Magyar Örökség díjban részesült Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke és a nyolcvanéves Református Szárszói Konferencia is. A kitüntetés bírálóbizottsága év végi ünnepségén összesen hét kiemelkedő személy és intézmény tevékenységét ismerte el az egyházi szolgálatért, szellemi és írásos örökségünk, a régizene, a színház és a kardvívás területén.
A Magyar Örökség és Európa Egyesület által szervezett százhetedik eseményen a bizottság elnöke, Klinghammer István köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy:
a magyar nyelvet, a kultúránkat és egyéni műveltségünket tükröző beszédünket őriznünk és ápolnunk kell. A magyarok számára az anyanyelv a nemzeti identitás és a legfőbb értékek hordozója.
A köszöntő szavak után átadták a Magyar Örökség díjakat.
A Református Szárszói Konferencia szellemi örökségét Takaró Mihály irodalomtörténész méltatta.
Laudációjában az 1943-as találkozó körülményeit és az ottani beszélgetéseket, vitákat, nagy hatású felszólalásokat emelte ki. A szárszói konferenciát heroikus kísérletnek nevezte a magyar jövő megmentésére, hogy Magyarország a magyaroké legyen. A Soli Deo Gloria Diákszövetség által szervezett táborok keresztyén jellege, nemzeti elkötelezettsége közismert volt, ám a meghívottak között képviseltette magát a jobboldali, nemzeti konzervatív, a baloldali, a református, katolikus és a kommunista értelmiség is. Ami Szárszón történt nyolcvan évvel ezelőtt, örök emléket hagyott és maradandó szellemi muníciót hozott létre az ország számára. Takaró Mihály hozzáfűzte még, hogy: mi, XXI. századi magyarok is a magunk által kijelölt úton akarunk járni.
hirdetés
A Református Szárszói Konferencia részéről a díjat Gér András zsinati tanácsos és Zila Gábor, az RKK ügyvezetője vette át Böszörményi Gergelytől. Fotó: Sebestyén László
A Reformátusok Szárszói Konferenciáját a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány (RKK) és a Magyarországi Református Egyház újra megszervezi, tovább ápolva az örökséget és Szárszó hagyományát, a pezsgő vitát a világ aktuális dolgairól, református szemmel.
Az ünnepségen kitüntetésben részesült Kató Béla református püspök az erdélyi magyarságért és a református egyházért végzett szolgálatáért.
Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke méltatásában kiemelte, hogy Kató Béla negyvennégy évvel ezelőtt Romániában, a sötét diktatúra idején a magyar lelkipásztor hivatását választotta. Évtizedekig kellett várnia arra, hogy téglából és habarcsból, és ahol szükséges, modern és digitális eszközökkel iskolát, egyetemet, templomot, kastélyt, közösségi tereket építhessen. Úgy fogalmazott:
Kató Béla irányt mutat minden Krisztus-hívő közösségnek, Isten szolgája a mi javunkra. Az erdélyi püspök életművének forrása az, hogy neve beíratott az Élet könyvébe, Isten tenyerébe.
Kató Béla református püspök (jobbra) negyvennégy évvel ezelőtt Romániában, a sötét diktatúra idején választotta a magyar lelkipásztor hivatást. Fotó: Sebestyén László
Balog Zoltán kitért arra is, hogy minden elismerésünk, a Magyar Örökség díj is, válasz arra az isteni döntésre, hogy ő megáldja azokat, akik országát építik, és helytállnak, ha kell, mások helyett is.
Kató Béla 1954. január 31-én született az erdélyi Barátoson. Elemi iskoláit szülőfalujában, a középiskolát a kolozsvári volt Református Kollégiumban végezte. A háromszéki Cófalván volt lelkész, majd az illyefalvi református egyházközség parókus lelkésze, később a település polgármestere, majd a Kovászna Megyei Tanács tagja, 2000–2012 között az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője-püspökhelyettese volt. 2013-ban iktatták be az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének. Várhegyen és Illyefalván református imaházat építtetett. Nevéhez fűződnek még: orvosi központ építése, hitelszövetkezet létrehozása, emlékszobák kialakítása, köztéri szobrok állítása, önsegélyző pénztár létrehozása.
Szintén Magyar Örökség díjban részesült L. Kecskés András lant- és gitárművész, akit Petrás Mária népdalénekes, keramikus méltatott szóban és dalban. A népdalénekes kiemelte, hogy L. Kecskés András és együttese előadásaikon a magyar és európai nemzetek középkori, reneszánsz, korai barokk zenei örökségével ismertetik meg a közönségüket.
Elismerésben részesült a Magyar Nemzeti Levéltár. Laudációjában Szakály Sándor történész az intézmény megalapítása óta végzett szolgálatát és tevékenységét emelte ki, hogy őrzi és feldolgozza mindazon nemzeti kincseket, amelyek fennmaradása nélkül eltűnhetne sok évszázados múltunk. A Magyar Kardvívó Iskola hagyományáért odaítélt elismerést Pézsa Tibor olimpiai és világbajnok vívó, mesteredző vette át. Az idén harmincéves Beregszászi Magyar Drámai Színház a nemzetszolgálatért kapta a Magyar Örökség díjat, a Kassai Kazinczy Napokat pedig a felvidéki magyar nyelvművelésben játszott kiemelkedő szerepéért díjazta a bírálóbizottság.
A Magyarországért Alapítvány kurátorai 1995-ben határoztak úgy, hogy – egy bizottságot felkérve – Magyar Örökség díj néven létrehozzák a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumát. A bírálóbizottságnak korábban Makovecz Imre, Mádl Ferenc, Fekete György és Hámori József volt a vezetője. A Magyar Örökség díj gondozását 2003 márciusában a Magyar Örökség és Európa Egyesület vállalta. A Hungarikum Bizottság 2021 júniusában kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánította a Magyar Örökség díjjal kitüntetett személyek lezárult életművét, ezáltal a Magyar Értéktár részévé válhatott a magyar történelem kiváló alkotóinak munkássága.
Forrás: reformatus.hu
Címlapkép: az idei Magyar Örökség díj elismertjei. Fotó: Sebestyén László/reformatus.hu
