A franciák a bevándorlási törvény forradalmi átalakítását szeretnék


Hirdetés

„A franciák forradalmat akarnak!” – A címet nem mi találtuk ki. Az előző hét végén két különböző friss közvélemény kutatásról is tudósított a Lejdd.fr és ebben a cikkben szerepel ez a mondat. Amúgy a cikk címe is sokatmondó: Mit akarnak valójában a franciák?

Többen a külföldiek illegális tartózkodását bűncselekménnyé nyilvánítanák

A lap, a Europe 1 és a CNews által közösen megrendelt felmérés szerint már „szakadék tátong” a francia nép törekvései, és a kormány „torzulásai” között. Bárkire is szavaznának, a franciák sokkal határozottabb vezetést várnának el, így baloldali és jobbközép szavazók törekvései gyakran találkoznak a jobboldali szavazókéval.

A lényeg, hogy lassan mindegyik fél a nemzeti megoldások fele hajlik. Például a Zöldek szimpatizánsainak 49 százaléka azt várná el, hogy a francia jog elsőbbséget élvezzen az európai bevándorlási joggal szemben.

A La France Insoumise támogatóinak 60 százaléka azt szeretné, hogy a külföldiek illegális tartózkodását bűncselekménnyé nyilvánítsák.

A franciák már nem csak a bevándorlási törvény „kiigazítását” szeretnék (mint a kormány), hanem annak forradalmi átalakítását akarják.


Hirdetés

Támogatják az 1968-as megállapodások hatályon kívül helyezését, amelyek Algériához kötik Franciaországot és részben elavulttá teszik a francia törvényeket. Szeretnék eltörölni az állampolgárság automatikus megszerzését a külföldi szülőktől született fiatalok számára. (Arról van szó, hogy hiába kaptak állampolgárságot a francia gyarmatokon élő szülők, ha a gyermekeik áttelepülnek Franciaországba, már ne járjon nekik automatikusan a francia állampolgárság.) Továbbá szeretnék eltörölni a nem európai külföldiek szociális juttatásait is.

Ezekhez képest Macron úgy nyilatkozott, hogy „igen, talán, bizonyos feltételek mellett” ki lehetne írni egy népszavazást a bevándorlásról, miközben a CSA által a héten közzétett Cnews közvélemény-kutatás szerint a franciák 66 százaléka egyértelműen támogatná azt.

Marine Le Pen pártjának 37%-os támogatottsága is lehet az EP-választásokra

A kormány vacakolása viszont tovább javítja a jobboldal esélyeit a félév múlva esedékes EP választásokon. A Lejdd.fr másik cikke szerint, a Le Monde számára készített közvélemény kutatás azt jelzi, hogy a Marine Le Pen által alapított RN (Rassemblement National, magyarul: Nemzeti Tömörülés), körülbelül 4-5 százalékot erősödött 2019-hez képest, és további erősödése várható. (Ma 28 százalékon állnak, de ez akár 37 százalék is lehet jövő júniusban.) Ez részint annak köszönhető, hogy tavaly novemberben Marine Le Pen kiváló érzékkel átadta a pártelnöki széket Jordan Bardella ifjú titánnak, aki még ma is csak 28 éves. Az RN az elmúlt években tudatosan puhított a kommunikációján, hogy ellensúlyozza azt a rengeteg mocskot, amelyet a liberális sajtó éveken keresztül rájuk hordott. Ez – úgy tűnik – sikerült is nekik, de hogy az EP választásokon mennyire lesz elég, azt ma még nem lehet tudni.

A Macron által alapított párt egyre inkább veszít a népszerűségén

Mindenesetre a liberális és centrista Reneszánsz (Renaissance) lista időközben 2 százalékot veszített és jelenleg 20 százalékon áll. (Ennek a pártnak az alapító tagja Emmanuel Macron.) A baloldalon lévő pártok együttesen is csak körülbelül 25 százalékon állnak és a széttöredezettség ellen küzdenek. A „futottak még” kategóriájában a Raphaël Glucksmann (Place publique) vezette lista várhatóan a szavazatok 10,5 százalékát szerzi meg, megelőzve a Marie Toussaint vezette ökológusokat (9,5 százalék) és a Manon Aubry vezette France Insoumise-t (7,5 százalék). A jobboldalon a Les Républicains a szavazatok 8 százalékával erősítené meg jelenlegi helyzetét.

Hosszabb távon persze az is kérdés, hogyha a Nemzeti Tömörülésnek sikerül áttörnie, akar-e, tud-e jobboldali frontot létrehoznia a Les Républicains-val, vagy akár az Eric Zémmour-féle Visszahódítás (Reconquete!) párttal, még akkor is, ha az idén arról vitáztak a nyilvánosság előtt, hogy az utóbbi megpróbálta elcsenni az RN szavazóit. De ezzel még meg kell várnunk a következő parlamenti választásokat is.

Címlapkép: Orbán Viktor fogadta Marine Le Pent, a francia Nemzeti Tömörülés nemzetgyűlési frakcióvezetőjét a Karmelita kolostorban 2023. szeptember 27-én. Fotó: Benko Vivien Cher/Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI/MTVA


Hirdetés

'Fel a tetejéhez' gomb