Simicskó István: Március 15. a hazaszeretet napja

Március 15. a hazaszeretet napja, hiszen a nemzetté válás, a nemzettudat kialakulása a reformkorra, illetve az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakára tehető – hangsúlyozta a KDNP parlamenti frakcióvezetője, a Honvédelmi Sportszövetség elnöke csütörtökön a bajai Honvédelmi Sportközpont bejáratánál, Magyarország első hadügyminisztere, Mészáros Lázár emléktáblájának avatásán.

Simicskó István arról beszélt, hogy elődeink a történelem során már többször megfizették a szabadság árát, sok-sok vért és áldozatot adva érte.

Így ma már tudjuk, milyen felbecsülhetetlen érték a szabadság, amelyet nem szabad elveszítenünk, és milyen óriási nemzeti kincs a függetlenség, amelyet nem adhatunk fel

– mondta. A Honvédelmi Sportszövetség elnöke szerint fontos küldetése és felelőssége minden magyar nemzedéknek a nemzeti zászló átadása a gyermekeknek.

Fontos azonban, az is, hogy milyen plusz tartalommal adják át a felnőttek a nemzeti jelképet: meg kell ugyanis tanítani a gyermekeket a hazaszeretetre, mert a szülőföld semmivel sem pótolható értéket jelent mindenki számára. A szülőföld megvédése, gazdagítása, gyarapítása generációról generációra kell, szálljon – húzta alá.

Ezért is fontos méltó módon megemlékezni március 15-éről. Meg kell győzni a fiatalokat arról, hogy értékeljék azt az örökséget, amelyet szüleik, nagyszüleik, őseik hagytak rájuk, és meg kell nyerni őket a haza védelmének ügyéhez. A “21. ugyanis egy kihívásokkal teli évszázad, és ma már több a leplezett veszély, mint a nyílt támadás” – mondta Simicskó István.

A mostani brüsszeli vezetés sajnos nem abban gondolkodik, hogy akkor lesz erősebb az Európai Unió, ha erősebbek az őt alkotó államok, hanem stratégiája pont ellenkező. “Koncepciójuk legyengíteni a nemzetállamokat, felszámolni a nemzettudatot, és eltüntetni a keresztény értékeket” – tette hozzá.

Ezzel szemben a magyaroknak “honvédő munkát kell végezniük” értékrendben, szellemiségben, hitben és a fizikai valóságban is, hiszen ma is szükség van az ütőképes Magyar Honvédségre. Szerencsére ma már nem a semmiből kell ezt létrehozni, de erősíteni szükséges – tette hozzá.

Zsigó Róbert, a térség fideszes országgyűlési képviselője kiemelte: az elmúlt két esztendő bebizonyította, hogy a Honvédelmi Sportközpont a város egyik fontos intézménye. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy egyaránt képes a honvédelmi nevelést, a sportrendezvényeket, valamint családi rendezvényeket is kiszolgálni – tette hozzá. Felidézte, hogy közel két esztendeje, 2022. március 24-én az országban másodikként adhatták át Baján az elkészült Honvédelmi Sportközpontot, és már akkor kezdeményezte, hogy azt Mészáros Lázárról nevezzék el.

Baja történelmében különös hangsúly van a honvédelem ügyén. Leginkább talán azért, mert az első felelős magyar kormány hadügyminisztere “Baja egyik nagy szülöttje volt”, aki 1849. május-júniusban a katonai nevelés főfelügyelőjeként is tevékenykedett – mondta. Zsigó Róbert kiemelte: az emléktáblaavatással dicső elődje előtt is tiszteleghet, hiszen Mészáros Lázár Baja város országgyűlési képviselője is volt.

Kámánné Bari Bernadett bajai önkormányzati képviselő felidézte, hogy a nemesi származású Mészáros Lázárt 1844-ben Széchenyi István, Eötvös József és mások előterjesztésére a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Székfoglalóját arról tartotta, miként szolgálhatja a hadsereg a modern polgári államot. A huszár főhadnagy, későbbi ezredes abban bízott, hogy a civilizáció lassan kiküszöböli a háborúskodásokat, ami azonban nem jelenti a hadseregek megszűnését. Kossuth Lajos javaslatára Batthyány Lajos 1848. március 22-én felkérte, vállalja el az első felelős magyar kormányban a hadügyminiszteri posztot – mondta.

Mészáros Lázár elévülhetetlen érdemeket szerzett a Magyar Honvédség megszervezésében, joggal nevezik a Magyar Honvédség megteremtőjének. Hadügyminiszterként ő készítette el az ország védelmére szükséges katonai erő kiállításáról szóló törvényjavaslatot. A temesvári csata után emigrációba kényszerült, majd 1858 októberében Angliában érte a halál. Végrendeletében úgy intézkedett, hogy nem kíván hazájába visszatérni mindaddig, amíg az ország területén idegen hatalom katonái tartózkodnak. Hamvait 1991. március 15-én helyezték végső nyugalomra a bajai Szent Rókus kápolnában – közölte Kámánné Bari Bernadett.

A katonai nevelés főfelügyelőjeként Mészáros Lázár egyik legfőbb célja volt, hogy a fiatalok személyiségének részévé válhasson a tevékeny hazaszeretet. Éppen ezért nagy örömmel fogadták a kezdeményezést, hogy a Honvédelmi Sportközpont falán tábla őrizze a város szülöttének emlékét – tette hozzá.

(MTI)

Iratkozzon fel hírlevelünkre