Kreml: Folytatódik a vizsgálat az ukrán hadifoglyokat szállító, lelőtt repülő ügyében

Folytatódik a vizsgálat az orosz légtérben lelőtt, ukrán hadifoglyokat szállító Il-76-os orosz katonai repülőgép ügyében – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak.

Nincs információm arról, hogy mely szakaszában tart a nyomozás, de megerősíthetem, hogy a nyomozás folytatódik

– mondta Peszkov.

A szóvivőt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a RIA Novosztyi hírügynökség a biztonsági szervektől származó információra hivatkozva azt írta, a vizsgálat megállapította: nyugati légvédelmi rakéta semmisítette meg a gépet. A TASZSZ hírügynökség, amely értesülését két forrásra alapozta – köztük egyre az egyik erőszakszervezettől -, azt állította, hogy az Il-76-ost amerikai Patriot rakétával lőtték le.

Az orosz védelmi tárca korábban arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők múlt szerdán az oroszországi Belgorod megye légterében két, az ukrajnai Harkiv megye területéről indított légvédelmi rakétával lőtték le az orosz Il-76-ost, amely 65 ukrán hadifoglyot szállított fogolycserére. Mindannyian életüket vesztették, csakúgy mint az orosz hadsereg három kísérőtisztje és a személyzet hat tagja.

Nyugati gyártmányú rakéták lőttek le egy ukrán hadifoglyokat szállító orosz repülőgépet

Vlagyimir Putyin elnök kijelentette, hogy:

az ukrán hírszerzés tisztában volt azzal, hogy az Il-76-os fedélzetén ukrán hadifoglyok vannak, mégis végrehajtották a csapást.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján arra az ukrán és nyugati részről megfogalmazott vádra reagálva, miszerint az orosz hadsereg iráni és észak-koreai fegyvereket vet be, kijelentette: Moszkva „semmilyen nemzetközi kötelezettségét nem szegi meg” azáltal, hogy a kölcsönös előnyök alapján fejleszti kapcsolatait Teheránnal és Phenjannal.

Peszkov szerdán azt is elmondta, hogy a Kreml figyelemmel kíséri azokat az ukrán és külföldi közléseket, amelyek az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij feltételezett lemondatásáról szólnak. Úgy vélekedett, hogy ezekkel az értesülésekkel kapcsolatban egy dolog világos: az, hogy a „kijevi rezsimnek” sok a problémája. A szóvivő szerint a megbukott ukrán ellentámadás és a fronton elszenvedett kudarcok „a belső konfrontáció növekedéséhez vezetnek” Ukrajnában, ami tovább fog nőni annak mértékében, ahogyan Oroszországnak sikerül a „különleges hadművelet” céljait megvalósítani.

Korábban a The Times című brit napilap azt írta, hogy Olekszandr Szirszkij vezérezredes, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka és Kiril Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének (GUR) vezetője is elutasította Zelenszkij ajánlatát, hogy lépjen Zaluzsnij helyébe. A Financial Times pedig azt írta, hogy Zelenszkij hétfőn találkozott Zaluzsnijjal, és a lemondása utánra tanácsadói állást kínált fel számára az ukrán kormánynál. A The Economist magazin szerint az elnök az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkári posztját ajánlotta fel Zaluzsnijnak, de a tábornok ezt visszautasította.

A NATO februártól májusig megtartandó, Steadfast Defender kódnevű hadgyakorlatával kapcsolatban Peszkov szerdán kijelentette, hogy a szövetséget az Egyesült Államok irányítja, és a konfrontáció eszköze, ezért fenyegetést jelent Oroszországra. Kilátásba helyezte, hogy Moszkva meg fogja tenni a megfelelő intézkedéseket.

Zaharova arra hívta a fel a nyugati és elsősorban az európai uniós politikusokat, hogy ne tulajdonítsák Oroszországnak saját „egészségtelen fantáziájukat”, amely szerint Moszkva összecsapásra készül a NATO-val. Azt ajánlotta, hogy amikor erre vonatkozó kijelentéseket tesznek, fedjék fel, hogy valójában saját álláspontjukat és szándékaikat ismertetik.

A szóvivő szerint:

az európaiak orosz megszállással való riogatásának, amely az elmúlt hetekben felerősödött, az a célja, hogy igazolják a Kijev megsegítésére szánt pénzek kipréselését az európai költségvetésekből, miután Washingtont ebben a saját részéről akadályozzák.

Zaharova bejelentette, hogy Moszkva „nemcsak triviális lopásnak, hanem szó szerint kereskedelmi háborúnak” és az Oroszország elleni „gazdasági agresszió fokozásának” fogja tekinteni, ha az Európai Unió lefoglalná a kintlévőségeit. Ilyen döntés esetére „nagyon kemény” választ helyezett kilátásba.

A szóvivő az unió gazdasága számára „öngyilkos kezdeményezésnek” minősítette Lettország, Litvánia és Észtország arra vonatkozó javaslatát, hogy tiltsák be az orosz élelmiszerek importját. A balti országokat „oroszellenes és valójában Amerika-barát lobbinak” nevezte, amelyek az orosz élelmiszerek helyett „az amerikai termékek fogyasztását akarják növelni”.

Úgy vélekedett, hogy Riga, Vilnius és Tallinn „az ukrán mezőgazdasági termékekre fogadhat”. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában szegényített urániumot tartalmazó nyugati lövedékeket vetnek be, ezek pedig beszennyezik a termőföldet, amelyet csak lassan és drágán lehet megtisztítani.

(MTI)

Címlapkép: Az Orosz Nyomozóbizottság által 2024. január 25-én közreadott videóról készített képen az előző nap lezuhant Il-76-os orosz katonai repülőgép roncsai a nyugat-oroszországi Belgorodi területen fekvő Jablonovo térségében. Az orosz védelmi minisztérium szerint a gépen utazó 74 ember közül 65 ukrán hadifogoly volt, és ukrán rakétatalálat érte a gépet. Fotó: MTI/EPA/Orosz Nyomozóbizottság