A hidegháború óta nem látott haderő összevonásával (31 országból 90 ezer katona) több hónapos hadgyakorlatba kezd az Észak Atlanti Szerződés Szervezete (NATO). A Steadfast Defender 24 névre keresztelt hadgyakorlat célja Oroszország elrettentése és egy európai háború kitörésének modellezése. Az elemzés elsősorban azt mutatja be, hogy Oroszország és Ázsia miként reagált a hírre és az adott régiók miként viszonyulnak a NATO hadgyakorlatokhoz. Az eurasiacenter.hu elemzésének összefoglalója.

Oroszország

Egy ilyen léptékű gyakorlat a NATO végleges és visszavonhatatlan visszatérését jelenti a hidegháborús katonai tervezéshez, erőforrásokhoz és infrastruktúrához, amely az Oroszországgal való konfrontációra irányul

– nyilatkozta az orosz külügyminiszterhelyettes.

Alekszandr Grusko szerint minden ilyen léptékű esemény jelentősen növeli a „katonai incidensek” kockázatát, ami tovább destabilizálja a biztonsági helyzetet. A gyakorlatok a diplomata szerint a Nyugat által Oroszország ellen kirobbantott hibrid háború egyik eleme. Kiváltképp, hogy a hadgyakorlatok megkezdése előtt egyre nagyobb mértékben jelenik meg a nyugati médiában, de a politikusok felszólalásaiban is egy esetleges háború lehetősége Oroszországgal. Bár nyíltan nem kerül kimondásra, a hadgyakorlat forgatókönyve is ezt helyezi kilátásba.

hirdetés

Az oroszok azzal vádolják a NATO tagállamait, hogy „háborús pszichózisban” tartják lakosságukat. Az orosz szakértők úgy vélik, hogy az intenzív ellenségképgyártás a NATO mint ellensúly szükségességének gondolatát éleszti újjá, ami szerintük az Egyesült Államok számára fontos.

Az orosz ellenségkép erősítésével az oroszok szerint a Nyugat igazolni igyekszik a mára már teljesen kudarcba fulladt Kijev támogatására irányuló politikát. Egyes szakértők úgy vélik, hogy a Steadfast Defender 2024 hadgyakorlat az egyik kevésbé ismert 1983-as Able Archer hadgyakorlatra emlékeztet, amely az atomháború szélére sodorta a világot.

Közép-Ázsia

Közép-Ázsia országainak mind a kormánypárti, mind pedig az ellenzéki, nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtója sem foglalkozott mélyen azzal a NATO hadgyakorlatnak a hírével, amely az orosz határ közelében rég látott nagyságú katonai egység részvételével kerül megrendezésre. A közép-ázsiai média hírei között természetesen szerepet kapott az esemény, azonban a legtöbb média csupán a nyugati, főleg a német médiában közölt értesüléseket vette át.

A térségben történő katonai hadgyakorlatokról azonban már tudni lehet, hogy 2024-ben az Oroszország vezette katonai blokk, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete hét gyakorlatot tart, melyekre Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország és Tádzsikisztán területén fog sor kerülni.

Kína

A NATO megnövekedett harckészültsége azt érezteti, hogy „egy nagy háború küszöbön áll”, és a NATO arra törekszik, hogy ezt a háborús feszültséget Ázsiára is kiterjessze. Az európai média széles körben Oroszországra értelmezi, amikor a NATO az „ellenfél” kifejezést használja.

Azonban ez már messze túlmutat Európa perifériáján és a NATO-n belül egyértelmű tendencia tapasztalható, hogy katonai befolyását Ázsiára is kiterjeszti, vezetői pedig felerősítik a „kínai fenyegetés” narratíváját.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára és Grant Shapps, az Egyesült Királyság védelmi minisztere olyan nyilatkozatokat tettek, amelyek ezt a fordulatot tükrözik. Stoltenberg megjegyzései, miszerint „nem arról van szó, hogy a NATO Ázsiába költözik, hanem arról, hogy Kína közeledik hozzánk” azt jelzik, Kínát már nem csupán támogatónak tekintik az orosz-ukrán forgatókönyvben, hanem egy olyan csoportba sorolják, amelyet a NATO és az USA ellenségesnek tekint.

A NATO katonai erővel kívánja megfékezni Kína felemelkedését, demonstrálva az Egyesült Államok hegemóniáját. Az Egyesült Államok arra törekszik, hogy a Kínával szomszédos országokat szorosan összehangolja a Kínával kapcsolatos stratégiájával. Japán közelmúltbeli bejelentése, miszerint Tomahawk cirkálórakétákat vásárol támadóképességének fokozása érdekében, elmozdulást jelent a kizárólagosan védelem-orientált politikától, és bizonyítja ezt a növekvő szövetséget.

A NATO-nak fel kell ismernie, hogy az Ázsiába való terjeszkedési impulzus az Egyesült Államok geopolitikai stratégiájának kiterjesztéseként fogható fel, ami potenciálisan fokozott feszültségekhez vezethet, mivel a regionális szereplők a NATO lépéseit szuverenitásuk és biztonsági érdekeik közvetlen kihívásának tekinthetik.

Kína szerint a NATO-nak pontosan fel kellene mérnie ázsiai lépéseinek hatását.

Japán

A NATO-Japán kapcsolatokat tekintve fontos előrelépés történt 2023 nyarán, amikor is partnerséget kötött Japán és a NATO.

Japán és a NATO tárgyalásokat folytat egy biztonságos, dedikált kommunikációs vonal létrehozásáról az érzékeny biztonsági információk gyors megosztására. A vizsgált új mechanizmus célja, hogy választ adjon az olyan országok esetleges kibertámadásaira és dezinformációs terveire, mint Kína és Oroszország.

Tokiónak és Brüsszelnek jelenleg a személyes kommunikációra kell hagyatkoznia az érzékeny kérdések megvitatása során. Ez megnehezítette az összehangolt fellépést, mert az egymás irodáinak felkeresése késedelmet okoz az információmegosztásban, ami válság idején komoly kockázatokat rejthet magában.

Közel-Kelet

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) bejelentette, hogy megkezdi az elmúlt évtizedek legnagyobb hadgyakorlatát, 90 ezer katona részvételével. Ez a szövetség által szervezett legnagyobb hadgyakorlat a hidegháború vége óta. A NATO európai legfelsőbb parancsnoka, Christopher Cavoli amerikai tábornok újságíróknak elmondta, hogy a Steadfast Defender kiképzés május végéig folytatódik, és a NATO-tagságra jelölt Svédországon kívül mind a 31 tagállam egységei részt vesznek rajta.

Arab NATO

Az elmúlt években több hír is napvilágot látott egy közel-keleti katonai szövetség megalakulásáról. Ennek megvalósulása már csak azért is jelentős fejlemény volna, mert a nemzetközi sajtó által „arab NATO”-nak elnevezett (jelenleg nem létező) csoportban Izrael is képviseltetné magát. Ez utóbbi fejlemény híven jelzi a bizonyos arab országok (pl. Egyesült Arab Emírségek, Bahrein stb.) és Izrael közötti kapcsolatok javulását, és szemmel láthatóan az elmúlt időszakban egy Irán-ellenes csoportosulás kezdett körvonalazódni. Azonban a Hamász október 7-ei izraeli támadása óta egyre távolabb kerülünk egy ilyen szövetség megalakulásától. A kritikusok szerint nehezen tudnak közös nevezőre jutni az eltérő érdekekkel bíró közel-keleti államok.

Dél-Ázsia

Az indiai médiában a hadgyakorlattal kapcsolatban a NATO közleményét idézik, de egyúttal az orosz oldal reakcióját is bemutatják. A Times of India megjegyzi, hogy a hadművelet alapvető szemléletváltást tükröz a NATO hidegháború utáni stratégiáját tekintve, mivel a kollektív biztonság védelme ismét nagy szerepet kapott az orosz fenyegetéssel szemben. Éppen ezért a balti országok, Lengyelország, Románia és Norvégia is fontos helyszínét képezik majd a hadgyakorlatoknak.

A Dél-Ázsiai régióban a NATO nem tartott hadgyakorlatot, viszont India számos bilaterális hadgyakorlatban vett részt NATO tagállamokkal 2023-ban. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország ebben a tekintetben fontos partnerei Indiának, ugyanakkor Kínával és Oroszországgal is rendezett közös hadgyakorlatot Újdelhi.

India a dél-ázsiai államokkal közösen is rendszeresen szervez hadgyakorlatot, a SAMVEDNA-t először 2018-ban szervezték meg, és elsősorban a katasztrófaelhárítás állt a középpontjában.

Délkelet-Ázsia

A NATO-nak nincsenek délkelet-ázsiai tagországai és nem tart hadgyakorlatokat sem az egyes délkelet-ázsiai államokkal, sem együttesen.

Az egyes délkelet-ázsiai államok ugyanakkor rendszeresen szerveznek egyes külhatalmakkal, például az Egyesült Államokkal, Kínával, Japánnal és Ausztráliával is közös hadgyakorlatokat a hagyományos és a nem hagyományos biztonsági fenyegetésekkel összefüggésben, politikai szempontból alapvetően a kölcsönös bizalomépítést/erősítést célozva.

Címlapkép: A Lettországban állomásozó, Kanada vezette NATO-harccsoport cseh katonái a nemzetközi egység létrejötte ötödik évfordulójának alkalmából rendezett ünnepségen az adazi támaszponton 2022. június 15-én. Fotó: MTI/EPA/Tomas Kalnins