Eltűnt épületek nyomában – A Schweiger villa

Csak kevesen tudják, de a mai Városligettől nem messze egy új Ligetet terveztek az 1870-es években. Az új közpark az Istvánmezőn, azaz a mai Puskás stadion területén létesült volna. Már el is kezdték betelepíteni fával a területet, mikor egy befolyásos arisztokrata családokból álló befektető cég megvásárolta és lóversenypályát alakított ki rajta. A lóverseny hamar a társadalmi elit kedvenc szórakozóhelyévé vált és sikeresen működött egészen 1919-ig. A Tanácsköztársaság idején államosították, beszántották és krumplit ültettek a területre.

A régi és a tervezett új Liget területét egy úttal tervezték összekötni. A grandiózus új Liget tervből csupán ez valósult meg: megépült a Corsó út, melyet 1881-ben neveztek el Stefánia útnak – Stefánia belga hercegnőről, Rudolf trónörökös hitveséről. Az új utat hármas funkció mentén alakították ki, így sétálásra, lovaglásra és kocsikázásra is alkalmas volt. A korszak legsikkesebb útját a két világháború között Lajtai Lajos és Békeffi István: A régi nyár című operettjének egyik slágere „A régi mániám, végig hajtani a Stefánián” kezdetű sanzonja tette felejthetetlenné.

Az 1880-as évektől kezdve az elegáns Stefánia út mellett fényűző paloták sora épült. A magánépítkezések közül az első jelentősebb villa a híres Schweiger Gyula építészé volt, amelynek csodájára járt a pesti közönség. Schweiger 1888-ban vásárolta meg a Stefánia út és a Csömöri út (ma Thököly út – a Csömöri út 1906-ig a Baross térig tartott) sarkán álló telket, ahol 1889-ben saját tervezésű nyaralóvillát építtetett, amelyet később a Városliget irányába kibővített.

Az Építési Ipar című lap 1893-as száma részletesen beszámolt a saroktornyos, tornácos épületről, amely a német építészeti hatásokat mutatja. Innen tudjuk, hogy a villa üvegeit a híres üvegfestő és mozaikművész, Róth Miksa készítette. Homlokzatát gazdag fafaragványok, kovácsoltvas díszek, szobrok, valamint festmények tették különlegessé.

Schweiger Gyula műépítész korának egyik foglalkoztatott építésze volt: Nevéhez fűződik a Rákóczi úti Luther-udvar, amely egykor hatalmas égbetörő tornyokkal rendelkezett. Ő tervezte a Váci utca-Duna utca sarkán álló Takáts-bérházat (Zsolnay porcelánüzlet háza) is, amelynek mára eltűnt hagymakupolája párját ritkította Budapesten. De ő tervezte a Kálvári tér 6. alatti Népotthon Mozgóképszínház (ma Turay Ida Színház) épületét, amelynek lovagvárakat idéző tornya a szocializmusban tűnt el. A Révay utca 18. szám alatt épült Folies Caprice nevű híres mulató (ma Centrál Színház) bérháza is Schweiger Gyula keze munkáját dicséri.

A híres építész 1930-as halálát követően a család eladta az értékes villát. Új tulajdonosa pedig 1936-ban lebonttatta a nyaralót és 1943-ban egy modern vonalakat követő, dísztelen házat emelt a Schweiger villa helyére. Napjainkban a Stefánia pizzázó működik benne.

Fecske Gábor László

A sorozat hamarosan folytatódik!