző, három méter magas, észak felé néző, faragott szék a Tripiti-foknál, a görögországi Krétától 36 km-re délre, a Földközi-tengerben található Gávdosz szigetén. A felvétel 2020. január 30-án készült. A pár éve még megvolt nyugalom és béke véget ér? Fotó: MTI/EPA/ANA-MPA/Jánisz Koleszidisz