Szerdán ünneplik a színházi világnapot, amelyre számos teátrum készül programokkal. A színházi ünnep alkalmából az előadások előtt felolvassák a világnap nemzetközi üzenetét, amelyet az idén Jon Fosse norvég író, drámaíró fogalmazott meg.
A színházi világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója.
Jon Fosse norvég író átveszi az irodalmi Nobel-díjat XVI. Károly Gusztáv svéd királytól (j) a 2023-as Nobel-díjak átadási ünnepségén a stockholmi hangversenyteremben 2023. december 10-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.
A 62. színházi világnapon a színházakban az előadások előtt Magyarországon is felolvassák a világnapi üzenetet. Az ITI minden évben a színházi világ egy jelentős személyiségét kéri fel, hogy fogalmazza meg üzenetét a színház művészei és a közönség számára. Idén Jon Fosse norvég író, drámaírót kérték fel, aki üzenetében többek között azt írja:
hirdetésa jó művészet a maga csodálatos eszközeivel képes vegyíteni az egyedit az egyetemessel. Engedi, hogy megértsük, mi az, ami különbözik tőlünk – mondhatni idegen – azzal, hogy univerzálisnak mutatja.
Nem ismerek jobb módszert az ellentétek egymáshoz való közelítésére – írja, kiemelve, hogy ez a szemlélet teljességgel szembenáll a világban túlságosan is elterjedt erőszakos konfliktusok gyakorlatával.
Kiemeli: a háború és a művészet ellentétek, ahogy a háború és a béke is azok – ez ilyen egyszerű. “A művészet béke” – írja Jon Fosse üzenetében.
Megható! Személyes üzenetet küldött Ferenc pápa a Nobel-díjas Jon Fosse írónak
A világnap alkalmából számos színház készül programokkal, és több díjat is odaítélnek.
A Bajor Gizi Színészmúzeumban a világnapon beszélgetést tartanak Kubik Anna színművésszel, majd a Déryné hol van? című Maár Gyula-filmet vetítik le.
A színházi világnap alkalmából ítélik oda évente a Hevesi Sándor-díjat. A Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) Magyar Központja által 1998-ban alapított elismerést minden évben három olyan művész, kultúraközvetítő kapja, aki sokat tett a magyar nyelvű színházi kultúra nemzetközi elismertetéséért. Az idén Bányai Tamás világítástervező, egyetemi oktató, Gyarmati Kata drámaíró, dramaturg, határokon átívelő színházi koprodukciók létrehozója és Szabó Réka táncos, koreográfus, a Tünet Együttes alapítója nyerte el a díjat.
A Gobbi Hilda életműdíjat Zsurzs Kati vehette át. Az elismerést a MASZK Országos Színészegyesület kezdeményezésére a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a MASZK alapította 2001-ben, a több évtizedes színpadi múlttal rendelkező színészek erkölcsi megbecsülése és társadalmi rangjának emelése céljából.
Kovács Gyopár (b) a vak virágáruslány és Zsurzs Kati (j) a nagymama szerepében a Nagyvárosi fények című színdarab próbáján a Játékszínben 2020. október 14-én. Charlie Chaplin azonos című némafilmjének színpadi adaptációját október 17-én mutatják be Szente Vajk átiratában és rendezésében. Fotó: MTI/Mohai Balázs
A Soós Imre pályakezdő díj annak a fiatal színművésznek adható, aki legfeljebb 5 éve kapott diplomát, illetve Színész I. minősítést, kiemelkedő művészi tevékenységet végez és még nem kapott állami művészeti díjat. A Soós Imre pályakezdő díjat Horváth Csengének, a József Attila Színház tagjának és Csákvári Krisztiánnak, a Szolnoki Szigligeti Színház tagjának ítélték oda.
(MTI)
